Zsolt megmondja a tutit. A frankót. Az igazat nem, de ez soha nem is volt célja. Közönsége sem arra kíváncsi. Mint rendszeres Kuruc.info olvasó, megszólítva érzem magam. Mint pöcegödör. Mint csőcselék. Mint gyilkos. Mint a rohadt állatok olvasóközönsége – vagy mint egyszerűen maga a rohadt állat.

Meghalt egy 25 éves lány. Meggyilkolták. Nincs az az aspektus, ahonnan erről nem a döbbenet és részvét hangján lehet szólni. De talán szólni sem kell, a döbbenet és a tehetetlenség az emberi minimum ez esetben. Akinek mégsem így sikerül, az talán már az ember alatti létezésben vegetál. Páran, itt-ott kommentelők ezt tették. Szóra nem érdemes, barbárok mindig is voltak. A tömegben elfér, nincs súlya. De van itt még pár másik létező. A média- és pártceleb. A szekértoló. Vagy húzó. Az igavonó ökör. Aki a saját pecsenyéjét süti – és pártjáét. Mindig és minden körülmények között. De legfőképp addig, amíg megkapja a koncot érte. A gempát, ahogyan egy másik narancs-háborodott hívja. Ami biztos: ez a másik nem egy egyszerű kommentelő, hanem az ötös számú Fidesz-párttagkönyv tulajdonosa. Súlya van szavának – s célja.

Ahogyan a beteg agyban egy gyermek láttán szexuális gondolatok ébrednek, úgy egy lány meggyilkolásának hallatán Zsolt agyában is asszociációk gyúltak. A Kuruc.info. A radikálisok. Meg a Jobbik. Vagy inkább a lehetőség villant fel? Itt az alkalom, hogy cikked megírjad? Hogy kicsit előremozdíts önmagad és pártod nyikorgó szekerén? A cél dicséretes – de az eszköz untermensch. De sajnos kénytelenek vagyunk együtt élni ilyen emberekkel. A politika vonzza a szart, a gerinctelent, a seggnyalót, a célnak mindent alárendelőt. Hiába a felszín, a cikk morális alaphangja. Aljas indítékból íródott, eszközként használva egy tragédiát.

Mondd csak, Zsolt, hogy csináltad? Meghallottad az esetet és rohantál a Kuruc.infóra? Vadkanként a kommentekben túrva, hátha találsz egy-két rendőrökre vonatkozó keresetlen állítást? Vagy a nagy mintából meglesz az a pár százalék begőzölt agyú hozzászólás, amiből aztán „kitűnő” cikket rittyenthetsz? Megnyugodtál, mikor ezeket megtaláltad? Kaján mosolyra húzódott szád, hogy most beviszel egy gyomrost a radikálisoknak - bármi is az ára? Nem érezted magad úgy, mint egy olcsó kurva, aki mindent bevállal?

Nagyszerű a tollad, magával ragadó – s nem vagy sem ostoba, sem meggondolatlan hőzöngő. Te cégközönséghez szóltál. Ezért fizetnek. Nem csak úgy írsz, léha indulatból, ahogyan én. Pontosan tudod, hogy kihez szólsz és hogy annak mi a várható eredménye. Te vagy közönségednek a kocsmai értelmiség. Az ember, aki lejön hozzájuk, érti szavukat, és hasonlókkal szól. Nem vagy egyedül, ezt a módszert Gyurcsány is használta. Az indulatos szavakkal teleszórt szöveg őszintébben, szívből jövőbben szól, mint egy modoros írás.

Nem vállaltál nagy rizikót, biztosra mentél. Olyan témát választottál, ami célolvasóidból egyöntetű reakciót vált ki. A „szélsőjobbhoz” nem szólhattál, hiszen pontosan tudod, hogy az általad pellengérre állított emberek nem reprezentálják a radikálisokat. Viszont írásoddal egy kalap alá tolod őket, ezért bizonyára nem zárnak majd szívükbe. Sőt, jutalmul ismét látogathatod a Kuruc.infót, anyázó hozzászólásokra vadászva. Ez jópofa időtöltés, de valódi célnak soványka. A baloldalinak nevezett formáció meg nagy ívben tesz arra, hogy miket irkálsz, hiteltelen senkiházinak tart. Ők akkor sem szavaznának a Fideszre, ha magát a kommunista mennyországot ígérné vörös csillagos Parlamenttel Orbán és általad is képviselt galerije.

Írásod célcsoportja a Fidesz-szavazó volt. Az a szavazótábor, ami a választások óta folyamatosan erodálódik és mára megjelent a reális veszélye annak, hogy a következő ciklusra már nem hozzák össze Orbánnak az egyszerű többséget sem. Őket féltitek, nekik szól írásod. S hová szivároghatnak el ezek a a voksok? Igen, a Jobbik felé. Nosza hát, ha már jött egy ilyen „nagyszerű” lehetőség, igazoljuk: a radikálisok ostobák, agresszívek, rasszisták és buták. És persze gyilkosok – ahogyan cikked címe is őket szólítja.

S melyik az a Fidesz-szavazó, aki ezt elhiszi? Az, akire ti a legfőképp számíthattok, akit lenéztek annyira, hogy kocsmaszinttel célozzátok meg. Az agyatlanul „éljen Orbán Viktor!"-ozó, önmagát polgárinak gondoló réteg, akinek ha felfestitek a mértékadó, értékrend, polgári és demokrácia szavakat, akkor odaáll mellétek, mert szeretné azt hinni, hogy ez mind ő. Akiből Dunát lehet rekeszteni a pártgyűléseiteken. Az, aki alpári, gennyes cikkedet olvasván megnyugodva áll fel székéből, s elégedetten gurít le egy doboz sört. Ő most már biztosan a jó oldalon állt – mert elítéli a radikálisok durva, általánosító stílusát.

„Kedves” Bayer Zsolt, veled ellentétben nem gondolom, hogy az általam senkiházinak tartott emberek ne sajnálnák Katát. Sem Gyurcsányról, sem Orbánról, sem Rogánról nem tudom ezt elképzelni. Sőt, rólad sem. Te ezt gondolod az egymilliós jobbikos szavazótáborról? Akkor végtelenül buta vagy. Vagy te sem gondolod így, csak ezt írtad? Akkor végtelenül aljas.

Zsolt tanítását sose feledjük. A lényege egyidős a történelemmel. A hatalom történetével. Megosztás és általánosítás. Az alpári kommentelő „a Kuruc.info. A Kuruc.info pedig a Jobbik.”. „Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.”

Bocsánat, a második szakasz nem Bayeré, hanem Virág elvtársé A tanúból. Egykutya.

VJack