Trudeau nem vesztegette az időt.

Uralkodása alatt, amely 2015-ben kezdődött, Kanada megkezdte utolsó menetét az ország teljes faji alámerülése felé.

Kanadának van egy óriási problémája. Egyes kanadaiak a füvező elnök, Trudeau minden erőfeszítése ellenére még mindig józanok. Ennek meg kell változnia. A füvezés passzív, engedékeny és lusta emberré változtat, más szóval a kanadai értékek tökéletes megtestesítőjévé – legalábbis a kanadai kormány szerint. Végül is az, aki állandóan be van tépve, ritkán mond vagy tesz valami sértőt, és nem is vizsgálja meg közelről, hogy a hatalom mire készül, hacsak nincs köze földönkívüli összeesküvés-elméletekhez, kábítószer-ellenőrzési törvényekhez vagy ilyesmihez. Egy totálkáros népesség nagyon összeegyeztethető egy kozmopolita, gyökértelen, liberális társadalmi renddel

Micsoda szerencse Új-Mumbai (alias Toronto) valamelyik külvárosi kloákájában élni, sarkvidéki klímával megspékelve.

Trudeau évente félmillió migránst importál a harmadik világból. Módszeres, brutális gyarmati terv. Egyetlen fehér város, még a legkisebb és legelszigeteltebb sem kerülheti el a rettenetes sorsot, amelyet az indiai bevándorlás jelent számára.

A kanadai sajtó előre bejelentette a fehér lakosságnak, hogy mi vár rá 2036-ig, amikor majd az ország legalább annyira barna lesz, mint amennyire fehér.

Egy olyan sors, amelyet a fehérek minden választáson elsöprő többséggel támogattak: gyűlölt kisebbséggé válni abban az országban, amelyet felépítettek.

A világnak azon a részén, ahol az indiaiak uralkodnak, a hullák a folyókban rohadnak, a székletürítés lehetőleg az utcán és az ivókutaknál történik, és a boszorkányság számít vallásnak a 75-ös IQ-jú százmilliók számára.

Az indiaiak, akiket távolról sem zavarnak ezek a rémisztő életkörülmények, úgy szaporodnak, mint a patkányok a végtelenül termelt szeméthegyek között, és együtt élnek a patkányokkal, akiket isteni lénynek tartanak. Indiában a legdrágább ital a romlott tej, amellyel a patkányok táplálkoznak.

Pakisztán nemcsak vallási okokból szakadt el Indiától, hanem azért is, mert Pakisztánt sokkal kevésbé sújtja a dravida vér, amellyel a szomszédja „dicsekedhet”.

Miért néz ki az indiaiak többsége úgy, mint az ausztrál őslakosok?

Ezekről a távoli és barátságtalan vidékekről a fehér ember keveset vagy semmit sem tud. Nem tudja elképzelni azt a környezetet, amelyben több mint 1,2 milliárd ilyen indiai él.

India barbár folklórjának egyik legrégebbi legendája az, hogy az indiai bőrszínét annak a földnek köszönheti, amely beépült a bőre alá, addig csúszott-mászott meztelenül az ürülékkel és bomló hullákkal borított talajon, amely megszülte ezt a kultúrát.

Az indiai vallás egyik pillére a tehéntrágya, amellyel az indiaiak kényeztetik magukat. Nagy fesztiválokat szerveznek, amelyeken egész kilókat falnak fel és kennek magukra ebből a frissen gyűjtött feketés végtermékből.

Vallásuk ősi próféciája szerint a világ végén az indiaiak tehénfejű istenük végbélnyílásán keresztül fognak kifolyni a világra.

Azon a napon – mondja a prófécia – a világ belép az örök sötétség korszakába.

Az indiaiak buzgón hisznek ebben a próféciában, és milliók menekülnek el lepusztult szülőföldjükről, hogy kiterjesszék Kamadhenu, az örökké ürítő marha uralmát.

Szerintük Kanada központi szerepet játszik ebben a próféciában, és az indiaiak Trudeau-ban Rama, a fekális India egyik uralkodójának avatárját látják, akinek meg kell valósítania ezt az örök uralmat.

Ha a nevetségesség ölne, Trudeau már halott lenne

Holnap a kanadai városok olyanok lehetnek, mint India legszörnyűbb favellái, lepusztítva az indiaiak képviselte első számú ökológiai fenyegetés által.

(Démocratie participative, ford. H. T.)

Ugyanazon érem másik oldalaként Trudeau politikai ellenlábasa és miniszterelnökként lehetséges utóda, Pierre Poilievre a magafajta kóserkonszarvatívok számára manapság első számú pályaalkalmassági követelménynek számító „hogyan nyaljunk be minél mélyebbre a zsidóknak” készség és képesség terén valószínűleg történelmi rekordot döntött, amikor – kipával a fején, ahogyan egy zsinagógában illik – kijelentette, hogy ezt a megalázási rituálét ő „egy egyszerű gojként” űzi és „nagyon nagy megtiszteltetésnek” tartja.

Ha a zsidóülepnyalás ölne, Poilievre már nem élne

Csak a zsidó ember, a nem zsidókat nem hívjuk embernek. Őket állatoknak látjuk, és mivel mi, zsidók, a nem zsidókat állatoknak tekintjük, csak gojként utalunk rájuk - az USA Holokauszt Emlékmúzeuma

Újdonsült pártelnökként Poilievre két helyettest delegált maga mellé: egy buziházasságban élő zsidó leszbikát és egy újabb holokauszt-emlékművet kilobbizó indiai cionistát, teljesen egyértelművé téve a kanadai belpolitikában érvényesülő erőviszonyokat, a konzervatív „értékekkel” teljes összhangban.

Az ország fölötti zsidóuralom mértékét jelzi, hogy az amerikai földrészen elsőként Kanadában büntetendővé nyilvánították a holokauszttagadást. Ez az erőltetett ütemű harmadik világbeli bevándorlás, amelynek derékhadát a zsigerileg zsidóimádó indiaiak alkotják, nyilvánvalóan a jelenlegi status quo véglegesítését szolgálja, hogy az előreláthatólag két évtizeden belül kisebbségbe kerülő fehéreknek akkor se legyen lehetőségük választások útján lerázni magukról a zsidóigát, ha esetleg valami csoda folytán időközben felébrednének a mostani öngyilkos letargiájukból.

H. T.