Életünk részévé lett a világháló. Napi kapcsolattartásunk, a kommunikáció mellett viszont erre szakosodott óriás cégek figyelnek bennünket, gyűjtik és elemzik a legszemélyesebb adatainkat, hogy a rólunk nyert kép alapján reklámok céltáblájává váljunk. Jelasity Márkkal, a szegedi egyetem Informatikai Intézetének professzorával a Kossuth Rádió készített interjút.
2018. május 25-én lépett életbe az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, amely a nemzeti jogszabályokat felülírva egységesíti az uniós tagállamok adatkezelési szabályait, és a magánszemélyeknek is nagyobb betekintést és jogokat biztosít adataik kezelésével kapcsolatban. De fel tudjuk-e mérni, hogy mennyire szolgáltatjuk ki magunkat?
Google-kamion valamelyik aberráltfesztiválon
Jelasity Márk a Vasárnapi Újságban elmondta, mikor telepítünk egy alkalmazást a telefonunkra, akkor az alkalmazás tulajdonosa a telepítés során jóváhagyat velünk egy csomó feltételt. Használhatja például a helymeghatározót, a GPS-t és különböző erőforrásait a telefonnak. Ezeket mindig jóváhagyjuk, mert e nélkül nem telepíthetnénk az alkalmazást. Ezekből az információforrásokból az alkalmazás adatokat gyűjt rólunk, amelynek óriási értéke van ebben az új, információra éhes korszakban. A legértékesebb tulajdon mára ugyanis az információ. A nagy információs cégek – a Google, a Facebook, meg a hasonló társaságok – abból élnek, hogy rengeteg dolgot tudnak rólunk.)
A szakember szerint meglepő az a részletesség, amellyel figyelik mindazt, amit csinálunk. Például ha egy weboldalt meglátogatunk – a Google esetében – nagyon pontosan tudni fogják mennyi ideig maradtunk az adott oldalon, hogyan „mozgunk” rajta, milyen linkeket nyitunk meg, sorrendben és így tovább. A legteljesebb részletességgel látnak mindent. Ezeket az információkat arra használják, hogy megtudják mi érdekel bennünket, hogy a jövőben még pontosabb reklámokat tudjanak adni nekünk.
A Google képes kezelni ezt a gigantikus méretű adathalmazt, milliónyi ember okostelefonozásából összegyűjtve. Ez a profilja. Óriási számítógépparkjuk van, hatalmas adatközpontokkal, amiknek saját erőművek táplálnak, elképesztő skálán gyűjtenek és kezelnek adatokat. Ennek a hatalmas méretű adatnak – big datának is szokás nevezni – a kezeléséhez algoritmusokat, szoftvereket is kifejlesztettek.
Felemás sikerű az új európai adatvédelmi törvény
A gigacégeknek megéri az adatfelhalmozás, ugyanis az információk használatát szolgáltatásként kínálják fel a termelő cégeknek. Nekik pedig létfontosságú, hogy minél többet tudjanak meg rólunk, hiszen minél hatékonyabban tudják „elhelyezni” a reklámokat, minél többen kattintanak rá a reklámokra, annál több bevételt fognak produkálni. Mint felhasználó ez ellen nem tudunk mit tenni.
Természetesen vannak szabályozó hatóságok, a közelmúltban ezért vezették be Európában az adatvédelmi törvényt. Elvileg az lett volna a célja, hogy a felhasználók sokkal nagyobb kontrollt gyakorolhassanak a saját adataikon – ha már ezen keres mindenki –, valahogy részesülhessenek ebből hosszú távon, vagy legalább tisztába lehessenek azzal, mire használják fel ezeket az adatokat. Az emberek többségének fogalma sincs, mi történik a háttérben. Ha más hatása nem is lesz ennek a törvénynek, legalább tudatosíthatja az emberekben, mire is használják az adataikat és mennyit keresnek rajta mások – húzta alá a professzor.
Mark Zuckerbergnek, a Facebook közösségi portál vezérigazgatójának életnagyságú kartonfigurái sorakoznak a washingtoni törvényhozás épülete, a Capitolium elõtt (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)
A nem túl biztató jövő képe
Jelasity szerint a jövő a gépeké, alighanem még többet fognak rólunk megtudni. Arra lehet számítani, hogy az említett adatfeldolgozó algoritmusok még hatékonyabbak lesznek, alighanem hiába próbáljuk majd védeni legszemélyesebb adatainkat – például letiltva a legfontosabbakat –, abból a kevés kiszivárgó dologból, egy fotóból, egy rövid rólunk készült videóból is már elképesztő méretű információt lehet majd leszűrni a preferenciáinkról, tulajdonságainkról, bárhogy is védenénk a saját adatainkat. Nem régen tették közzé, hogy akár egy fényképből is automatikusan, algoritmusok segítségével megmondható valakinek a szexuális orientációja. A nem is túl távoli jövőben erre és az ehhez hasonló dolgokra kell felkészülnünk.
A reklámok hatékonyságának a növelése a cél, az emberek manipulációja zajlik. Az utóbbi időben megnőtt a politikai reklámok szerepe, az emberek véleményének a befolyása is ennek az üzletnek a része lett. Egyre inkább a jövőben élünk. Mindent automatizálunk. A legismertebb az önvezető autók problematikája: azt szeretnénk, ha a gépjárművek emberi közreműködés nélkül jutának el a célhoz. Ez olyasvalamit vetít előre, mintha az embereknek végül semmit sem kellene csinálniuk. Különböző kormányok már azon gondolkodnak: hogyan lehet egyáltalán fenntartani egy társadalmat, amelyben senkinek nem lesz semmi dolga. Van egy másik út is: az emberek képességeit kell megnövelni, hogy minél többet tudjanak megcsinálni. A memóriánkat, a tudásunkat kell fejleszteni, hogy ne váljunk feleslegessé – vázolta fel Jalasity Márk.
(Kossuth Rádió)
Kapcsolódó:
- Kijátszható a zsidó cenzúra: így lehet megosztani cikkeinket a Facebookon
- Még portálunk nevét is letiltotta a Facebook - de a judaista cenzúra egyetlen betűvel kijátszható
- Azt hiszi, sokat tud önről a Facebook? Nem. Még annál is többet
