A francia nemzetgyűlés a gyermekvédelmi törvénytervezet vizsgálata során csütörtökön megszavazta az elévülési tilalom elvének kiterjesztését a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekre, amely korábban kizárólag az emberiesség elleni bűncselekmények esetében volt érvényben.
Az Arnaud Bonnet Zöld-párti képviselő által benyújtott módosító indítványt 93 szavazattal 51 ellenében fogadták el. Gérald Darmanin igazságügyi miniszter támogatta a beadványt, de figyelmeztetett az intézkedés esetleges alkotmányellenességére.
"Amikor tudjuk, hogy évente 160 ezer gyermek válik szexuális erőszak áldozatává, amikor a lakosságunk 10 százaléka vérfertőzés áldozata lett, ez az emberiesség elleni bűncselekmény egyik formája" - mondta a vitában a centrista Modemhez tartozó Perrine Goulet, a gyermekjogi bizottság társelnöke, aki a beterjesztő Arnaud Bonnet-val közösen vezeti a parlamenti missziót.
Április közepén közzétett jelentésük becslése szerint ez az intézkedés, amely Franciaországban nem élvez általános támogatottságot, "erős jelzést" küldene a gyermekek elleni erőszak elleni küzdelemben.
Az igazságügyi miniszter elismerte, hogy kisebbségben vannak a támogatók, beleértve a neki tanácsokat adó bírákat és szerveket is, amelyek közül többek jogi elvekkel kapcsolatos érvekre, mások technikai nehézségekre hivatkoznak, elsősorban a bizonyítékok korlátlan megőrzését illetően.
A miniszter ugyanakkor úgy véli, hogy nem lehet tétlenül állni azokkal szemben, "akik néha évtizedekkel később, néha a halálos ágyukon tesznek tanúvallomást". Azt is kiemelte, hogy a digitalizáció és a tudomány fejlődése ma több bizonyíték megőrzését teszi lehetővé, mint az 1960-as és 70-es években.
"A jogrendszer működése mélyen igazságtalan, és ezt az igazságtalanságot kell helyrehoznunk, hogy a traumás amnéziában szenvedő áldozatok igazságot követelhessenek" - vélte a vitában a szocialista Florence Herouin-Léautey.
"Az áldozatok nem parancsra beszélnek; akkor beszélnek, amikor tudnak" - jelentette ki a jobbközép Köztársaságiak nevében Émilie Bonnivard. Szerinte "fel kell számolni a büntetlenség eszközét", a hallgatást.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, valamint néhány Zöld és kommunista képviselő a törvényjavaslat ellen szavazott, a Nemzeti Tömörülés Marine Le Pen által vezetett frakciójához hasonlóan.
A radikális baloldali Marianne Maximi azt hangsúlyozta, hogy egy ilyen nagyságrendű módosítást a kormánynak kellett volna kezdeményeznie, és alaposabb vitának, szakértői meghallgatásoknak, valamint az Államtanács alkotmányossági felülvizsgálatának kellett volna alávetni.
A Nemzeti Tömörülés részéről Sophie Blanc arra hívta fel a figyelmet, hogy az elévülés megszüntetése nem "a helyes válasz". Szerinte ez a kivétel "az emberiesség elleni bűncselekményekre van fenntartva, azok kivételes súlya miatt, és a kiterjesztése más bűncselekményekre, bármilyen súlyosak is legyenek azok, mélyrehatóan megváltoztatná ezt az egyensúlyt".
A javaslat egyébként nem új: a Gyermekek Elleni Vérfertőzés és Szexuális Erőszak Elleni Független Bizottság (Civise) 2023. novemberi jelentésében már javasolta a kiskorúak ellen elkövetett nemi erőszak és szexuális zaklatás elévülésének megszüntetését, mivel a meglévő jogi keretet nem tartotta kellően megfelelőnek. A kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények elévülési idejét az áldozat nagykorúvá válását követően harminc évvel meghosszabbította a parlament 2018-ban. A 2021. április 21-én megszavazott törvény ezt követően úgynevezett gördülő elévülési időt vezetett be a kiskorúak elleni nemi erőszak és szexuális zaklatás esetében, meghosszabbítva az időt, ha a vádlott az elévülési idő lejárta alatt hasonló bűncselekményt követ el. Az intézkedés azonban nem elfogadott általánosan a jogi világban.
(MTI)
