Hőmérőt helyezett el a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön a Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae minilabor - közölte pénteken Darmstadtban az Európai Űrügynökség irányítóközpontja.

Az égitesten szerdán leszállt robotnak ez volt az első mechanikus művelete, és egyelőre többet nem is terveznek tápegységének erősen korlátozott kapacitása miatt.

A Philae első panorámaképe az üstökösről. A CIVA-P képalkotó rendszer feldolgozatlan fotója 360 fokos felvétel a landolási hely körül

A kutatók közlése szerint a Philae továbbra is küldi az adatokat a Földre, a kapcsolat "stabil". Előfordulnak adásszünetek, de ezeket az okozza, hogy a leszállóegységnek nincs mindig kapcsolata a jeleket továbbító anyaberendezéssel, az üstökös körül 20 kilométeres távolságban keringő Rosettával.

Kockáztatni készülnek

A Philae robotfelderítőn dolgozó kutatók szerint ideje némi kockázatot vállalni, hiszen az akkumulátorok órákon belül kimerülhetnek.

Attól tartanak, hogy a Philae felhasználható energiájának utolsó napját kezdheti meg a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön. Az Európai Űrügynökség (ESA) már feltöltötte a fúráshoz szükséges parancsokat. Abban reménykednek, hogy sikerül néhány mintát begyűjteni elemzésre a fedélzeti laboratóriumba. Igen kockázatos vállalkozásnak ígérkezik, mivel kibillentheti az egységet jelenlegi stabil helyzetéből.

Az ESA péntek délutáni helyzetértékelésén elmondták, hogy a fúrás már meg is indult, de megint elveszítették a kapcsolatot a szondával. A következő kapcsolatfelvételre körülbelül este 10 óra körül kerül sor, így az adatcsomagot éjfél körül kapják meg.

A Philae egy szikla árnyékában pihen, és szombattól nem kap majd elegendő napfényt. A péntek éjszakai rádiós kapcsolat lesz a mérnökök szerint az utolsó, ami biztosan létrejöhet. Egyelőre nem tudják, hol találta meg helyét az űrvándor felszínén a szerdai landoláskor. Folyamatosan figyelik a rádióadást felderítő és keringő egység között, hátha pontosan bemérhetik pozícióját.

A Rosetta felvételei alapján rá kell bukkanniuk az apró egységre – mondta Paolo Ferri, a műveletek vezetője. Továbbra is bízik benne, hogy a mérnökök megoldást találnak a Philae energiaproblémáira. Az egyik megoldás, mellyel megpróbálkoznak a felderítő elforgatása lesz, hogy napelempaneljeinek legnagyobbika a Nap felé fordulhasson. Ezzel talán ki lehet pótolni energiatartalékait.

A 2004-ben az Európai Űrügynökség elindította misszió a remények szerint segít feltárni Naprendszerünk eredetét. Az első hazaküldött felvételeken már jól kivehető az üstökös morzsolódó, töredezett felszíne.

A Philae a Rosetta szondán utazva jutott el az űrvándorig 10 év és 6,4 milliárd kilométer után. A misszió csúcspontját szerdán érte el, amikor hétórás ereszkedést követően landolt felszínén.

(MTI)

Korábban írtuk: Sikeresen landolt a Philae - történelmet írhat egy részben magyar fejlesztésű űrszonda