Csütörtökön Donald Trump amerikai elnök választási ígéretéhez híven bejelentette, hogy az Egyesült Államok kihátrál a párizsi klímaegyezményből. De akkor ez mit is jelent pontosan a világnak?

Rengeteg cégvezető, politikus, köztük Barack Obama előző elnök és hollywoodi filmsztárok is kikeltek Donald Trump döntése ellen, pedig ő csak azt tette, amit a megígért. Mint mondta, „engem azért választottak meg, hogy Pittsburgh polgárait képviseljem, nem pedig Párizsét”. Ez a kijelentés nagyon is passzol a beiktatásakor elhangzott szavaihoz: „America first” – Első helyen Amerika. Érdemes tisztázni a legfontosabb kérdéseket, hogy mi jöhet most ezután.

Donald Trump „megölte” a párizsi klímaegyezményt?

Nem. Szimplán bejelentette, hogy az Egyesült Államok kihátrál a paktumból, de rajtuk kívül még közel 200 ország tagja marad, ami az ő részvételükkel ugyanúgy életben marad és folytatódik a teljesítés. Azt is elmondta, nyitott olyan tárgyalások megkezdésére, amely új kondíciókat biztosítana az USA-nak vagy akár egy teljesen új egyezményt is alkotna. Ha ezek közül sikerülne valamelyik, az azt jelentené, hogy az amerikai munkásoknak, akiknek nagyon sokat köszönhet a megválasztásáért, előnyösebb helyzetbe kerülnének, ugyanis például Barack Obama elnöksége alatt rengeteg állás szűnt meg a bányászatban, ezen kívül a többi résztvevő országnak is többet kellene tennie.

Hasonló a helyzet, mint amikor a NATO-tagállamokat sarkallja cselekvésre, miután 2014-ben egyezményben vállalták, hogy a védelmi kiadásaikat a GDP-jük 2 százalékára emelik, ezt eddig alig néhány ország teljesítette: az USA-n kívül a britek, a lengyelek, a görögök és az észtek – a potyautas rendszernek vége.

Mi következik most?

Először is Trumpnak 2019-ig várnia kell, hogy hivatalosan benyújtsa a kilépési szándékot, ezután az USA egy egyéves átmeneti időszakba lép, és csak ezután léphetnek ki. Ez azt is jelenti, hogy a 2020-as elnöki kampányban ennek a kérdésnek biztos, hogy kiemelt szerepe lesz, emiatt könnyen elképzelhető, hogy maga Trump is meggondolja magát, de a jövőbeli demokrata ellenfele ezer százalék, hogy vissza akarja majd állítani és kijátssza a környezetvédő kártyát. Persze előbb hivatalosan ismét elnökjelöltet kell csinálni Donald Trumpból.

Lehetnek újratárgyalások?

Trump elmondta, hogy ő maga nyitott a feltételek újratárgyalására, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem is ragaszkodik hozzá, úgy fogalmazott: „ha tárgyalhatunk, az jó, ha nem, az is megfelel”. Azt is hangoztatta, hogy egy Amerika számára előnyösebb szerződést szeretne, ugyanakkor a többi országtól nehezen elvárható, hogy egy ilyen, több éves folyamat végén létrejött paktumot újranyissanak.

Az egyes országok széndioxid-kibocsátása 1990 és 2012 között (Forrás: EU Edgar database/Wikipedia)

Kik a nyertesei és vesztesei az egésznek?

Nyilván pezsgőt bontottak a nehézipari vállalatok, a széntermeléssel foglalkozó cégek, illetve mindenki, akinek a tevékenysége nehezen hozható összhangba a párizsi egyezménnyel. Amiről egyébként tudni kell, hogy az egyes országok önmaguk szabhatják meg a saját széndioxid-kibocsátásra vonatkozó vállalásaikat, ráadásul hogyha ezeket sem sikerült betartani, nincs semmilyen kényszerítő mechanizmus a paktumban, amivel azt betartatnák. Szóval gyakorlatilag, ha valaki mond valamit, hogy azt teljesíti, de aztán mégse, akkor sem történik semmi. Ehhez az is hozzájön, hogy a tagországok 5 évente felülvizsgálhatják a vállalásaikat.

Ugyanakkor a kereskedelemben már elképzelhetőek bizonyos „büntetések”: először is ott vannak az országok, amelyek kiszabhatnak akár a széntermeléshez köthető vámokat, de maguk az emberek is dönthetnek úgy szubjektívan, hogy nekik nem kellenek az amerikai áruk emiatt. Ez egyelőre nehezen megjósolható.

Egyáltalán mit jelent ez a klímaváltozásra nézve?

Igazából nem sok változást, vagy legalábbis nem olyan drámaian nagyot, mint azt sokan beállítják vagy gondolják. Az Obama-kormány alatt az ország széndioxid-kibocsátása csökkent ugyan, de Trump tervei alapján is maximum stagnálásra állna át. Sokkal fontosabb kérdés, hogy a csütörtöki döntés milyen hatással lesz a többi országra, mások is elhatározzák magukat a kilépés mellett? Kína és India többször is kifejezte, hogy kitart az egyezmény mellet, aztán hogy ez hosszú távon is így marad-e, az majd kiderül.

Maga a párizsi klímaegyezmény tavaly novemberben lépett hatályba, miután kellő mennyiségű ország ratifikálta és ültette át jogrendszerébe. Fő célkitűzése, hogy a bolygó légkörének átlagos felmelegedése 2 Celsius fok alatt maradjon.

Csorna kapitánya aláírja a Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményt az ENSZ New York-i székházában 2016. április 22-én

Áder János köztársasági elnök aláírja a tavaly Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményt az ENSZ New York-i székházában 2016. április 22-én. A történelmi jelentőségűként értékelt éghajlatvédelmi megállapodás központi célkitűzése a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval két Celsius-fok alatt tartása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Akadémikusok korábban azzal érveltek, hogy a felmelegedés súlyosbodása számos állatfaj kihalásához és a tengerszint visszafordíthatatlan emelkedéséhez vezetne. Nem is beszélve a migrációról, a globális felmelegedés csak rádob egy lapáttal az Európába igyekvő afrikaiak és ázsiaiak millióinak elhatározására.

A Climate Interactive elemzése szerint a párizsi egyezmény vállalásai alapján az Egyesült Államok nélkül 3,6 fokkal emelkedne a hőmérséklet 2100-ig, velük pedig “csak” 3,3 Celsiusszal.

Ma a legnagyobb széndioxid-kibocsátó Kína, akiknek egyébként folyamatosan emelkedik a károsanyag-emissziója, azt ígérték, 2030-ban éri el a csúcsát a szennyezésük. Indiával karöltve arra hivatkoznak, hogy az ő gazdaságuk nem annyira fejlett, mint az USA-é, ezért még nem állnak készen a kibocsátás mérséklésére.

Hogyan hat ez majd az amerikai gazdaságra?

Donald Trump az amerikai munkahelyeket jelölte meg a kilépés legfőbb okaként, ugyanakkor egyes tanulmányok szerint – amit egyébként napenergiával foglalkozó cégek finanszíroztak – ma már több ember dolgozik napelemek építésével, telepítésével és fenntartásával, mint mondjuk szénbányákban. Szerintük a termelés növekedésével sem garantált a munkahelyek azonos arányú emelkedése, köszönhetően az automatizációnak

(Híradó - Bloomberg - Climate Interactive nyomán)

Korábban írtuk: Trump kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből: a nyugati vezetők nagyon csalódottak, de elutasítják az újratárgyalást