A Pravda beszámolója szerint Oroszországban hamarosan befejezik az első többször használatos, szuborbitális űrhajó fejlesztését, amelyet kifejezetten az űrturizmus beindítására terveztek. Pavel Puskin, a civil űrutazásokat szervező cég vezetője arról számolt be, hogy az első tesztutakat 2019-re tervezik, de már jövőre elkezdik a nagyjából 200-250 ezer dolláros űrturistajegyek árusítását.

Az űrturistajáratok Oroszországból fognak startolni, és hasonló utat járnak majd be, mint 1961-ben Jurij Gagarin a Vosztok fedélzetén.

A jelentkezőknek (amellett, hogy kifizetik a 75 millió forintos fuvardíjat), részt kell venniük egy háromnapos kiképzésen és orvosi vizsgálatokon. A hat utas befogadására alkalmas űrjármű mindössze negyedórát tölt majd a világűrben. Ebből az űrturisták nagyjából 5-6 percet lesznek a súlytalanság állapotában.

Űrturisták a Holdon

Az oroszok egyébként már tavaly bejelentették, hogy 2020-ban egy felújított Szojuz fedélzetén elrepítenének egy csapat űrturistát a Holdra is. Mindezt fejenként nem kevesebbért, mint 120 millió dollárért, azaz 36 milliárd forintért.

Horvai Ferenc űrkutató csillagász a Kossuth Rádió Közelről című műsorában azt mondta: az űrturizmus tulajdonképpen már 2011-beindult, amikor Dennis Tito-t felvitték a nemzetközi űrállomásra egy Szojuz űrhajón, de ne felejtsük el Simonyi Károlyt sem, aki kétszer is repült az űrállomáson.

A szakember hangsúlyozta: az orosz bejelentés nem űrhajóra vonatkozik, hanem egy űrturistajárműre, amely valószínűleg hasonló ahhoz, amit a Virgin Galacticnál Richard Branson épít – tehát gyakorlatilag egy rakétarepülőről van szó.

A jármű pályája meghaladja a 100 km-es magasságot és szabadesésben visszatér, ekkor alakul ki a súlytalanság állapota – magyarázta Horvai Ferenc, hozzátéve: 15 perces űrugrásról van szó.

Kiemelte azt is, hogy a bejelentett 2019-es indulás véleménye szerint inkább 2020-ra tehető majd, amely csupán egy tesztrepülés lesz.

Az űrturizmus egyébként azon kívül, hogy drága, egyéb akadályba is ütközhet: kérdéses, hogy fenntarthatóvá tesszük-e az űrhajózást – magyarázta Horvai Ferenc. Mint mondta, az Antarktiszra sem sok turista megy, így a világűr is hasonlóan működhet: vagyis míg nincs gazdasági haszon, míg nem indulnak be a járatok, addig egy hely sokba fog kerülni.

Horvai Ferenc arról is beszélt, hogy miután bejelentették az oroszok, hogy a legénység száma 3-ról 2 főre csökken, így 1 hely felszabadul – és ha azon a helyen ismét űrturistát helyeznek el, az utanként 20 millió dolláros bevételt jelenthet az orosz űrügynökségnek. Ez akár már a következő években megvalósulhat.

(Kossuth Rádió)