Nagyszabású offenzívát indítottak az Irán által támogatott húszi lázadók, és a nemzetközileg elismert jemeni kormány 13 katonájával végeztek a polgárháborús ország nyugati, Vörös-tenger partvidéke mentén húzódó frontvonalai mentén - értesült az AFP francia hírügynökség helyi katonai körökből.

A tájékoztatás szerint a támadó műveletek célja, hogy "előre tudjanak törni a Báb el-Mandeb szoros felé és a kormányerők által uralt térségekbe". "Első értesülések szerint a kormányerők 13 katonája, köztük két tiszt vesztette életét" - tették hozzá.

A SABA jemeni hírügynökség heves összecsapásokról számolt be a lázadók és a hadsereg erői között, valamint a húszik drón- és rakétacsapásairól.

Jemenben a húszi lázadók már több mint egy évtizede harcolnak a Szaúd-Arábia támogatását élvező kormányerőkkel. 2022 óta egy nem hivatalos tűzszünet volt érvényben, nem voltak nagyobb összecsapások, és úgy tűnt, a konfliktus lényegében befagyott. Idén júliusban azonban légitámadások érték a húszik által ellenőrzött főváros, Szanaa területét, illetve újabb harcok bontakoztak ki Taiz, Márib és Hodeida tartományokban. "Jemenben ismét háború dúl" - írta a Crisis Group agytröszt az X-en.

A húszik egyebek között a Báb el-Mandeb szorosnál található Mokka kikötőjét is támadják rakétákkal és pilóta nélküli repülőeszközökkel. Amennyiben a város a lázadók kezére kerülne, úgy még intenzívebben lőhetnék a szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat, vagy robbanóanyaggal felszerelt csónakokkal megbéníthatnák az ottani forgalmat. A Báb el-Mandeb – akárcsak a Hormuzi-szoros – rendkívül fontos a világkereskedelem szempontjából.

A lázadószervezet július 20-án arra hivatkozva hirdetett tengeri blokádot Szaúd-Arábia ellen, hogy a szaúdi hadsereg megtámadta a jemeni főváros, Szanaa húszi ellenőrzés alatt álló nemzetközi repülőterét. Azóta a húszik legalább három hajót támadtak meg, további hajókat kényszerítettek irányváltoztatásra a régióban. A húszik emellett a szaúdi olajlétesítmények, illetve a jemeni kormányerők állásai ellen elkövetett támadásokért is felelősséget vállaltak.

Az ENSZ szerint az ország mintegy 35 millió lakosából több mint 22 millióan humanitárius segítségre szorulnak. Eddig minden kísérlet kudarcot vallott a polgárháború diplomáciai úton történő rendezésére.

(MTI)