A kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos döntés – mint egy régi felségjog mai megnyilvánulása – a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörébe tartozik. Véleményem szerint a diszkrecionális jelleggel nem fér össze a nyilvános indokolás előírása, ezért azt nem tartom helyénvalónak – írja Facebook-bejegyzésében a Vidéki prókátor, azaz Fülöp Botond ügyvéd, aki a kegyelmi ügy kirobbantója volt.

A jogász Magyar Péter tegnapi sajtótájékoztatójára utalt, amelyen elhangzott, hogy a Tisza-kormány át fogja alakítani a kegyelmi jog gyakorlásának rendszerét. Ennek részleteiről szólva említette a kormányfő, hogy a jövőben kötelezővé tennék, hogy a mindenkori államfőnek indokolnia kellene a kegyelmi döntéseit.

A Vidéki prókátor szerint vissza kell állítani a kegyelmi döntések igazságügyi miniszter általi ellenjegyzését, „mert nem lehet a politikai értelemben felelőtlen államfőnek egyetlen olyan döntése sem, melyért senki nem vállalja a politikai felelősséget. Márpedig, jelenleg ez a helyzet, ami alkotmányjogi szempontból teljességgel abszurdnak tekinthető”.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón utalást tett arra, hogy a nyilvánosságra kerülő iratokból ki fog derülni a kegyelmi kérvényt benyújtó ügyvéd személye.

– Fontosnak tartom megjegyezni és hangsúlyozni, hogy egy ügyvédet sem érhet semmilyen hátrány az általa ellátott megbízás tárgya, illetve a megbízó személye miatt. A kegyelmi kérvényt benyújtó kolléga minden bizonnyal azért készítette el és nyújtotta be a kegyelmi kérvényt, mert erre kapott megbízást az ügyfelétől, és ő a megbízást az abban foglaltak szerint teljesítette – fogalmazott erre reagálva Fülöp Botond. Hozzátette: mivel a K. Endrének adott kegyelem szerinte egy Novák Katalinhoz intézett informális kérés eredménye volt, „ezért nagyon csodálkoznék azon, ha erre vonatkozó információ szerepelne a hivatalos iratok között”.

Az ügyvéd kitért a kegyelmi ügy egyik fontos körülményére. „Láttam egy videót a Facebookon, melyben Bayer Zsolt értetlenségének adott hangot amiatt, hogy ki és miért erőltette a kegyelmet K. Endre részére, amikor a büntetéséből már csak két hónap reintegrációs őrizet volt hátra. Nos, a helyzet az, hogy a kegyelmi döntés nem csak a szabadságvesztés-büntetés hátralevő része végrehajtásának 5 év próbaidőre történő felfüggesztését tartalmazta, hanem – és egyáltalán nem tartom kizárhatónak, hogy ez az igazán lényeges – az öt év foglalkozástól eltiltás büntetés és a négy év közügyektől eltiltás mellékbüntetés hátralevő része végrehajtásának elengedését, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést is. Más szóval: a kegyelmi döntés lehetővé tette, hogy K. Endre erkölcsi bizonyítványt kapjon és újra dolgozhasson. Vagyis az a rossz hírem van Bayer Zsolt számára, hogy a helyzet még annál is súlyosabb, mint amire ő gondolt: véleményem szerint nagyon könnyen lehet, hogy a rendszer bukásához vezető folyamatot elindító kegyelmi döntés valódi oka K. Endre nyugdíja volt”.

(24)