Perbeszédeket terveztek, helyette viszont gyakorlatilag ugyanazokat a köröket futották le az igazságügyi szakértőkkel a Dózsa György úti baleset keddi tárgyalásán. A bíróság ugyanis újra beidézte Császár Gergely igazságügyi műszaki szakértőt, és azt a két orvosszakértőt is, akik korábban "M." Richárd elmeorvosi vizsgálatát végezték. A szakembereknek ezúttal azokra a kérdésekre kellett válaszolniuk, amelyek a tárgyalás alatt a vádlottakban és védőikben merültek fel. A keddi ülés egyik kulcskérdése pedig még mindig az volt, vajon "M." Richárd a kezében vagy a pohártartóból videózta magát az ütközés pillanatában...
Fotók: Huszti István / Index
Az ügy lényege, hogy 2015. május 15-én Molnár Richárd jogosítvány nélkül, a megengedett 50 km/órás sebességet jelentősen túllépve 130 km/órás sebességgel haladt Mercedesével a XIII. kerületi Dózsa György úton a Kassák Lajos utcai kereszteződés irányába. A Vágány utca felől érkező Citroën – amelynek vezetője az ügy harmadrendű vádlottja – a lámpa zöld jelzése után a Dózsa György útról egy lendületes gyorsítással akart bekanyarodni balra, a Kassák Lajos utcába. A kanyar szabályos ívét viszont levágta, hogy mielőbb be tudja fejezni a manővert, és így ne akadályozza a szembejövőket. A nagy sebességgel közeledő Mercedest azonban ezt nem vette észre, így nagy erővel csapódott neki a Citroënnek.
ABS, pohártartó és felvételtorzulás
A Mercedes sofőrje a baleset után a rendőröknek még azt mondta, hogy közvetlenül az ütközés előtt satuféket nyomott, ezt végül "átgondolta", és az ügy első tárgyaláson már arról beszélt, hogy a baleset előtt gyorsított, hogy így kerülje el az ütközést, ezért is kezdett kitérni a másik autó elől a külső sáv felé.
Az igazságügyi műszaki szakértő szerint viszont a Mercedes sofőrje az ütközés előtt fél másodpercig fékezett. Ezt abból a felvételből állapította meg, amit Molnár közvetlenül az ütközés előtt, a mobiljával készített. Császár Gergely elemezte a videó lejátszási sebességét, Google térkép segítségével lemérte a felvétel hátterében feltűnő villanyoszlopok távolságát, amelyeket aztán a helyszínen is ellenőrzött. Megállapította, hogy egy másodperc alatt harminc képkocka készült, mely alapján azt lehetett mondani, hogy a Mercedes a fékezés megkezdése előtt 140 km/órás sebességgel hajtott, ütközési sebessége pedig 125-130 km/óra volt – magyarázta Császár. A felvételen rövid ideig hallható egy gumicsikorgás is, amely a szakértő szerint "összetéveszthetetlen fékezésből adódik".
Császárnak újra el kellett magyaráznia azt is, mire alapozza azt a megállapítását, hogy "M." Richárd a kezében tartott mobillal készített felvételt. A szakértő szerint erről leginkább az ütközés előtti momentum árulkodik. A telefon ugyanis azt is rögzíti, ahogy a férfi rányúl, majd ellentart a kormánynak. "Ha egy pohártartóba helyeznek egy telefont, akkor az egy viszonylag fix pont, de a felvétel közben is látszik, hogy a kamera látószöge változik", mondta a szakértő.
Molnár Richárd ezután azt kérdezte a szakértőtől, hogy "ugyanazzal az autóval és ugyanazzal a pohártartóval modellezte a balesetet?"
Merthogy ő egy ugyanolyan autóval és egy ugyanolyan pohártáróval tesztelte a dolgot, és arra jutott, hogy a telefon szelfi-kameráját használva képtelenség úgy kézbe venni a telefont, hogy az ember keze ne lógjon bele a képbe. Varga Bea bíró viszont arra figyelmeztette a vádlottat, hogy a szakértő szerint a mobil mindvégig, így az ütközés pillanatában is a kezében volt.
Molnár szerint érthetetlen az is, hogy "ha van fékcsikorgás, miért nincs féknyom?" A szakértő szerint azonban az, hogy a kerék csúszik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az blokkol és megáll. "Ez annyit jelent, hogy a kerék lassabban forog, mint ahogy a gépjármű halad, ez az ABS-rendszer lényege", mondta Császár Gergely.
A férfi védői szerint, mivel Császárnak nincs informatikai szakértői végzettsége, ezért nem is kompetens a mobiltelefonos kérdésben. Szerintük a felvétel több telefonon ment keresztül. A videót egy Iphone 6-os készülékkel készítették, de az ügyészség egy Iphone 10-es telefonról csatolta a file-t. A védelem szerint éppen ezért vizsgálni kellene, hogy "a felvétel milyen torzulásokon ment keresztül", ezért fotó- és videó-technikai, valamint optikai és láthatósági szakértő kirendelését indítványozták, de azt a bíróság elutasította.
A műszaki szakértő korábban egyébként arra is kitért, hogy ha a Mercedes a megengedett 60-70 km/órás sebességgel halad, egy vészfékezéssel elkerülhette volna a balesetet. Az álló helyzetből 30-40 km/órára gyorsító, kanyarodó Citroën pedig 9-10 km/órás sebesség mellett kerülhette volna el a brutális ütközést, de még jobb esélyei lettek volna, ha a Mercedes mindössze 50 km/órával halad. Akkor ugyanis fékezés nélkül kerülhették volna el a balesetet. Ha pedig a Citroën sofőrje az intenzív gyorsulást befejezi, és visszakormányozza az autót, akkor gond nélkül kerülhette volna ki a Mercedest. Kérdés, hogy elvárható-e ilyen távolságnál egy ilyen sebességgel érkező autó ilyen gyors észlelése, ám a szakértő korábban az is kifejtette, hogy ha a Citroën szabályosan hajtja végre a kanyarodást, akkor két másodperccel később lépi át a felezővonalat, így elkerülhető lett volna a baleset.
A kanyarodó Citroënben a Fővárosi Vízművek dolgozói utaztak, egy 23 éves férfi (ő ült hátul) a helyszínen, 37 éves kollégája a kórházban halt meg, és a balesetben a sofőr is súlyosan megsérült. Az összesített szakértői vélemény szerint hármójuk közül csak az anyósülésen utazó férfi volt bekötve, pedig ha a sofőr is használta volna a biztonsági övet, az ütközés ereje közel a felére csökkent volna, ugyanakkor így is súlyos sérüléseket szenvedett volna.
A hátsó ülésen utazó fiatalember esetében a biztonsági öv használata – a szakértők szerint – nem csökkentette volna az ütközés erejét, sőt, nagyobb erőhatás érte volna, és így is meghalt volna, de a valószínűség mértékét nagyon nehéz megállapítani, magyarázta a szakértő. Az öv viszont megakadályozhatta volna, hogy a férfi kirepüljön az autóból. Ő egyébként a legtöbb sérülést az autóból kizuhanva szerezte, a kocsi ugyanis átfordult a testén.
Személyiségzavara van, de tudja, mennyivel mehet
A keddi tárgyalásra beidézett igazságügyi orvosszakértőket főként arról faggatták, hogy pszichoterápiával gyógyítható-e "M." Richárd személyiségzavara. Fülöp Zoltán és Somogyi Andrea szakértők szerint a terápia csak abban az esetben tud javulást hozni, amennyiben a személy abban érdemben részt akar venni.
Csak abban az esetben lehet eredményes, ha van belső motiváció – mondta Somogyi Andrea, aki szerint "M." Richárd esetében nem fél évet kell rendezni, ez egy hosszabb folyamat lenne.
Az eljárás alatt Molnár Richárdot egy igazságügyi pszichológus szakértő is vizsgálta, aki összesen hat személyiségtesztet végeztetett vele. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy nem elmebeteg, személyisége viszont "Impulzív, indulatvezérelt, egoista, öntörvényű, laza szabálytartása és magas rizikóvállalása miatt pedig a büntetéseknek nincs visszatartó erejük".
Gellér Csilla szakértő szerint "M." Richárd szocializációja során kialakult személyiségszerkezete alkalmatlanná tette a vezetésre, és a baleset pillanatában is alkalmatlan volt arra. A férfit igazságügyi elmeorvos szakértő is megvizsgálta, aki lényegében ugyanarra a következtetésre jutott, mint a kirendelt pszichológus szakértő: "M." Richárdnak személyiségzavara van, amely visszavezethető arra, hogy 16 éves kora óta tartotta el saját magát, az éjszakai életben szocializálódott, börtönviselt, ám "jelenleg és a cselekmény elkövetésekor sem szenvedett kóros elmeállapotban".
Molnár védői szerint a két évvel ezelőtt készült szakértői vélemény tele van ellentmondásokkal, ezért újabb szakértő kirendelését kérték, és egy újabb pályaalkalmassági vizsgálatot kértek. Varga Bea bíró a tárgyalást követően ennek lehetőségét megvizsgálja, egyébként a védelem összes indítványát elutasította, így két hónap múlva már az utolsó szó jogán nyilatkozhatnak a vádlottak és április 27-én első fokon ítélet is születhet.
(Index nyomán)
