Magyar Péter napirend előtti felszólalásával vette kezdetét az Országgyűlés hétfői ülése, a kormányfő azt mondta: jelentős ez a nap a mai Magyarország és a rendszerváltás történetében, döntenek az alaptörvény 17. módosításáról.

Magyar Péter kiemelte: jelentős ez nap a mai Magyarország és a rendszerváltás történetében, az Országgyűlés az alaptörvény 17. módosításáról dönt, és ezzel arról is, hogy "lezárjuk-e azt a korszakot, amely során a bukott állampárt a saját működési szabályzatává tette az ország legfontosabb törvényét, az alaptörvényt".

A kormányfő hangsúlyozta: "arról döntünk, hogy a magyar állam továbbra is a bukott Orbán-rendszer embereit, kinevezéseit és előre beépített biztosítékait védi-e", vagy visszatér-e végre ahhoz a feladatához, amelyre létrejött, a magyar emberek szolgálatához.

Magyar Péter tudomása szerint Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője javasolta "a megfogyatkozott számú Fidesz-frakciónak", hogy tiltakozásul adják vissza az országgyűlési képviselői mandátumukat, de ezt a javaslatot leszavazták.

Mi Hazánk: a Tisza ugyanazt csinálja, mint a Fidesz

Toroczkai László (Mi Hazánk) frakcióvezető szerint a miniszterelnök jó lenne, ha észrevenné, véget ért a kampány, sokkal fontosabb dolgokról kellett volna beszélnie.

Szemfényvesztésnek nevezte, amit a Tisza csinál: nem a jogállamot állítja helyre, hanem lebontja még a maradékát is, nem a demokráciát hozzák vissza, hanem ugyanazt csinálja, csak még megspékelve, amit az elmúlt 16 évben a kétharmaddal visszaélve a Fidesz csinált.

Azt tudakolta, számíthatnak-e az emberek a korrupció felszámolására. Kitért arra, hogy a nap folyamán kiderült, "Rogán Antal háttérintézménye", a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség, amely Balásy Gyula kifizetőhelye volt, a választások után az első szerződését a Tisza Párt rendezvényigazgatójának, Zelcsényi Miklósnak az érdekeltségébe tartozó Albatros Catering 2025 Kft.-vel kötötte. Ez a rendszerváltozás? Miben különbözik a Tisza az elmúlt 16 évtől, ha így kezdi a kétharmados kormányzását? - kérdezte.

Toroczkai László arról is beszélt, hogy szerinte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak az elsők között kellene vizsgálnia Magyar Péter által a Diákhitel Központ vezetőjeként kötött Balásy Gyulával kötött szerződéseket.

A vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban azt szorgalmazta, legyenek keményebbek, kötelezzék a megjelenteket, hogy hazugságvizsgáló eszköz alkalmazásával hallgassák meg őket.

Az ellenzéki politikus bírálta azt, hogy 12 évben maximálnák a képviselői megbízatás időtartamát. Szerinte ennek eredményeként akár köztörvényes bűnözők, például K. Endre is képviselő lehetne, de tisztességes emberek nem.

Tisza: az alaptörvény-módosítás arról szól, lesznek-e független intézmények

Bujdosó Anna (Tisza) azt vetetette fel, hogy Toroczkai László hogyan tud moralizálni, miközben az elmúlt 30 évben megfordult "itt-ott-amott" a politikában. Kifogásolta, hogy a Mi Hazánk frakcióvezetőjének egy szava sem volt arról, ami Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterrel történt, amikor egy fideszes influenszer a minisztert testi adottságával kapcsolatban hozta méltatlan helyzetbe. Az ország erkölcsi állapotát mutatja meg, hogyan beszél a legvégtelenebbekről - hangsúlyozta.

Szerinte ott, ahol az emberség relativizódik, előbb-utóbb a jogbiztonság is meggyengül. Ezért az alaptörvény-módosítás is sokkal többről szól, mint intézményi szabályokról, arról szól, lesznek olyan független intézmények, amelyek képesek megvédeni minden magyar embert, akkor is, ha a hatalom túllépi saját határait - fejtette ki.

A kormánypárti politikus szerint a módosítás célja, hogy helyreállítsa az alkotmányos fékek és egyensúlyok rendszerét, megerősítse a bíróságok függetlenségét, korlátot szabjon közjogi tisztségek indokolatlan bebetonozásának és visszaadja a választópolgároknak azt a lehetőséget, hogy demokratikus döntéseiknek valóban van következménye.

Bujdosó Andrea elmonda, a mostani módosítás az első képés, hogy megkedjék egy új alkotmány előkészítését, egy olyanét, amelyet nem egy politikai oldal ír magának.

Miniszterelnök: előbb-utóbb Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz

Magyar Péter viszonválaszában közölte: a felszólalására Sulyok Tamás Facebook-posztban visszautasította az államfő jogköreinek gyakorlásáról tett állításait. Azt javasolta a köztársasági elnöknek, hogy jöjjön el a Parlamentbe, és folytassák le ezt a vitát.

Az államfőnek csak egy lehetősége van: alá kell írnia az alaptörvény-módosítást, és ha nem teszi meg, mindenki tudja majd, hogy kinek az érdekében jár el, de biztos, hogy az nem a magyar emberek érdeke lesz. Előbb-utóbb Magyarországnak új köztársasági elnöke lesz – jelentette ki.

Magyar Péter felrótta Toroczkai Lászlónak, hogy államférfinek nevezte Orbán Viktort, miközben az ő miniszterelnöksége alatt – mondta – rendkívül rossz állapotba került az ország.

Azt is mondta: a korrupció ellen fel kell lépni, és a az alaptörvény-módosításról szóló szavazáson eldől, a Mi Hazánk csak beszél erről, vagy valóban tesz is a korrupció ellen.

Frissítések: mi az áruk az uniós forrásoknak?

Toroczkai László (Mi Hazánk) kifejtette: a kormány sosem beszél arról, hogy mi az ára az uniós források hazahozatalának. Azt mondta, a kormány szerint csak a korrupció visszaszorítása az ára az uniós támogatásoknak, de ez nem igaz, és arról sem beszél a kormány, hogy a források egy része valójában hitel.

Közölte: a szegregációval kapcsolatban tett vállalásaikról, a szélerőművekkel kapcsolatban hozandó szabályozásról, a nemzetközi vállalatoknak kedvező adóváltozásokról sem beszélnek.

Magyar Péter úgy válaszolt, hogy be vannak nyújtva jogszabályok, amelyekben benne van mindaz, amiről a frakcióvezető szerint nem beszél a kormány. Elítélte, hogy az ellenzéki képviselő kifogásolta a szegregáció visszaszorítását célzó erőfeszítéseket.

Megjegyezte: sok vállalást, amelyre Toroczkai László hivatkozott, valójában még az Orbán-kormány tett.

Két javaslattal egészült ki a keddi napirend

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére döntött arról, hogy sürgősséggel tárgyalja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot és a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztést, amelyeket így már kedden elkezdhet tárgyalni a parlament.

Döntöttek arról is, hogy a Kocsis Máté (Fidesz) helyére Horváth László (Fidesz) kerül az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságába.

Interpellációk

Mi Hazánk: mikor kapják meg a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók az ígért 25 százalékos béremelést?

Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt kérdezte: mikor és a hogyan valósítják meg a kormánypárt választási programjában tett ígéretét a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS-) munkatársak 25 százalékos béremeléséről. Hangsúlyozta: közel 70 ezer, a köznevelés működésében nélkülözhetetlen dolgozó - gyógypedagógiai és pedagógiai asszisztens, dajka és más szakember - megélhetése a tét, az ő bérrendezésük az elmúlt években nem történt meg.

Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára közölte: vizsgálják milyen mértékben növelhető meg rövid távon a NOKS-dolgozók bére, és erre milyen költségvetési források állnak rendelkezésre. A szükséges jogszabálymódosítások előkészítése folyamatban van, ezen túlmenően dolgoznak a gazdasági, ügyviteli, műszaki kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat érintő bérfejlesztésen is - közölte. Jelezte azt is: az Orbán-kormány azonban a vártnál is nehezebb költségvetési helyzetben adta át az országot, így hosszú távon is felelős döntés meghozatalához további egyeztetésekre van szüksége a kormánynak.

A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés többsége igen.

Tisza: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal miben lesz más, mint az eddigi nyomozó hatóságok?

Lontay László (Tisza) arról beszélt: az előző rendszerben a közpénz magánvagyonná vált, az elmúlt két évtizedben "visszafogott becslések" szerint is 60 ezer milliárd forint vándorolt jogtalanul magánzsebekbe különböző állami forrásokból. Azt kérdezte: hol tart jelenleg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) felállításának folyamata és a szervezet miben lesz más, mint az eddigi nyomozó hatóságok.

Bódis Péter, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: az Országgyűlés kedden kezdi tárgyalni a hivatalról szóló törvényjavaslatot. Jelezte: az NVVH-t az különböztetné meg az ügyészségtől és egyéb bűnüldöző szervektől, hogy kizárólag a közvagyont érintő ügyekre specializálódna. Ennek keretében vizsgálná a közbeszerzéseket, állami, önkormányzati pályázatokat és az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaéléseket. A hivatal a döntéshozataltól a végső tulajdonosig követné a közpénz útját és már az eljárás korai szakaszában intézkedhetne a vagyon befagyasztásáról, meggátolva a közvagyon elrejtését vagy kimenekítését.

A képviselő elfogadta a választ.

Mi Hazánk: a szakszervezetek számíthatnak-e valódi érdekegyeztetésre?

Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a Tisza programjában szerepel a szakszervezetek és a kollektív jogvédelem megerősítése, ehhez képest az új kormányzati struktúrában a munkaügynek nem szántak önálló minisztériumot. Kitért arra, hogy a Mi Hazánk 7 pontos javaslatcsomagot állított össze, amelyben a tisztességes bérek, az erős, független nemzeti szakszervezetek, a vendégmunkásstop, a magyar dolgozók megbecsülése, az 50 év feletti korosztály esélyegyenlősége, a normális munkakörülmények fontossága mellett javasolják, hogy az éjjeli műszakosok előbb mehessenek nyugdíjba. Azt kérdezte, visszaállítják a szakszervezeti tagdíj automatikus átutalását, a munkavédelmi oktatást és a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a Tisza-kormány az elmúlt hatvan napban többet tett a munkavállalókért, mint a Fidesz az elmúlt 16 évben. Az egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jog nálunk kiemelt helyen szerepel, és kitért egy debreceni gyár közelmúltbeli bezárására. A hatóságok végre dolgozhatnak - hangoztatta. Kitért a vendégmunkás stop hirdetésére, hogy a magyar munkavállalók bérét erősítsék. Az akkumulátorgyárak ellenőrzésére szeptemberben Gajdos László vezetésével hivatal felállítását tervezik. Tárcája kiváló szakemberei megkezdték a munkát, nyitott ajtókat dönget a képviselő a szakszervezetekkel való egyeztetés ügyében. A képviselő nem, az Országgyűlés 139 igen és hat nem szavazattal jóváhagyta a választ.

Tisza: tervezi-e a kormány a tankötelezettségi korhatár felemelését 18 évre?

Kőszegi Krisztián (Tisza) arról beszélt, hogy elmúlt 16 év oktatáspolitikája kudarcot vallott a társadalmi szakadékok felszámolásában. Az Orbán-kormány, ahelyett, hogy tompította volna az egyenlőtlenségeket, intézményesen konzerválta, és tovább mélyítette azokat. A tankötelezettségi korhatár 16 évre történő leszállítása súlyos következményekkel járt: évente fiatalok ezrei - köztük kirívó arányban hátrányos helyzetű és "roma" diákok - hagyják el az iskolapadot mindenfajta végzettség nélkül. Ez a lépés egyenes utat jelent a tartós munkanélküliség, a kiszolgáltatottság és a mélyülő szegénység felé - vélte.

A hazai "roma" közösségeket az elmúlt időszak politikája nem felemelte, hanem tudatosan kiszolgáltatott helyzetben tartotta. Tervezi-e a kormány a tankötelezettségi korhatár felemelését 18 évre, hogy megállítsák a hátrányos helyzetű fiatalok végzettség nélküli iskolaelhagyását? - kérdezte a kormánypárti politikus.

Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára közölte: egyértelmű bizonyítékai vannak annak, hogy a korhatár csökkentése negatív hatással járt,érintve a sérülékeny tanulói csoportokat, köztük a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű "roma" fiatalokat. Kiemelte, minél hosszabb ideig lenne szükség iskolában tartani a gyermekeket.

Jelezte: a tárca célul tűzte ki a tankötelezettség korhatárának emelését, ennek valamennyi feltételét megfogják vizsgálni a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatása mellett, törekedve mindarra, hogy ezzel együtt a közoktatási rendszer eredményességének emelését szolgáló intézkedések is megszülethessenek. Kiemelt szándék, hogy a közoktatás minden szereplője számára olyan ösztönzőket biztosítsanak, amelyek segítik az iskolarendszerben való idő növelését, hatékonyságának javítását, hogy senki ne lépjen ki végzettség nélkül.

Kőszegi Krisztián jelezte, elfogadja a választ, egyúttal reagálásában felszólította a "roma" szószólót a lemondásra, mert az korábban megtapsolta Lázár Jánost a felszólalása után.

Mi Hazánk: mikorra várható a MÁV átfogó reformja?

Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a MÁV évtizedek óta katasztrofális állapotban van: állandóak a késések, a járatkimaradások, a vagonokban nincs klíma, vonatok siklanak ki. A bérfejlesztés ellenére - különösen a pályafenntartásban, járműfenntartásban és karbantartásban dolgozók körében - még mindig óriási a létszámhiány, ami működési problémákat okoz. Egyes vonalakon beilleszkedni képtelen bűnöző elemek tartják rettegésben az utasokat, ezért külön biztonsági szolgálatot kellene létrehozni, vagy fel sem kell engedni őket a vonatokra, vagy át kell adni őket a rendőrségnek - vélte.

Hogyan kívánják orvosolni a létszámhiányt? A vasúti mellékvonalakon milyen fejlesztéseket terveznek? - kérdezte.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter úgy reagált: számos vidéki vasútvonalat zártak be 2023-ban. A kormány nem a vasútrombolást szeretné folytatni, ezt a Lázár János nevével fémjelzett korszakot lezárják és a vasútfejlesztés korát kezdik meg - fogalmazott.

Kitért a Dombóvár-Komló valamint a tiszaújvárosi vonalak újranyitására, amelyeket még Lázár János állított le.

A hazahozandó uniós forrásokból megvalósulhat az elővárosi közlekedés és a vidéki flotta fejlesztése és számos, jelentős program indul az infrastruktúra, a vasúti pályák fejlesztésére is - jelezte. Kitért arra, hogy leszámoltak a titkolózás politikájával, és ha kinyitják az applikációt, látni, melyik vonat merre közlekedik, és mikorra várható.

A képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 136 igen és hat tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Azonnali kérdések

Mi Hazánk: a kormányfő miért nem támogatja azt, amit korábban megígért?

Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy pártja számos javaslatot dolgozott ki a politikusbűnözés ellen, például a szibériai bérrabtartást, a politikusok dupla büntetését, kettős állampolgárságuk nyilvánosságra hozatalát. Szomorú, hogy utóbbit a miniszterelnök ígérete ellenére nem támogatta a Tisza Párt - tette hozzá.

Azt is számon kérte a kormányfőn, hogy korábbi ígéretével szemben a Tisza nem támogatta a képviselői mentelmi jog megszüntetését. Szerinte a Mi Hazánk mindig megszavazza mindenki mentelmi jogának felfüggesztését.

Szóvá tette, hogy Magyar Péter európai parlamenti (EP-) képviselőként nem szavazta meg az olasz antifa terrorista mentelmi jogának felfüggesztését, így az, hogy Budapesten elkövetett brutalitása miatt nem ítélte el a bíróság, Magyar Péter szavazatán múlt. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért nem támogatja azt, amit korábban megígért.

Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, nem hallotta a képviselő tiltakozását akkor, amikor a legutóbb a parlament fenntartotta Toroczkai László (Mi Hazánk) mentelmi jogát.

Közölte, támogatja azt, hogy hozzák nyilvánosságra, ha valakinek kettős állampolgársága van. Ehhez egy adatvédelmi szabályt kell módosítani - mondta, megjegyezve, nem hiszi hogy ez a legfontosabb kérdés a magyar embereknek.

Azzal kapcsolatban, miért nem szavazta meg az olasz EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, azt mondta, azért nem szavazta meg, mert arról együtt döntöttek az ő mentelmi ügyével együtt, és náluk az a szokás, hogy ekkor nem vesznek részt a szavazáson.

(MTI)