Három és fél éves letöltendő szabadságvesztésre ítélete pénteken a sziléziai Katowicében működő bíróság a helyi Wujek bányában az 1981-es hadiállapot kihirdetése utáni sztrájk brutális leverésében részt vevő egyik belügyes fegyverest.
Az ítélet nem jogerős, az elítélt Roman S. ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezni fog ellene. Az ügyészség még nem döntött ez ügyben.
A Wujek bányában szervezett sztrájk leverése során 1981 december 16-án 9 bányász veszítette életét, 21-en megsérültek. Ez volt a Wojciech Jaruzelski tábornok által kihirdetett, több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó hadiállapot első és egyben legvéresebb tragédiája.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ügyészségi tagozata azzal vádolta meg a jelenleg 62 éves Roman S.-t, hogy az egykori különleges belügyi alakulatok (ZOMO) tagjaként tüzet nyitott a sztrájkolókra. A vádlott viszont nem vallotta be ezt, bár nem tagadta, hogy a ZOMO-osztag tagjaként jelen volt a sztrájk leverésnél. A neki felrótt tetteket az ügyészség kommunista és emberiesség elleni bűntettnek minősítette, és 10 éves börtönbüntetést követelt.
A bíróság viszont csak a kommunista bűntett elkövetésében találta vétkesnek a férfit. Ennek alapján alkalmazta az 1989-ben Lengyelországban kiadott - az emberiesség elleni bűntettekre nem vonatkozó - amnesztiát, mely nyomán az általa 7 évesre szabott szabadságvesztést 3,5 évesre csökkentette.
A tárgyaláson jelen volt a bányasztrájk egyik vezetője, Stanislaw Platek, aki igazságosnak találta az ítéletet, és kiemelte: Roman S. az adott ZOMO-alakulat egyetlen tagja, aki a per során bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól. Felidézte: a sztrájk résztvevői néhány évvel ezelőtt kiadtak egy nyilatkozatot, melyben maguk részéről megbocsátásról beszéltek, erre viszont a sztrájk leverésében részt vevők közül eddig senki sem reagált.
A Wujek bányában kitört sztrájk brutális leverésében részt vevő ZOMO-tagok többségét elhúzódó perek után, 2008-ban ítélték el. A 90-es évek elején Németországba költözött Roman S.-t viszont csak idén júniusban, horvátországi útja során, nemzetközi elfogatóparancs alapján vették őrizetbe. Ezt követően Lengyelországban előzetes letartóztatásba helyezték, ezt a rendelkezést a bíróság pénteken meghosszabbította. A végleges döntést feltehetőleg nyárig adják ki.
Az ítélet éppen az 1981-es hadiállapot meghirdetésének 38. évfordulóján született. A hadiállapot két fő felelőse - Jaruzelski, valamint Czeslaw Kiszczak tábornok, egykori belügyminiszter - ellen folytatott pereket többször felfüggesztették, letöltendő szabadságvesztésre soha nem ítélték el őket.
(MTI)
