Innentől kezdve a nagy techcégek szabadon olvashatják a privát üzeneteinket, ugyanis az Európai Parlament megszavazta a Chat Control 1.0. tervezetét. Nyilván tisztában vagyok vele, és nem vagyok naiv, s minden bizonnyal olvasóink is így gondolják, hogy eddig is jóval mélyebben hozzáférhettek a privát szféránkhoz, mint ahogyan azt a nyilvánosságban elismerték, de azt gondolom, ezzel együtt is szintlépés történt.
Magyarországon a globalista sajtó ezt nem igazán verte nagy dobra, nem is véletlen, ugyanis a Tisza EP-képviselői is megszavazták a javaslatot, míg a Mi Hazánk képviselője, dr. Borvendég Zsuzsanna nem. De lássuk, miről is van szó.
A hivatalos magyarázat természetesen nem az, hogy szeretnék megfigyelni az európai embereket. Mindezt a „gyermekek védelme” érdekében teszik. De arról már nem esik szó, hogy a pedofil gazemberek elleni fellépést az úgynevezett dark weben kellene kezdeni, hiszen az ilyenek ott szervezkednek. De nyilvánvaló, hogy nem feltétlenül ez a cél az EU-ban.
A Chat Control már korábban is napirenden volt, s nem egyetlen törvényjavaslatról van szó, hanem egy valóságos jogszabálysorozatról. A deklarált cél, hogy a techcégeket megkérjék arra, hogy a felhasználók privát üzeneteit monitorozzák. A megfigyelés két lépcsőben valósul meg.
Az első lépés a mostani Chat Control 1.0., ez már egy korábbi rendelet meghosszabbítása, amely lehetővé teszi a megfigyelést. Ebbe beletartozik szó szerint minden: chatüzenetek, e-mailek, képek és így tovább. Vonatkozik többek között a Gmailre, a Facebook Messengerre, az Instagramra és a Snapchatre.
De itt nem lesz megállás, jön majd a Chat Control 2.0. is. Ez már egy végleges verzió lesz, s nem csupán opcionálissá teszi a cégeknek a megfigyelést, hanem kötelezni is fogja őket erre. Továbbá olyan alkalmazásokra is kiterjed, amelyeknél titkosítást lehetett eddig alkalmazni, ilyen a Signal és a WhatsApp is.
Azok a globalista politikusok, akik támogatják ezt a gyakorlatot, úgy érvelnek, mintha ez csupán egy ártatlan spamszűrő volna. Nyilvánvaló, hogy nem erről van szó. Olyan technológiáról van szó, amely már az üzenetek elküldése előtt is mesterséges intelligenciával lefuttat egy elemzést a felhasználók telefonján.
Hangsúlyozni kell, hogy a cél természetesen nemes, hiszen ki ne akarná megvédeni a gyermekeket? Erre az érzelmi alapállásra támaszkodnak a tervezet támogatói is. Csakhogy a gyakorlatban ez rengeteg kérdést felvet. Nem fognak-e visszaélni ezzel a rendszerrel? A tengernyi információt mire fogják felhasználni? Csak két kérdés a sok közül.
Továbbá azzal, hogy minden európai polgár minden egyes üzenetét átnézik, a családi fotóktól kezdve mindenen át, majd mesterséges intelligenciával vizsgálják, gyakorlatilag az EU potenciális bűnözőnek kezeli valamennyi állampolgárát! Egy ilyen világban nincs szabadság. Ahogy nálunk, Magyarországon mondták az '50-es években: „A falnak is füle van.” A technikai fejlettség okán ez még hatványozottabban igaz lesz.
De még ha feltételezzük is (ami nehéz), hogy nem akarnak visszaélni mindezzel, akkor is felmerül a kérdés, hogy adatbiztonsági szempontból ez mennyire tartható. Kiberbűnözők és akár idegen államok is simán feltörhetik az adatbázisokat.
S talán az egyik legerősebb aggály, hogy mi lesz az ártatlanul megvádoltakkal. Az AI nem tévedhetetlen, az algoritmusok rengeteg téves riasztást produkálhatnak majd. Most gondoljunk egy triviális példára: tegyük fel, hogy egy nagyszülő vagy szülő a családtagjának küld egy fotót egy kisbabáról, aki mondjuk meztelen, vagy alig van rajta ruha. Akár ez is elindíthatja a folyamatot? Persze, a hatóságok aztán rájönnek, hogy alaptalan volt a riasztás, no de normális állapot ez, hogy addig is keresztül kell menniük ilyen-olyan hatósági meghurcoltatáson?
S amit fentebb írtam: a valódi bűnözőket ez kevéssé fogja megállítani. Ők ugyanis nem Facebookon vagy WhatsAppon kommunikálnak egymással. Megvannak a maguk hálózatai, nyílt forráskódú titkosítási eszközeik.
Itt tartunk tehát az orwelli világ építésében.
Lantos János – Kuruc.info
