Gyurcsány Ferenc nem nevezhető hálátlannak. Utolsó intézkedései egyikével kifizette hűséges vén szolgáját, a Raszkolnyikov néven spicliskedő Csurka Istvánt.

A legfrissebb magyar Közlöny szerint, a pénzügyminiszternek azonnali hatállyal ki kell fizetnie 25 millió forintot a Magyar Igazságért, a Jobb Magyarországért nevű alapítványnak. Az április 10-i dátummal közzétett határozatot maga Gyurcsány Ferenc, az elkúrás böszmekategóriás nagymestere írta alá. A költségvetés tartalékából fizetendő támogatásban részesülő alapítvány elnöke Csurka István, a MIÉP vezetője, a szervezet célja pedig - a bíróságon fellelhető iratok szerint - a "MIÉP-Jobbik, a Harmadik Út által vallott nemzeti-konzervatív, keresztény értékrendhez kapcsolódó tudományos, ismeretterjesztő, oktatási tevékenység végzése". A szervezet tehát egy pártalapítvány, és ennek megfelelően jogosult költségvetési támogatásra.

Az eredeti szabályozás szerint csak a parlamenti pártok által létrehozott alapítványok juthattak ilyen jellegű anyagi segítséghez, de egy tavaly szeptemberi törvénymódosítás eredményeként már azok a politikai szervezetek is jogosulttá váltak, amelyek az országgyűlési választásokon legalább 1 százalékos eredményt értek el. A 2006-os országgyűlési voksok 2,2 százalékát gyűjtötte be a két különálló párt, a MIÉP és a Jobbik összefogásával alakult, a pártok neve mellett a Harmadik Út megnevezést is viselő formáció. Ez a törvénykezés például a kontraszelekció, és a kerekasztal lovagjai által lefektetett mutyizások egyik biztosítéka.

A szóban forgó alapítványnak Csurka mellett Papolczy Gizella, Medveczky Attila Máté, Mártonffy Máté, Nagy Ervin, Kovács Dávid és Fári Márton a tagja. Utóbbi három a Jobbikban politizált, de tavaly márciusban bejelentették kilépésüket, arra hivatkozva, nem értenek egyet azzal, hogy a párt részt vett a Magyar Gárda megalakításában. A Jobbik jelenlegi vezetői közül senki nem tűnik fel a pártalapítvány tagságában, így nem világos, hogy a pártnak mennyi köze van a szervezethez.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Origónak azt mondta, nem tud ilyen nevű alapítványról, de utána fog nézni. Mindez, vélhetően a Kovács Dávid elnöksége alatti korrupciószagú és megalkuvó időszak öröksége. Mindenesetre Kovács Dávid és Csurka István pénzlenyúlós akciójának már voltak előzményei, mint arról portálunk is beszámolt akkoriban, a két pártelnök közösen nyúlta a közösség pénzét, s ennek csak a bíróság, valamint az akkor még a Jobbikon belüli ellenzék vezetője, Vona Gábor határozottsága vetett véget. A párt azóta megszabadult Kovács Dávidtól, valamint az alapítvány tagjai közt szereplő jobbikos politikusoktól, ám e történetnek felbukkanása jelzi: valaki, vagy valakik még időben elvetettek bizonyos politikai botránybombákat a Jobbik háza táján.

A kormányhatározatban az szerepel, hogy a pénzügyminiszternek azonnali határidővel kell intézkednie a támogatás folyósításáról, a Fővárosi Bíróságon azonban április 10-én délelőtt azt közölték, hogy a pártalapítványt még nem is vették jogerősen nyilvántartásba. A bíróság március 11-i dátummal hozott ugyan egy végzést a nyilvántartásba vételről, de erre még nem került rá az úgynevezett záradékoló pecsét, és addig a döntés nem tekinthető jogerősnek. Ez még érdekesebbé teszi az ügyet, hisz jelenleg így állunk: egy, a válság miatti politikai problémák és a nemzetközi háttérhatalom bizalmi megingása miatt távozni kényszerülő cionista politikus, aki mindig is első volt a magyar fasizmus elleni harcban, utolsó intézkedései során átutal 25 millió forintot, annak a Csurka Istvánnak, akinek politikai nézetei és pártja, a honi politológiai értelmezése szerint mégiscsak szélsőjobboldali. Teszi mindezt a megszorítások idején.

A kormányszóvivői iroda szerint technikai jellegű döntésről van szó, amelyet azért hoztak, hogy eleget tegyenek a pártok működését segítő alapítványokról szóló, az Alkotmánybíróság kezdeményezésére tavaly módosított 2003. évi XLVII. törvénynek. A fentebb is említett törvénymódosítás lényege, hogy már nem csak a parlamenti pártok számára engedélyezett az ilyen alapítványok létrehozása. A kormány azért most döntött a támogatásról, mert az alapítványt bejegyezték - közölte az Origóval e-mailben a Kormányszóvivői Iroda. Úgy látszik, hogy a kormány nem kívánt alaposabban tájékozódni az alapítvány bejegyzése körül, hisz mint fentebb írtuk, az alapítvány jogilag még nincs a bejegyzett kategóriában.

Csurka Istvánt nem tudtuk elérni, az alapítvány létrehozásában segédkező ügyvéd pedig munkatársai szerint külföldön tartózkodik, így egyelőre nem tudjuk, hogy ők értesültek-e már a 25 milliós támogatásról. A kifizetésről döntő Gyurcsány Ferenc maga is pártalapítványi tevékenységgel foglalkozik majd a jövőben. A múlt vasárnapi MSZP-kongresszuson dőlt el, hogy a megbukott pártelnök a Táncsics Mihály nevét viselő alapítvány vezetője lesz.

Az esetet kétféleképp értelmezhetjük: Gyurcsány kapkodva ugyan, de kifizette Csurkát, amiért sikeresen bomlasztott és bomlaszt még mindig a nemzeti radikális oldalon, vagy egy másik értelmezés szerint két pártalapítványi munkatárs kollegiális segítésnyújtása történt. Mindenestere az ügyre még visszatérünk, amikor bővebb információkkal rendelkezünk.

(Origo nyomán Kuruc.info, Geyer)

Kuruc hozzáfűzés:  Mint azt a Kuruc.info megtudta, a Jobbik jelenlegi vezetői csak 2008 decemberében értesültek arról, hogy Csurka István és Kovács Dávid, őket megkerülve pártalapítvány bejegyzésére tettek közös lépéseket. Az ünnepek után visszatérünk még e kényes ügyre.

Kapcsolódó anyagok:

 - Harmadik Út: a MIÉP felrúgta a megállapodást

 - Fővárosi Bíróság: Csurka választási csaló (+ képgaléria)

 - Megszűnt Csurka kiadója - elmarad a százmilliós tartozás visszafizetése