Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 507 500 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 518 500 forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 349 700 forintot ért el (persze tőlünk nyugatabbra ez sem komoly összeg, de nem is realitás még az osztrák színvonal - a szerk.), kedvezmények nélkül 337 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - ismertette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amelyről az mTI osztott meg győzelmi jelentést.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 14,8 százalékos emelkedésével és a 9,5 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkeresetek növekedése 4,8 százalékos volt.

A rendszeres bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, 14,1 százalékkal meghaladta az előző év áprilisit.

Itt a nyár, a magyaroknak nemcsak az Adria és a Balaton, de a pénztenger is jár

Teljes körben nézve szerintük sincs meg a félmillió

A munkáltatók teljes körében, azaz az ötnél kevesebb alkalmazottal működő vállalkozásokat is beleszámítva a bruttó átlagkereset 492 ezer forint volt, 15,1 százalékkal több, mint tavaly áprilisban. A bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, 14,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá - jegyezte meg a KSH.

A vállalkozásoknál 14,5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek 523 700 forintra, a költségvetésben 11,4 százalékos emelkedéssel 497 500 forintot értek el - a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A nonprofit szektorban 35,3 százalékos volt a keresetek éves emelkedése, amiben megjelenik annak hatása, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül - magyarázta a KSH.

A bruttó keresetek 15,2 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóiparban 11,5, az építőiparban 16,6, a mezőgazdaságban 14,6 százalékkal nőtt az átlagkereset és rendre 500 600 forintot, 380 700 forintot, illetve 363 000 forintot ért el. A pénzügyi, biztosítási szektorban a bruttó átlagkereset áprilisban lépte át először az egymillió forintot, átlagosan 1 075 500 forint volt, 18,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén 9,8 százalékos emelkedéssel 534 100 forintra nőttek a bérek, az oktatásban 16,0 százalékkal 454 100 forintra, az egészségügyben 19,9 százalékkal 673 500 forintra.

Január-áprilisban a bruttó átlagkereset 508 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 400 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot tett ki. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az év első négy hónapjában mért 8,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 10 százalékkal nőttek.

Portfolio: lassuló növekedés, várhatóan csökkenő reálérték

A most megismert béradatok azt mutatják, hogy a keresetek továbbra is érdemi növekedést mutatnak éves alapon, azonban az előző hónapokhoz viszonyítva nem gyorsult az ütem. Ennek egyrészt bizonyára nem örülnek a munkavállalók, hiszen egyre magasabb az infláció, másrészt a gazdaság egészét nézve egyelőre jó hír, hiszen az árak és a bérek folyamatos növekedése a kedvezőtlen ár-bér spirálhoz vezet - ránt le a földre a gazdasági portál.

A versenyszférában az 5 főnél nagyobb vállalatoknál a bruttó átlagkereset meghaladja az 520 ezer forintot, azonban a nettó medián 260 ezer forint körül alakul.

Mindeközben az egyre magasabb infláció visszafogja a keresetek vásárlóerejének növekedési ütemét. Áprilisban már 9,5% volt az infláció, így a nemzetgazdaság egészében 5,2%-os, a versenyszférában pedig 4,6%-os volt a reálbérek növekedése.

A következő hónapokban a magas infláció tovább erodálja majd a keresetek vásárlóerejének növekedését, ha nem gyorsul tovább a bruttó bérek emelkedése. Májusban már 10,7%-kal nőttek a fogyasztói árak, a következő hónapokban pedig várhatóan 11-12%-os lesz a pénzromlás, ami egyre több munkavállalónak azt jelenti, hogy csökken a keresetének a vásárlóereje.