Etiópia részlegesen beindította vasárnap az áramtermelést a Kék-Níluson felépített Nagy Reneszánsz Gáton (GERD), amely számos vízelosztási vita forrása közte és Szudán, illetve Egyiptom között - jelentették hírügynökségek.

Az erőműnek 13 turbinája van, amelyek a mostani tervek szerint 2024-ben vagy 2025-ben már 5000 megawatt villamosenergiát fognak termelni, de most még csak kettőt indítottak be, amelyek 375 megawattot termelnek. A bizonytalanság abból ered, hogy a folyó rapszodikus vízhozama miatt nem lehet megbecsülni a tározók megtelésének idejét.

In a gigantic milestone that will define its development, Ethiopia today completed the 2nd filling of the Grand Ethiopian Renaissance Dam. Watch this historic phenomenon unfolding itself in this exclusively ARTS TV clip. One giant step for Ethiopia; one giant leap for Africa. pic.twitter.com/ymAAP7D9oO

— Arts Tv World (@ArtsTvWorld) July 19, 2021

A 74 milliárd köbméter kapacitású megagátat 2011-ben kezdték el építeni Etiópia északnyugati részén, a szudáni határ közelében, a Kék-Níluson, amely Szudán fővárosában, Kartúmban ömlik a Fehér-Nílusba, ahonnan a két folyó egyesülve folytatja útját.

Az eredeti terv szerint 6500 megawatt kapacitású erőmű tényleges teljesítményét végül ötezer megawattra kellett módosítani, de így is Afrika egyik legnagyobb vízerőműve lesz.

A megaprojekt elindítása óta a GERD, amelyet az etióp kormányzat nélkülözhetetlennek tart energetikai infrastruktúrájának fejlesztéséhez, viszály forrásává vált Etiópia, illetve Szudán és Egyiptom között, mivel a két utóbbi ország a Nílus vízkészleteitől függ.

Az Afrikai Unió (AU) égisze alatt megkezdett tárgyalások nem vezettek eredményre az érintett országok között, és nem sikerült aláírni a gát víztározójának feltöltését és a működést szabályozó háromoldalú megállapodást. Etiópia elutasítása miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem tudta tavaly napirendre venni az ügyet.

Egyiptom egy 1929-es szerződés alapján jogot formál a Nílusra, ami Kairónak vétójogot ad minden, a folyón megkezdett építési projekttel kapcsolatban. Egy másik, 1959-es szerződés pedig 66 százalékra emelte Egyiptom részesedését a Nílus vizéből, Szudánét pedig 22-re, legalábbis Kairó szerint. Mivel Etiópia nem részes fél ezekben a szerződésekben, ezért Addisz-Abeba azt állítja, nem kötik a fenti egyezmények.

(MTI)