A Teherán közelében Irán által tévedésből lelőtt ukrán utasszállító repülőgép katasztrófájából nem szabad politikai ügyet csinálniuk azoknak az országoknak, amelyeknek állampolgáraik vannak az áldozatok között – jelentette ki pénteken az iráni külügyminisztérium szóvivője.

„Arra kérünk minden felet: emberiességi ügyekből – főleg egy ilyen tragikus balesetből – ne csináljon politikai kérdést” – mondta Abbász Muszavi, akit az ISNA félhivatalos hírügynökség idézett.

Az az öt külföldi ország, amelynek állampolgárai vannak az áldozatok között – Kanada, Ukrajna, Svédország, Afganisztán, Nagy-Britannia – csütörtökön kinyilvánította: Iránnak kártérítést kell fizetnie az áldozatok hozzátartozóinak, és a világ várja, mi erre Teherán válasza. Képviselőik Londonban alakították ki közös álláspontjukat. Eszerint Iránnak „alapos, független és átlátható nemzetközi vizsgálatot kell lefolytatnia az ügyben”.

Muszavi kijelentette: Irán „minden várakozáson felül” működik együtt ezekkel a külföldi országokkal. Furcsa, hogy a kanadai külügyminisztérium azt kérte Irántól: a kanadai konzul hadd győződhessen meg az áldozatok állampolgárságáról, miközben már minden áldozatot azonosítottak – tette hozzá a szóvivő.

Hamenei: ne feledjük Szulejmánit!

„A légi katasztrófa egy nagyon szomorú, szívszorító baleset, de egyesek arra próbálják felhasználni, hogy feledtessék Szulejmáni mártíromságát és áldozatát. Irán népének lehet-e mondani azt a néhány száz embert, aki megbecstelenítette Szulejmáni tábornok arcképét?” – tette fel a kérdést Hamenei, utalva azokra a kormányellenes tüntetőkre, akik az ukrán gép tévedésből történt lelövésének iráni elismerése után demonstrációkon leszaggatták Szulejmáni portréját.

Hamenei szerint Donald Trump amerikai elnök hazudik, amikor azt állítja, hogy támogatja az iráni népet a teheráni kormány hatalmának megdöntésére tett kísérleteiben. Trump nem akar mást, mint „mérgezett tőrrel hátba szúrni” az iráni népet, amely azonban „szilárd és ellenálló az ellenséggel szemben” – jelentette ki, és szerinte ezt alátámasztja, hogy milyen nagy tömeg vett részt Szulejmáni temetésén.

A legfőbb vallási vezető Washington mellett bírálta általában a nyugati országokat, kijelentve, hogy „nem tudják térdre kényszeríteni” Iránt, de külön beszélt Nagy-Britanniáról, Franciaországról és Németországról, amelyek kedden bejelentették, hogy a teheráni vezetés kihágásai miatt elindítják az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását.

Berlin, Párizs és London hangsúlyozta akkor: azzal a reménnyel teszik meg ezt a lépést, hogy sikerül az építő, „konstruktív diplomáciai párbeszéd révén kiutat találni a zsákutcából, és megőrizni a megállapodást”. Az eljárás során akár további szankciókat is kiszabhatnak az iszlám köztársaságra. Teherán úgy reagált erre, hogy ez az atomalku halálát jelentené, és Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azzal vádolta meg a három országot, hogy az Egyesült Államok nyomására feláldozták az egyezményt gazdasági érdekeik oltárán.

Hamenei ezzel kapcsolatban azt mondta beszédében: a három európai ország kormánya „hitvány, Washington kiszolgálója”. Ennek ellenére Irán hajlandó velük tárgyalni, de az Egyesült Államokkal nem – tette hozzá.

A nagyimát a teheráni Moszalla-mecsetben tartották meg. A beszédet sokszor félbeszakította a hallgatóság, amely Amerika-, valamint Izrael-ellenes jelmondatokat skandált. Hamenei legutóbb 2012 februárjában vezette ott a nagyimát, amikor rákos sejtnek nevezte Izraelt.

Az iráni hatóságok pénteken reggel bejelentették, hogy „a nép többszöri kérésére” aznap gyűléseket rendeznek országszerte – a főváros kivételével – a rendszer és a fegyveres erők támogatására, valamint „a Nagy Sátánt” megtestesítő Egyesült Államokat elítélve.

(MTI)