Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Magyar Péter miniszterelnök a kegyelmi ügyről.

Magyar Éva kormányszóvivő azzal kezdte a sajtótájékoztatót, a kormány úgy döntött, ma a kormany.hu/igazsagtetel oldalon nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy azon aktáit, amelyek az Igazságügyi Minisztériumnál voltak.

Magyar Péter jelezte, legkésőbb 9:30-kor be kell fejezniük a sajtótájékoztatót, mert bécsi átszállással indulnak Krakkóba. A miniszterelnök leszögezte, a mai alkalom nem a kegyelmi ügy vége.

Görög Márta igazságügyi miniszter a tegnapi kormányülésen ismertette azokat a tényeket, adatokat, amiket ismertethetett. Az említett oldal a sajtótájékoztató közben válik élessé, viszont a dokumentumokban sok satírozás lesz, csak így hozhatták nyilvánosságra.

Íme a dokumentumok:

Magyar Péter kifejtette, a kegyelmi ügyek nem nyilvánosak, de most kivételt tudnak tenni, mert maga az érintett, "K." Endre könyvet írt a saját történetéből, és ott beszámolt az ügyről, amivel gyakorlatilag feloldotta a titoktartást.

Magyar Péter miniszterelnök külön köszöntötte a sajtótájékoztatón a 444 újságíróját, Kaufmann Balázst, aki a cikkével kirobbantotta a botrányt, valamint a Vidéki prókátor néven elhíresült Fülöp Botond ügyvédet, aki kikérte a döntést a Kúriától.

Minden azért történt, ahogy történt, mert az urak, az előző bukott kormány tagjai, beleértve a volt köztársasági elnököt, úgy gondolták, hogy ez a kegyelem nem fog nyilvánosságra kerülni, a részletei pedig soha nem. Hogy az mégsem így lett, az az említett két úrnak és a véletlenek összjátékának köszönhető – fogalmazott a kormányfő.

Fotó: Németh Kata / Index

Magyar azt ígérte, több dokumentumot hoznak nyilvánosságra. Ezután visszaemlékezett, hogy február 2-án írták a 444-cikket, majd február 10-én Novák Katalin lemondott, valamint Varga Judit volt igazságügyminiszter is visszavonult a közélettől.

Mint Magyar mondta, eddig titokszabályokra hivatkozva a leköszönő kormány elutasította azt, hogy részleteket elmondják, pedig szerinte vannak fontos részletek.

Magyar Péter ezután elmondta, hogyan zajlik a kegyelmi eljárás.

A kérelmek az igazságügyi minisztériumhoz érkeznek be, ahol először a kegyelmi főosztály kivizsgálja azokat, ott készítenek szakvéleményt, majd amit érdemesnek tartanak, az igazságügyminiszternek is bemutatnak.

Ő ezután felterjesztést tesz a javasolt és nem javasolt kegyelmekről, amit aztán a köztársasági elnök elbírál – az esetek többségében a köztársasági elnök hasonlóan dönt, mint az igazságügyminiszter, de van, hogy ez eltér, mint például a bicskei esetben is.

Ilyen még soha nem történt

Magyar Péter hangsúlyozta, olyan ritkán fordul elő, hogy az igazságügyi miniszter nem jegyzi ellen a köztársasági elnök döntését, utoljára talán 1998-ban volt ilyen eset, az Agrobank-ügyben Göncz Árpád kegyelmet adott, amit Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem jegyzett ellen. Dávid Ibolya elmondta, hogy egyeztetett Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel.

„Ez fontos részlet. A miniszteri ellenjegyzés politikai felelősségvállalás, a köztársasági elnöktől ezzel az aktussal a mindenkori kormány átvállalja a politikai felelősséget” – húzta alá a miniszterelnök. Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának előterjesztését egy képernyőn mutatták be a sajtótájékoztatón.

A dokumentumban az áll, hogy a főosztály nem támogatta Kónya Endre kegyelmi kérvényét.

Egy másik dokumentum is előkerült, amit Répássy Róbert akkori államtitkár írt alá. 49 terhelt és 51 kegyelmi ügy volt egy csoportban. A monogramok ki vannak satírozva a dokumentumból, ebben nem is szerepelt K. Endre. A dátum 2023. áprilisi 17., néhány nappal Ferenc pápa látogatása előtt. Párhuzamosan futott egy másik kegyelmi ügycsoport, a Hunnia-perben érintetteké.

Magyar Péter szerint a kegyelmi ügyek folyamatai több hónapot vesznek igénybe, viszont K. Endrénél az első irat április 14-i, majd elkészült április 17-én a feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a minisztérium nem javasolja a kegyelmet. Április 18-án már Varga Judit aláírásával készült felterjesztés, amiből szintén kiderült, hogy három ügyben kegyelmet javasolt, viszont a további 46 személy 48 ügyében nem.

A negyedik dokumentum április 27-én keletkezett, ami a köztársasági elnöki kegyelmet tartalmazza. Az államfői aláírás és a miniszeri ellenjegyzés ugyanaznap történt.

– Ilyen még soha nem történt. A szolgálati út úgy néz ki, hogy az elnöki határozatot visszaküldik az Igazságügyi Minisztériumba, és ott végigmegy a szolgálati úton az akta, több hétig, lehet több hónapig. Először a kegyelmi főosztályra, majd az illetékes államtitkárhoz kerül, aki elküldi a miniszteri kabinetbe – fogalmazott Magyar Péter.

Novák Katalin kiemelte Kónya kérelmét az ügycsoportból

Magyar Péter rámutatott, hogy míg K. Endre kegyelmi kérelmét április 17-én bírálta el Novák Katalin korábbi köztársasági elnök, amit még Varga Judit egykori igazságügyi miniszter alá is írta – ami rendhagyó –, addig a többi kegyelemben részesített ügyében június 7-én született csak döntés.

Magyar Péter szerint ez azt mutatja, hogy K. Endre ügyét kiemelték az ügycsoportból.

Ezt később egy másik dokumentummal is alátámasztott: egy Tuzson Bence által aláírt dokumentumban azzal magyarázták, hogy az ügyet azért emelték ki külön, mert a pápalátogatás előtt szerettek volna kegyelemben részesíteni.

K. Endrével egyidőben 22 személy kapott kegyelmet Ferenc pápa érkezése előtt, köztük a Hunnia-ügy több tagja is.

Azaz összesen tíz esetben született az igazságügyi miniszteri javaslattal ellentétes döntés. Ebből kiderül, hogy – Répássy Róbert elárulja akaratán kívül –, hogy a Hunnia-ügyben az a hat terhelt elítélt, akik kegyelmet kaptak, azok a pápalátogatásra kaptak kegyelmet – mondta Magyar, hangsúlyozva, hogy az Igazságügyi Minisztériumban elérhető dokumentumok szerint Varga Judit több esetben sem javasolta a kegyelem megadását, ám valami ok miatt az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin mégis így döntött.

Külön tárgyalták Budaházy Györgyék kegyelmi kérelmeit

Magyar Péter szerint az adatokból az látszik, hogy a magyar kormány tagjai között elindult egy lobbi, akik elkezdtek lobbizni Budaházyék kegyelme mellett, azt ugyanakkor K. Endrénél nem tudni, hogy ez történt.

Magyar hozzátette, nem hozhatja nyilvánosságra, ki volt K. Endre ügyvédje, de "én nagyon szeretem a katalán népi művészetet". Érti, aki érti.

A miniszterelnök elmondta, a hozzá eljutott információk szerint a kormány vagy annak szűk köre megtárgyalta a Budaházy-ügyben felterjesztett kegyelmi ügyeket, majd pedig azt kérte a köztársasági elnöktől, hogy adja meg a kegyelmet.

Arról nincsenek információik, hogy K. Endre ügyét külön tárgyalta-e a kormány, de arról igen, hogy amikor Varga Judit elé tették a dokumentumokat, nem tájékoztatták, hogy abban szerepel-e a K. Endre kegyelmi határozata, valamint hogy a köztársasági elnök megváltoztatta az igazságügyi miniszter javaslatát.

Magyar Péter szerint emiatt elképzelhető, hogy a kormány külön tárgyalta K. Endre ügyét, vagy a másik lehetőség, hogy szándékosan átverték Varga Juditot.

Szerinte ahhoz, hogy megismerjük a teljes ügyet, a Sándor-palotában keletkezett dossziét is nyilvánosságra kellene hozni.

Varga a hunniásoknak sem adott volna kegyelmet

Magyar Péter újra felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a személyi jogok tiszteletben tartása mellett az elnöki hivatalban megtalálható bővebb dossziét.

A miniszterelnök hangsúlyozta, az igazságügyi miniszter K. Endre, valamint a Hunnai-ügy érintettjei esetében sem javasolt kegyelmet. A két ügycsoport április 27-én találkozott a Köztársasági Elnöki Hivatal kérésére felgyorsítva a Sándor-palotában. Ferenc pápa látogatása előtt egy nappal

a köztársasági elnök szokatlan módon, tíz esetben megfordítja az igazságügyi miniszter felterjesztését, és kegyelmet ad. Még szokatlanabb módon, még aznap ellenjegyzi az igazságügyi miniszter – reméljük, tényleg az ő aláírása szerepel rajta –, ezt a kegyelmi határozatot úgy, hogy kihagyásra kerül a szolgálati út, tehát nem látja a megváltoztatott határozatot a főosztály és a kabinet. Esélyük sincs arra, hogy felhívják a miniszter figyelmét, hogy az ő döntésével ellentétes döntést hozott a köztársasági elnök

Magyar Péter Gulyás Gergelyre hivatkozva megemlítette, hogy a Hunnia-ügyben szereplő vádlottak ügyét a kormány is érintette. Magyar Péter ezért tartja fontosnak az 1998-as ügyet, mert akkor Dávid Ibolya elmondta, egyeztetett Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel, és utána döntött úgy, hogy nem jegyzi ellen a kegyelmet.

– Gulyás Gergely elárulja, hogy a Hunnia-per elítéltjeinek ügyében egyeztetett a kormány. Az nem derül ki, hogy K. Endre ügyében egyeztetett-e a kormány. Sok információ eljutott hozzánk. A Köztársasági Elnöki Hivatalból, az Igazságügyi Minisztériumból és a Fidesz szűk vezetői köréből is – fogalmazott Magyar Péter, megjegyezve, hogy a Hunnia-ügyben erős lobbi volt az előző kormányon belül. Kiderült az is, hogy országgyűlési vizsgálóbizottságot hoznak létre a kegyelmi ügyben, ahol kötelező lesz a részvétel.

Mi értelme volt Kónya Endre kegyelmének?

Magyar Péter elmondta, hogy K. Endre már a reintegrációs őrizetét töltötte otthon. Mint fogalmazott, a kegyelmi kérelemben az szerepelt, hogy beteg édesanyja miatt szeretne, de szerinte két lehetőség áll fenn: vagy az, hogy K. Endre nyugdíjat kaphasson majd, hiszen a kegyelmi ügyével mentesül a terheléssel is, vagy pedig hogy visszatérhessen dolgozni, azaz szeretett volna tovább dolgozni fiatalokkal.

Ezeket az ügyeket valakik kilobbizták

Magyar Péter kifejtette: „Szubjektív magánvélemény. Huszonkettő esetben adott kegyelmet a köztársasági elnök a pápalátogatás előtt, abból hat politikailag rendkívül érzékeny ügyben, plusz K. Endre ügyében. Még hozzácsaptak jó párat. Voltak hírek is akkor, hogy ez egyszerre rekordszámú kegyelem volt.”

Hozzácsaptak egy adagot, hogy ne tűnjön úgy, hogy csak a politikailag érzékeny ügyekben adnak kegyelmet. A többi átlagos köztörvényes ügy volt

– mondta a miniszterelnök, újra megjegyezve, hogy nem beszélhet az ügyvédről, de szereti a katalán népi művészetet.

Magyar Péter újságírói kérdésre kitért arra is, hogy a kegyelmi kérvény jóval korábban, már 2022-ben beérkezett, majd „egyszer csak előkapták az Igazságügyi Minisztériumban”.

Két lehetőség van: megtárgyalta a kormány, és tudott róla, de akkor nem logikus, hogy negatívan terjesztette fel a miniszter. A másik az, hogy szándékos átverés volt vagy negligencia – vélekedett Magyar Péter, aki él a gyanúperrel, hogy nem véletlenül került kihagyásra a szolgálati út. Egy volt miniszter családjával kapcsolatban is vannak információk az ügyben, aki nem Varga Judit. „Ezeket az ügyeket valakik kilobbizták. Erről az érintettek fognak tudni beszámolni. Egyszer be kell számolniuk, ezért hozzuk létre az országgyűlési vizsgálóbizottságot, ahol kötelező lesz megjelenni és válaszolni” – közölte Magyar Péter.

A kormányfő szerint a vizsgálóbizottság előtt meg kell jelennie Répássy Róbertnek, a kormány akkori tagjainak, valamint a köztársasági elnöknek.

Behívhatja-e Lévai Anikót a parlamenti vizsgálóbizottság?

A Telex azt kérdezte, hogy Orbán Viktor feleségét is beidézheti-e a leendő parlamenti vizsgálóbizottság.

A miniszterelnök erre elmondta, hogy ugyan ő is országgyűlési képviselő, de nem az ő feladata erről dönteni, mivel vélhetően nem is lesz tagja a vizsgálóbizottságnak.

Szerinte a volt köztársasági elnök mellett a hivatalának dolgozóit, az akkori kormánynak a tagjait és az igazságügyi minisztérium vezető tisztségviselőit kellene beidézni, de persze felmerülhet több név is szerinte – köztük a már említett női név.

Az RTL kérdésére elmondta, hogy nincs arról információja, hogy K. Endrének lettek volna magas politikai kapcsolatai. Elmondta, hogy ezzel kapcsolatosan megjelentek találgatások, de ő ezeket se megerősíteni, se cáfolni nem tudja.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy vizsgálóbizottság régen volt már a magyar parlamentben. Ehhez először új jogszabályokra van szükség, amelyek garantálják, hogy megjelenjenek az érintettek. Az igazságügyi minisztertől és a frakciótól azt kérik, hogy a lehető leggyorsabban terjesszék elő a javaslatot. A miniszterelnök reményei szerint a bizottság a nyár második felében vagy szeptemberben kezdheti meg működését.

Ha Sulyok Tamás nem hozza nyilvánosságra, övé a felelősség

Az RTL kérdésére Magyar Péter elmondta, nem javasolja Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, hogy ellenálljon és ne hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában lévő aktát, mivel a miniszterelnök szerint „ez egy teljesen érthető és alapvető elvárása az embereknek, hogy ebben az ügyben késve, de tiszta vizet öntsünk a pohárba”.

Magyar Péter szerint ha a köztársasági elnök megtagadja a dosszié nyilvánosságra hozatalát, akkor Sulyok Tamást terheli a politikai, morális és jogi felelősség.

Magyar Péter elárulta, Novák Katalin volt köztársasági elnökkel nem próbálták felvenni a kapcsolatot, ennek nem is ez a módja.

Magyar Pétertől azt is kérdezték, mi derülhet ki a Sándor palotában keletkezett dokumentumokból.

A miniszterelnök szerint például az is, hogy az ottani főosztályvezető és hivatalnokok mit javasoltak a köztársasági elnöknek – Magyar szerint ha ott is elutasítást javasoltak, akkor még inkább felmerül a gyanú, hogy a kegyelmi ügyben akár a kormány, vagy akár miniszterelnöki döntés is közrejátszhatott.

Itt lenne az ideje, hogy pár ember megszólaljon

A HVG azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságban hogyan lehet kötelezővé tenni az igazságmondást, hiszen még a bíróságokon sincs önterhelő vallomásra kötelezés, ha pedig a vizsgálóbizottság az érintetteket idézi be, így hogyan lehet érdemi választ kapni.

Magyar válaszát azzal kezdte, ezzel vitatkozna. Hangsúlyozta, hogy a tanúk számára az igazságmondási kötelezettség fennáll, a hamis tanúzás bűncselekménynek számít. Magyar szerint érdemes lehet úgy módosítani a szabályokat, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságoknak tett nyilatkozatok kapcsán is bűncselekmény legyen a hamis tanúzás.

Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akar senkinek sem üzenni, de szerinte ideje lenne pár embernek megszólalnia – szerinte sok minden kiderült már most, de vannak még megválaszolandó kérdések.

A sajtótájékoztató ezzel véget ért.

(Index nyomán)

Korábban írtuk: Nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy igazságügyi tárcánál lévő dossziéját - Varga nemlegesen terjesztette fel a kérvényt