Győri Nemzeti Hírlap, 1942. június 7., eredetiben itt

Szigorú törvényes intézkedés kellene a nemzetellenes cselekmény meggátlására

Egy idő óta ismételten előfordul, hogy a környező országok zsidói egyre-másra szöknek át Magyarországra. Úgy látszik, minden zsidó sopánkodás ellenére itt látják az ígéret földjét, melynek elérése érdekében nem riadnak vissza semmi kockázattól és pénzáldozattól.

Elfogott bolseviki zsidók

Mert a határon való átsegítés pénzbe is kerül, bár igaz, hogy azt a pár száz pengőt, amit a tiltott határátlépés labirintusaiban ismerős, bűnre csábított egyszerű magyarnak kifizetnek, mint borravalót vágják ki a mellényzsebükből. A határsáv biztonságos részén aztán már ott várakozik a hazai fajrokon, aki szívesen megosztja a becsempészett szökevénnyel a sokat kesergélt itteni sorsot, amit odakint mégis csak irigylésre méltónak tartanak.

Sajnos, a magyar büntető törvénykönyvben nincsen megfelelő szigorú intézkedés a zsidócsempészés ellen, pedig ha nem védekezünk kellő eréllyel, valóságos üzletszerű foglalkozássá válik. Csak a tiltott határátlépésről szóló paragrafus alapján és bűnpártolás címén lehet ma a zsidó csempészeket felelősségre vonni, holott tettük egyenesen nemzetellenes, hazaellenes cselekmény, mert ki hinné el, hogy a magyar földre sóvárgó külföldi zsidót a magyar hazafiság érzése hozza ide és ki biztosíthat afelől, hogy nem fogja-e ezt a hazát, ezt a nemzetet a legelső adandó alkalommal elárulni, hátbatámadni, sőt könnyen meglehet, hogy egyenesen, mint ellenséges ügynökök jönnek ide, hogy szabotázs cselekmények megszervezésével, a belső front gyengítésével segítségére legyenek az ellenségnek.

Mindezeket pedig abból az alkalomból írjuk le, hogy a győri ügyészség fogházába behoztak két zsidó csempészőt, akik itt a nyugati határon működtek. Az egyik Weisz Sándor Salamon 31 éves mosonmagyaróvári zsidó kereskedősegéd, a másik az „idegenvezető”, Jankovics János horvátjárfalui földmíves. A csendőrség már bizonyos idő óta figyelte őket, és most sikerült leleplezni bűnös üzelmeiket. Még néhány, kisebb szerepet betöltő társukkal, berlini és bécsi zsidókat csempésztek be a határon esetenként 500–800 P honorárium fejében.

Weisz Sándor Salamon az átcsempészett zsidókat készséges pártfogásba vette, Győrbe, Budapestre és máshová irányította őket. Mintegy 8–10 külföldi zsidó becsempészését tudták eddig a hatóságok megállapítani. Ezeknek a zsidóknak nagy részét sikerült fülöncsípni, úgy hogy most az internáló táborban pihentetik a szökéssel felizgatott idegeiket. A hiányzókat még keresik.

A két zsidócsempész kihallgatása során beismerő vallomást tett. Jankovics Jánost szabadlábra helyezték, Weisz azonban fogva maradt. Egyelőre még tart a vizsgálat és annak befejezése után a bíróság fog a bűnösök felett ítélkezni.

(Kuruc.info)