Ugrás a cikkhez
Reklám

Lengyelország az oroszoktól való – nem alaptalan – félelmükben NATO-rakétabázis telepítése után most azért rimánkodnak Washingtonnak, hogy létesítsen hadikikötőt is a lengyel tengerparton. Csakhogy az amerikai törvényhozás két házának politikusai most nyomást gyakorolnak Donald Trump elnökre (pedig zsidó ügyekben rá nem nagyon kell – H. J.), hogy Amerika csak akkor építsen katonai létesítményt lengyel földön, ha előzőleg Varsó úgy módosítja a nemrég hatályba lépett visszaszolgáltatási törvényt, hogy annak értelmében a második világháború idején zsidó magánszemélyektől a németek által kisajátított vagyont a távoli hozzátartozók is visszaigényelhessék – írja az izraeli Válláh!Hádásot című hírportál.



Andrzej Duda lengyel elnök – „Port Trump”-nak nevezné el a lengyelországi amerikai hadikikötőt (fotó: Reuters)

A lengyelek csak akkor részesülnek abban a kegyben, hogy Washington amerikai katonai bázist létesít Lengyelország területén, ha Varsó hajlandó lesz visszaszolgáltatni a második világháború idején a németek által kisajátított zsidó magánvagyont. Legalábbis, még több vagyont visszaszolgáltatni annál, ami a múltban már megtörtént. Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának szinte minden politikusa egy emberként sorakozott föl a „történelmi igazságtalanság” (megfogalmazásuk szerint – H. J.) jóvátétele érdekében. A zsidócsicska washingtoni politikai legfelsőbb vezetés már meg is üzente a lengyeleknek: csak akkor létesítjük a tervezett, Andrzej Duda lengyel elnök javaslata szerint „Port Trump”-nak elnevezendő katonai bázist (a „Port” elnevezés arra utal, hogy hadikikötőről lenne szó – H. J.) lengyel földön, ha Varsó a zsidó magánszemélyeknek is fizet.

Az izraeli hírportál értesülése szerint ezekben a napokban élénk oda-visszaüzengetések vannak Varsó és Washington, pontosabban Andzrej Duda lengyel elnök és Donald Trump vezető munkatársai között a lengyelek szorgalmazta amerikai katonai bázis létesítésének föltételei ügyében. Andrzej Duda lengyel elnök már odáig is elment - az ihlet nyilván a Golán-fennsíki „Trumpfalva” településnév hallatán szállta meg -, hogy a leendő (és az oroszok számára egy jövőbeni katonai konfliktusban biztos célpontot képező – H. J.) amerikai katonai bázis neve legyen „Port Trump”…



Mateusz Morawiecki és Binjámin Netanjáhu Varsóban (fotó: Vatican News)

Mindhárom érintett ország, Amerika, Lengyelország és Izrael vezető politikusai számára világos: Ha Lengyelország azt szeretné, hogy a területén amerikai katonai támaszpont épüljön – márpedig Varsó ezt nagyon akarja –, akkor sietősen meg kell hozni a zsidó magánvagyon visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt. Mert ha Varsó nem hajlandó meghozni a nevezett törvényt, s annak hatályba lépése után a gyakorlati lépéseket sem teszi meg, azaz megtagadja a zsidó magánvagyon visszaszolgáltatását, könnyen lehet, hogy sem „Port Trump”, sem más elnevezésű katonai bázis nem létesül lengyel földön – nyilatkozta a Válláh!Hádásotnak egy magas beosztású washingtoni politikus.

Az izraeli hírportál ezután fölteszi a kérdést: miként hozható közös nevezőre a lengyel biztonsági érdek (nehogy megint „felszabadítsák” őket az oroszok – H. J.), az amerikai biztonsági érdek a zsidó vagyon visszaszolgáltatását célzó lengyel törvénnyel, illetve hogyan kapcsolódik ebbe a történetbe Izrael? A válasz nagyon egyszerű: Lengyelországban mind a mai napig nem történt meg a zsidó vagyon visszaszolgáltatása, s ezt Izraeli a szívén viseli. (Megjegyezzük, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nemrégiben kijelentette, hogy a visszaszolgáltatás a múltban már megtörtént, s különben is Lengyelország a második világháború idején a németek által megszállt ország volt. S amúgy pedig nonszensz az, hogy az egyik áldozat kártérítést fizessen a másik áldozatnak.)



Lengyel hazafiak Netanjáhu és Morawiecki álarcában tüntetnek a lengyel kormányfőnek a zsidó vagyon-visszatérítési törvényben tanúsított meghátrálása ellen Varsóban, 2018 nyarán (fotó: AP)

Lengyelország az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, amely nem hozott megfelelő (sic!) törvényt a zsidó vagyon visszaszolgáltatására. Más szóval, a zsidó közösségi vagyont, így a zsidó hitközség épületeit, mint például a zsinagógákat valóban visszaadták, ám más a helyzet a magánszemélyek vagyonával, írja a Válláh!Hádásot, s az állítás alátámasztására idézi Patrick Jackie, nemrégen kinevezett amerikai igazságügyi miniszterhelyettest, aki szerint a lengyelek visszaszolgáltatási vonakodása olyan „gyalázat, amely probléma megoldásra vár”.

A lengyel parlament 2017-ben törvényt hozott a múltban elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása ügyében. A második világháború utáni lengyel kommunista rendszer ugyanis a németek által kisajátított zsidó és nem zsidó vagyont államosította. A zsidók viszont azt állítják, hogy a kommunisták által államosított vagyon döntően olyan, még a németek által a háború idején kisajátított vagyon volt, amelynek tulajdonosait és családjaikat meggyilkoltak a holokauszt idején – írja Oren Náhári hírmagyarázó a hivatkozott izraeli újságban. A zsidók nehezményezik, hogy az említett lengyel törvény értelmében a vagyon-visszaszolgáltatásért folyamodó személynek lengyel állampolgársággal kellett rendelkezni a kisajátítás idején, s csak egyenes ági leszármazottak, tehát gyermekek, unokák és dédunokák tarthatnak igényt a visszaszolgáltatásra.



Lengyelek tüntetnek az újabb zsidó vagyon-visszatérítési követelés ellen (fotó: Reuters)

„Itt kerül képbe az amerikai nagypolitika, miután a törvényhozás két háza együttesen lép föl az igazságtalanság megszüntetésére”, írja a héber újság, majd sietve „meggyőzően” megjegyzi: „Persze ez nem azért van, mintha Amerikában a zsidók uralnák a politikai életet, hanem mindez köszönhető a Lengyelországból kivándorolt nem kisszámú zsidó közösségnek”… (A lengyelországi zsidók talán nem zsidók? – H. J.) Ezért aztán vannak olyan törvényhozók, akiknek szívéhez közel áll ez a téma. Na meg az, hogy az Egyesült Államok az igazság zászlóvivője, s ezért latba veti befolyását a helyes és igaz ügy érdekében”, állapítja meg a cikkíró.

Miközben Washingtonban a politikusok az amerikai katonai bázis létesítésének fejében Varsótól a jelenlegi vagyon-visszaszolgáltatási törvény módosítását, megváltoztatását követelik, a lengyelek továbbra is határozottan állítják, hogy a zsidó közösségi vagyon visszaszolgáltatása már megtörtént, ám a bebizonyíthatatlan tulajdonú és nagyságú magánvagyont semmi szín alatt nem hajlandók visszaszolgáltatni. Majd meglátjuk.

Hering J. – Kuruc.info

Frissítés: Donald Trump 2018 májusában írta alá a 447-es törvényt, amelynek értelmében az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma köteles beszámolni a szenátusnak arról, hogy az európai országokban - így elsősorban Lengyelországban - miként szolgáltatják vissza, vagy éppen tagadják meg a második világháború idején kisajátított zsidó tulajdont.

Az említett 447-es amerikai törvénynek a Trump elnök általi aláírása után egy évvel, 2019. május 11-én Varsóban mintegy 20 ezer lengyel tüntetett az amerikaiak közvetítette "zsidó követelések ellen". A magyarországi sajtóban nem nagyon megjelenített, "Stop 447-es menet"-nek nevezett tüntetésen a többi között ilyen fölirat volt olvasható a tiltakozók transzparensein: "Stop 447 - Lengyelek a zsidó követelések ellen".



Tiltakozó menet a 447-es amerikai törvény ellen Varsóban (fotó: Maciek Jazwiecki)

A nyugati és az izraeli sajtóban a májusi varsói tiltakozást "a háború utáni legnagyobb lengyelországi antiszemita tüntetésének" nevezték.

H. J. - Kuruc.info

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából