Ugrás a cikkhez
Reklám

Liberálisok. Ez egy picike magyarországi párt neve. Honlapjuk szerint Fodor Gábor még mindig a párt elnöke, holott nemrég lemondott posztjáról. A vezetők között találjuk Sermer Ádám ügyvivőt, aki a honlap szerint még mindig a párt jelöltje a főpolgármesteri posztra, pedig nemrég visszalépett Karácsony Gergely javára. Sermer a párt igazi akciózó embere, talán ő lesz Fodor utóda.




Sermer Ádám az utóbbi napokban két buta ötlettel állt elő. Először tiltakozó levél kíséretében petíciót indított Kornis Gyula Vácott felavatott szobrának eltávolítása érdekében, majd a Szabadság téren tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Karácsony Gergely győzelme esetén az új vezetés „lebontja a történelemhamisító német megszállás áldozatainak emlékművét”. Az idézett szavak mulatságosak, mert a magyarul nem nagyon tudó Sermer megfogalmazása szerint a német megszállás történelemhamisító, nem az emlékmű.

Sermer a sajtótájékoztatóján megint emlegette Kornis Gyulát, akitől valószínűleg egy sort sem olvasott. Liberális zsidó nem olvas konzervatív, magyar és keresztény szerzőket. Ezzel nincs semmi baj, mindenki azt olvas, amit akar. Baj akkor van, amikor egy párt olyan szellemi elődök örökségére hivatkozik, akiknek az életműve finoman szólva is problémás.

2013-ban adta ki Sermer pártja Az együttérző liberalizmus 20 pontja című brosúrát. Ennek hetedik pontjában a „magyar szabadelvűség legszebb hagyományai” között szerepel Jászi Oszkár öröksége, amelyet a párt büszkén vállal.



Jászi Oszkár örökségét a párt büszkén vállalja

Jászi Oszkár köztudottan kikeresztelkedett zsidó család sarja, aki a zsidósággal szemben igencsak kritikus álláspontot foglalt el. Jászi a hazai radikálisok vezére volt, szabadkőműves tevékenysége ma már jól ismert. Az 1918-as fölfordulás egyik előkészítőjeként a Károlyi-forradalom után miniszter, de már jóval a bolsevik hatalomátvétel előtt lemondott, majd a kommün idején Bécsbe távozott.

Jászi Oszkár 1919 és 1923 között vezetett naplóját közel húsz éve adta ki az MTA Történettudományi Intézete. Ebből a kiadásból szemelgetünk, hogy betekintést nyerjünk a liberalizmus „legszebb hagyományaiba”.

1919. április elsején, tehát néhány nappal Kun Béláék hatalomra kerülése után ezt írja Jászi:

Általános nagy depresszió mindenfelé. Mintha a vulkán tetején néhány kis mániákus bócher kommunistásdit játszana.
(Jászi Oszkár naplója 1919-1923. Bp., 2001, 25. o.)

Bócher. A Zsidó Lexikon szócikke szerint „a jesivákon a talmudistákat nevezik” bóchereknek. Majd ezt olvassuk a lexikonban:

A középkori és az újabb kori Bócherek életét bizonyos vándorösztön jellemzi. Iskoláról iskolára vándoroltak a nagy tanítók után valahányszor ezek lakhelyüket megváltoztatták, sőt gyakran minden különösebb ok nélkül is kielégítették vándorlási ösztönüket.

Hát Kunék is ilyen vándorló bócherek voltak. Kiképzést kaptak a szovjetizált Oroszországban, a kiképzéshez pénz is társult, felforgatták egy kicsit a magyar világot, majd bócherkedtek tovább külhonban.

Augusztus 11-én, tehát Kunék bukása után írja Jászi:

Naponta ezrek kerülnek börtönbe, a legborzasztóbb brutalitások közepette. A zsidó szadizmusra fehérbosszú.
(I.m. 53.o.)

Zsidó szadizmus? Mit szól ehhez Sermer Ádám?

Augusztus 29-én Jászi elviszi Károlyi Mihály egyik cikkét a neves bécsi, baloldali lap szerkesztőségébe. Megdöbben, mennyi zsidó firkász csücsül ott:

Károlyi cikkét elvittem az Arbeiter Zeitungba. Elzsidósodott és unalmas szerkesztőség.
(I.m. 58. o.)

Szeptember ötödikén így fogalmaz Jászi:

Mily igaz Dühring ítélete erről a verjüdelt szocializmusról, minden etikai és esztétikai Halt nélkül. Úgy látszik, minden országban egyformán komisz ez a társaság
(I.m. 59.o.)

Érti ezt, Sermer Ádám? Elzsidósodott szocializmus, mindenféle erkölcsi tartás nélkül?

Szeptember végén Károlyi Prágába készül híveivel együtt. Ezzel kapcsolatban ezt olvassuk a naplóban (a bejegyzés dátuma: 1919. szeptember 29.):

Dinernél, aki holnap Prágába utazik, az emigrációs tervről. Elvekben egyetértünk, de a kivitelben nem. Károlyi nem utazhat ennyi zsidóval!
(I.m. 64. o.)

1921. október nyolcadikán Jászi följegyzi a naplójában, hogy cikket írt Horthy zsidai címmel. Zsidai, milyen szép ez! Vegytiszta liberális fogalmazás, az ilyen örökséget valóban ápolni kell. A cikk másnap megjelent a Bécsi Magyar Újságban.

Üssük föl ezt a régi lapszámot, rögtön a címlapon olvasható Jászi nagy cikke.

A cikk megértéséhez néhány szót kell ejtenünk az előzményekről. 1921. szeptember 18-án a New York American című lap cikket közölt az ismert zsidó újságíró, Hermann Bernstein tollából. Bernstein magyarországi látogatása során felkereste Horthy Miklós kormányzót, Bánffy Miklós külügyminisztert és a zsidó Vészi Józsefet, a Pester Lloyd főszerkesztőjét. Az Amerikában nagy feltűnést keltő cikket a 8 Órai Újság című liberális lap ismertette október 7-én. Ez a terjedelmes beszámoló verte ki a biztosítékot Jászinál.



A cikk rákattintva nagyítható

Horthy és Bánffy elismerően szóltak a hazai zsidókról. Horthy hangsúlyozta, hogy a bolsevizmust többnyire külföldi zsidók csinálták, majd így folytatta:

Nagyon kevés magyar zsidó állott összeköttetésben a kommunistákkal. Ma már nincs erős antiszemitizmus és a magyar zsidókkal szemben nem tesznek különbséget. Sőt vannak itt olyan zsidók, akikről oly nagyszerű a véleményem, hogy mérföldeket is megtennék, csakhogy üdvözölhessem őket. Mi a külföldi zsidók ellen küzdöttünk - a zsidók ellen, akik a kommunistákat segítették és a háborúban uzsoráskodtak.
(Horthy kormányzó és Bánffy külügyminiszter a zsidókérdésről. 8 Órai Újság, 1921. október 7., 1. o.)

Bánffy is dicsérte a hazai zsidókat, de Jászit igazán Horthy fenti szavai borították ki. Cikke elején így fogalmazott:

Horthy a dollárok érdekében még azt is megállapítja, hogy voltaképpen a magyar zsidóságnak a kommünben igen csekély szerepe volt. Ez tudvalevőleg szemenszedett hazugság, mivel a diktatúra szellemi vezérkara igen nagy részben igenis a magyar zsidóság soraiból került ki. (Ugyanis a zsidóság egyik jellemző sajátsága, hogy minden végletes irányzatban – úgy a kizsákmányolásban, mint a forradalomban – vezérszerepet játszik.)
(Jászi Oszkár Horthy zsidai. Bécsi Magyar Újság 1921. október 9., 1. o.)

Ismételjük meg az olvasottakat. Horthy külhoni zsidókat vádol bolsevik fölforgatással, védi a hazai zsidókat. A kikeresztelkedett zsidó Jászi ezt hazugságnak nevezi, szerinte bizony hazai zsidók műve volt a kommün. S ezt az állítását még megspékeli azzal, hogy a zsidóság egyik jellemző sajátságáról is szót ejt. Mit szól ehhez, Sermer Ádám?

Olvassuk tovább Jászi cikkét:

Az évezredes ghettó a zsidóságból egy gyáva fajt csinált, melynek legfontosabb üzletága az uralkodók gazdasági és ideológiai kiszolgálása volt. (A szélső forradalmi zsidó típus nem ellenérv ezzel a megállapítással szemben. Ellenkezőleg, pusztán dialektikai, a realitással és józan common sense-zel nem számító, szertelen véglete az abszolút opportunizmus és megalkuvás szellemének.)
(Uo.)



A büszkén vállalt Jászi Oszkár
Itt álljunk meg egy pillanatra! Sermer Ádám többek között azt nehezményezte, hogy Kornis Gyula a magyarságtól elkülönített fajként tekintett a zsidóságra. S mit látunk? Jászi Oszkár is külön fajként beszél a zsidókról, ráadásul jellemzi is őket, nem éppen finom szavakkal. Ne feledjük, Jászi Oszkár liberális örökség!

Mielőtt folytatnánk az olvasást, a következő részben szereplő Horovitz Náthánról kell néhány szót ejtenünk. Ez a zsidó ember az amerikai hadsereg ezredese volt, s egy antant bizottság tagjaként azt vizsgálta, valósak-e az ún. „fehérterrorról” szóló hírek. Az ezredes úgy találta, nem igazak. Erről közleményt is kiadott, amelyet több lap is vezető helyen közölt, 1919. október hetedikén.



Új Nemzedék 1919. október 7., 1. o.

Természetes, hogy ez a nyilatkozat balos körökben fölháborodást keltett. Jászi is fölháborodott, és megrajzolta az ún. „fehérterrort” tisztára mosni akaró zsidó típusát:

Csak nézzenek körül. A fehérterror megtisztításában utazó zsidó commis voyageur (= utazó ügynök) nem kivételes jelenség. Ma Bernsteinnek hívják, tegnap Horovitz Náthán ezredesnek nevezték. És nemzetközi, mint a poloska.
(Uo.)

No, ehhez mit szól, kedves Sermer Ádám? Poloska. Igazi liberális zsidódefiníció.

Már csak az írás végét idézzük, hátha a honi „poloskák” is megszívlelik:

Nagy társadalmi átalakulásokra s – ami sokkal fontosabb – nagy lelki dresszurára és átgyúrásra lesz itt szükség, míg a magyar zsidóság képes lesz kiküszöbölni magából az évezredes ghettóelnyomás némely szégyenletes ösztönét és tulajdonságát. Ezt a felszabadító munkát elsősorban magának a zsidóságnak kell végrehajtania, mert enélkül nincs komoly kiút az antiszemitizmus szennyes áramlataiból.
(Uo.)

Ez a tanulság. A zsidóknak kell „szégyenletes” tulajdonságaikat kiküszöbölni, tehát nevelődni, hogy ne legyen antiszemitizmus. Egyetértünk Jászi Oszkárral, s mivel Jászi munkásságára nemes örökségként tekint Sermer Ádám pártja, ezért ebben a kérdésben mi is egyetérthetünk a liberálisokkal.

A Liberálisok korábban idézett dokumentumában szerepel egy másik név is örökségként. Göncz Árpád. Róla majd legközelebb, röviden.

B. - Kuruc.info

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából