Az ukrán parlament 261 szavazattal elfogadta azt a nyilatkozatot, amely hivatalosan elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás által 1944 és 1946 között Kárpátalján elkövetett bűnöket – írja az Ukrinform nyomán a 24.

A parlament bűncselekménynek minősítette a civil lakosság elleni tömeges megtorlásokat, deportálásokat és bírósági ítélet nélküli kivégzéseket. A nyilatkozat külön is elismeri a kárpátaljai magyarok ellen elkövetett tömeges repressziókat, köztük a málenkij robot néven ismert elhurcolásokat, valamint a térség német nemzetiségű lakosságának üldöztetését. A történteket a kommunista totalitárius rendszer bűncselekményeinek nyilvánították.

A dokumentum felidézi, hogy 1944 őszén, a magyar és a német csapatok visszavonulása után Kárpátalja a szovjet katonai közigazgatás (NKVD) ellenőrzése alá került. Az NKVD és a szovjet katonai elhárítás ekkor kezdte meg a 18 és 50 év közötti civil férfiak tömeges őrizetbe vételét. Az embereket munkára történő „mozgósítás” ürügyén gyűjtötték össze, majd bírósági döntés nélkül ezreket deportáltak a Gulág táboraiba.

A málenkij robot elnevezés az orosz malenykaja rabota, vagyis „kis munka” kifejezés eltorzított változatából ered. A szovjet hatóságok gyakran mindössze néhány napos közmunkát ígértek az érintetteknek, akik közül sokan végül éveket töltöttek kényszermunkatáborokban.

Kárpátalján 1944 novemberében háromnapos munkára szólították fel a 18–50 év közötti férfiakat. A regisztrációkor elvették az okmányaikat, majd fegyveres őrizet alatt a szolyvai gyűjtőtáborba hajtották őket. A válogatás nemzetiségi alapon történt, a magyarokat és a németeket a kollektív bűnösség elve alapján hurcolták el. Szolyván az éhezés, a hideg és a járványok rengeteg áldozatot követeltek, a túlélők jelentős részét pedig továbbvitték a Szovjetunió különböző táboraiba.

Az ukrán parlament most elítélte a végrehajtott kényszerdeportálásokat, bírósági ítélet nélküli kivégzéseket, valamint a nemzetiségi, vallási és társadalmi alapon folytatott üldöztetést. A nyilatkozat szerint emlékművekkel, tudományos kutatásokkal és oktatási programokkal kell megőrizni az áldozatok emlékét. Az ukrán állam támogatni fogja az események dokumentálását, az 1944–1946 közötti történésekhez kapcsolódó levéltári anyagok nyilvánosságra hozatalát, valamint azt, hogy a szovjet megtorlások története bekerüljön az oktatási programokba.