A hasonló esetekhez mérten kimagasló összegű, 100 millió forintos követelést ítélt meg az elsőfokú bíróság Hlatky-Schlichter Hubertnek és férjének az Orbán-kormányhoz közel álló Mediaworks kiadóval szemben, és már jogerős az az ítélet, ami 12 millió forint megfizetésére kötelezte a Pesti Srácok cégét - lelkendezik a Telex.

A több budapesti éttermet működtető Hlatky-Schlichter Hubertről és dr. Szegedi László idegsebészről 2023 szeptemberében készített címlapfotót a magyar Elle magazin, a házaspár a fotón pár hónapos kislányukkal közösen szerepelt. Majd beindult a Fidesz-kormány propagandagépezete, és a béranyaság témájára felhúzva több tucat lejárató cikk jelent meg a kormánymédia lapjaiban. A gasztrovállalkozó és férje egy elkötelezett gazdasági jogászt bízott meg az ügyük képviseletével, és most azt remélik: ha a százmilliós kártérítés jogerős lesz, precedenssé válik, akkor a médiacégek kétszer is meggondolják a jövőben, hogy érdemes-e hasonló cikkeket írni.

Kép: Elle

Homofób volt az idézőjel is 

A „Born From Love”, azaz Szerelemből született szlogennel megjelent 2023-as Elle-lapszám célja a magazin akkori közleménye szerint az volt, hogy megkérdőjelezzen „sokak által még mindig vallott kirekesztő társadalmi normákat”. A címlap mellé készült interjúban a pár néhány kormánykritikus megjegyzést is tett, például a melegellenes plakátkampányokról és az egészségügy állapotáról.

A lapszám Hlatky-Schlichter Hubert szerint nemcsak a magazin olvasói és az LMBTQ-közösség körében lett sikeres és virális, de az akkori kormányzat propagandagépezete is váratlanul nagy erővel csapott le rá. Több tucat, a korábbi kormányhoz közeli Mediaworks tulajdonában lévő újság, köztük bulvárlapok (Bors, Ripost, Metropol) és vármegyei lapok sora számolt be róla szintén a címlapján, csak egészen más kontextusban. Béranyasággal, emberkereskedelemmel, gyermekvásárlással hozták összefüggésbe őket úgy, hogy a privát Instagram-oldalukról eltulajdonított családi fényképek mellett a nők megalázásáról szóló szalagcímeket közöltek, miközben az üzletember szerint a gyereküket árucikknek bélyegezték.

De bevált gyakorlat volt az is, hogy a róluk koholt cikkekben idézőjelbe tették a férj szót. „Amerikában házasodtunk össze, ezért akkor is ez a jogi státuszunk, ha Magyarországon nincs lehetőség az azonos neműek házasságára.

Nem lehet egy idézőjellel megkérdőjelezni, hogy mi férj és férj vagyunk

– fogalmazott a buzeránsbarát lapnak Hlatky-Schlichter. (És azt meg lehet kérdőjelezni, hogy valaki csak idézőjellel tartja helyesnek a meggyőződése szerint leírni? - a szerk.)

A családjával három éve Svédországban élő Hlatky-Schlichter Hubert azt mondta, sejtették, hogy néhány médiatermék támadni fogja őket az interjú miatt, ezért nem is mondtak rögtön igent a felkérésre, végül mégis elvállalták. Az üzletember szerint éppen azért, mert korábban sok pozitív visszajelzést kapott a kiállásai, például a TEDx beszéde után. Azt szerették volna, ha a történetükkel támogatják a hasonló helyzetben lévő, „azonos nemű párokat”. Hlatky-Schlichter szerint látott már korábban néhány buzik ellen hergelő tartalmat, de ami ezúttal megjelent róluk, az „minden határt átlépett”.

„Nem akartuk annyiban hagyni. Már csak azért sem, mert az ügyvédünk azt mondta, hogy szinte minden személyiségi jogunkat megsértették: a jó hírnévhez, becsülethez való jogot, a magánéletünket, az emberi méltóságunkat, a képmásunkhoz való jogot.”

Viszont tisztában voltak azzal, hogy a Mediaworks és a hasonló médiacégek arra rendezkedtek be, hogy évekig tartó küzdelmek után a kis összegű sajtóhelyreigazítási bírságokat és sérelemdíjakat könnyedén kifizessék. Hlatky-Schlichterék a beszámolók alapján kiderítették, hogy a kormányközeli Mediaworks abban az évben több mint 57 milliárd forint árbevételt termelt, és ezekre az összegekre folyamatos céltartalékot képeztek: a 2025-ös beszámolóban a céltartalék a 4 milliárd forintot is meghaladja. Úgy ítélték tehát, hogy az általuk elkövetett jogsértések üzletszerűek, és a bíróságok által megítélt összegek megtervezettek voltak, azaz azoknak semmiféle visszatartó ereje nem volt az újabb jogsértéssel szemben.

Ezért úgy döntöttek, másik utat választanak és máshogyan reagálnak, mint „ahogyan arra a propagandagépezet programozva volt”. „Egy profi gazdasági jogászt bíztunk meg az ügyünk képviseletével, és azt kértük tőle, hogy a perben tárja fel a személyiségi jogi jogsértés minden jogkövetkezményét, és bízva a magyar igazságszolgáltatásban olyan keresetet állítson össze, hogy annak végre legyen visszatartó ereje” – mondta Hlatky-Schlichter Hubert.

2024 elején végül két nagy pert indítottak. Az egyiket a Pesti Srácok, a másikat a Mediaworks ellen, utóbbiban pedig az ügyvédjükkel azt is követelték, hogy a Mediaworks engedje át azt a vagyoni előnyt, amelyre azzal tettek szert, hogy közölték a jogsértő közleményt. Ennek összegét a médiacég pénzügyi adataiból származó gazdasági számításokkal támasztották alá.

Az elsőfokú bíróság ez alapján – kamatokkal együtt – összesen 112 millió forint megfizetésére kötelezte a Mediaworksöt.

Az ügy aztán másodfokra, a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumához került, onnan pedig visszaküldték első fokra azzal, hogy dolgozzák át a keresetet. A Fővárosi Törvényszék viszont első fokon újra megítélte az összeget.

A béranyaság kritikájával magyarázkodtak a fideszes lapok

A Mediaworks a tárgyaláson korábban arra hivatkozott, hogy a cikkeik elsődleges témája a béranyaság kérdésének jogi és erkölcsi megítélése volt, a béranyaság intézménye pedig a magyar és az EU-s szabályozás szerint tiltott, ők pedig csak a „gyermekhez jutásnak” ezt a módját minősítették a cikkekben. Ez szerintük véleménynyilvánítás volt és ezt Hlatky-Schlichteréknek tűrniük kell. Ehhez képest a vállalkozó szerint a Borsonline megjelenéseire rákeresve, a bulvárlapnak soha nem voltak gyermekjogokkal vagy béranyasággal kapcsolatos, jogvédő célzatú cikkei, de többször is „ujjongva számoltak be” béranya segítségével született gyermekekről, köztük Ricky Martin vagy Vajna Tímea gyerekéről.

A bíróság ezzel szemben figyelembe vette, hogy Hlatky-Schlichterék soha nem nyilvánultak meg ebben a kérdésben, a családalapításuk körülményei szigorúan magánügynek minősülnek, és úgy ítélte meg, hogy a béranyaságról Magyarországon jelenleg nincs társadalmi-közéleti vita, ez nem része az LMBTQ-jogokkal kapcsolatos diskurzusnak. Így pedig a sajtótermékek álláspontjai sem relevánsak.

A Fővárosi Törvényszék az ítéletében azt is kiemelte, hogy a gyerekvállalás és a családalapítás Magyarországon magánügy, nem közügy. A bíróság úgy érvelt, hogy mivel a házaspár nem közszereplő, nem kötelesek tűrni a cikkekben „a tolerancia határait átlépő” értékítéleteket, miközben egyetértett Hlatky-Schlichterékkel abban, hogy a cikkek szándéka a lejáratás volt. Az ítélet további érdekessége, hogy a bíróság a Mediaworks vezérigazgatóját, Kálmán Erikát név szerint is felelősnek tartotta a jogsértésekért, többek között a lejárató kampány összehangoltsága miatt.

Az üzletember szerint a bíróság pártatlan hozzáállása az ügyükben reményt adhat és példát mutathat minden személyiségi jogában megsértett embernek. Hlatky-Schlichter Hubert arra számít, hogy az ítélet precedenssé válik, és igenis lesz a jövőben visszatartó ereje. „Ne lehessen következmények nélkül szisztematikusan megalázni, lejáratni embereket. Egy 100 milliós nagyságrendű büntetésnél talán az újságírók jobban meggondolják, hogy mit írnak le” – fogalmazott. A számukra megítélt összeget a kislányuk külföldi oktatására költenék később. Már ha lesz miből behajtani.

A Mediaworks azóta fellebbezett a velük szemben hozott ítélet ellen, a Pesti Srácok elleni jogerős ítéletet pedig a Kúrián támadja.

(Telex nyomán)