A napokban igencsak nagyot robbant a hír: Kassa városából, pontosabban annak egyik no-go zónájából cigány családokat költöztetnek át a borsodi Szalonna nevű településre. Sőt, ez a folyamat már el is indult... Most itt egy újabb „érdekesség”, ami legalábbis kérdéseket vet fel.



Fotó: Vajda János / MTI

Ugyanis egy felvidéki gyár 2500 dolgozójának építenének lakóparkot egy 500 fős magyarországi faluba. A Magyar Hang információi szerint a mintegy 500 főt számláló, határ menti Tornyosnémetire tervezik építeni a komplexumot. A hírek szerint ez 733 lakásból fog állni, továbbá 32 családi házat is kialakítanak. Kassa mellett épül ugyanis egy autógyár, és ezért lesz erre szükség. A szlovák–magyar határ által elválasztott két település távolsága mindössze 26 kilométer, közúton alig több mint 20 perc, ráadásul autópálya is összeköti őket.

A tornyosnémeti önkormányzat már kiemelt beruházássá is nyilvánította a projektet. A beruházásról készült tervezet hosszan sorolja a kialakításhoz szükséges fejlesztéseket. Ez a település mérete miatt érthetően vonatkozik majd a csatorna-, víz- és villamos hálózatra. A Magyar Hang információi szerint a kialakítást a költséghatékonyság indokolja, ugyanis a kassai és a város agglomerációjába tartozó telek- és ingatlanárak nagyon hasonlóak a fővárosi és a budapesti agglomerációban tapasztalható értékekhez. Azaz egy 500 fős magyar település telkei jóval olcsóbban megszerezhetők.

Azt a kérdést viszont már én fűzöm hozzá: vajon kik lesznek ennek a lakóparknak a lakói? Ilyeneket ugyanis Magyarországon is építettek már különböző multicégek támogatásával. Például Dunaújvárosban a Hankook mellett épült egy, szintén több száz fő befogadására alkalmas épületegyüttes, ahol – minő meglepetés – vendégmunkásokat helyeztek el. Indiai és filippínó migráns munkásokról volt szó.
Ez a kérdés ugyanis nem specifikusan magyar jelenség, hanem terjed Kelet-Közép-Európában. Így már két évvel ezelőtt szóltam róla, hogy Szlovákiában, vagy, ahogy mi, magyarok hívjuk, a Felvidéken már több mint 100 ezer vendégmunkás tartózkodik. Ezek a vendégmunkások döntően ázsiaiak. Mit üzen ez számunkra?

Egyrészt mi, akik az egy és oszthatatlan Kárpát-medencei magyarságban gondolkodunk, nem lehetünk érdektelenek azzal kapcsolatban sem, ami az elszakított területeken folyik, másrészt ez az adat rávilágít arra, hogy nem csupán Magyarország, hanem Kelet-Közép-Európa is érintett a vendégmunkások inváziójában.

Látható, hogy a globális nagyvállalatok nagyobb hatalommal bírnak, mint az országok kormányai, amelyek persze a legtöbb esetben nem is akarnak ennek ellenállni. Itthon a Fidesz kiszolgálta a globális nagytőkét, és a Tisza-kormány sem fog ezen döntően változtatni. Még ha szigorítottak is a szabályokon, a kiskapuk bent maradtak, amelyeket ki is fognak használni.

Úgyhogy érdemes lesz figyelni, kik fognak majd megjelenni a tornyosnémeti lakóparkban, de sajnos egyáltalán nem lennék meglepve, ha ugyanazokat az arcokat látnánk, akiket a többi magyarországi munkásszállón...

Lantos János – Kuruc.info