Ugrás a cikkhez
Reklám

Mint megírtuk, elfogadta az Országgyűlés a képviselők jogállásáról szóló módosító javaslatot. A módosítást fideszes képviselők jegyzik, és ezek tovább szigorítják a parlamenti rendet, illetve emelik a kiszabható büntetési tételeket a kifogásolhatóan viselkedő képviselőkkel szemben. A törvényt a Fidesz-KDNP, egy német nemzetiségi képviselő és az egykori jobbikos Volner János is megszavazta - írja az Index.




A DK és az MSZP képviselői hátat fordítva tiltakoztak a módosítások ellen, szerintük ugyanis a Fidesz "egyoldalúan nyújtotta be" azokat, és "az ellenzék megkérdezése nélkül döntenének erről". Ezután kivonultak az ülésteremből, de később visszamentek.

A szavazás után a párbeszédes frakcióvezető, Szabó Tímea sajtótájékoztatón azt mondta, a módosítások miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és arra kérik őket, semmisítsék meg azokat. A mikropárt szerint a törvénnyel csak "az ellenzéki képviselőket akarják megfélemlíteni, és meg akarják tiltani nekik, hogy kritizálják a kormány működését".

A Jobbik közleményben írta, hogy minden jogi eszközt bevetnek azért, hogy a módosítás ne lépjen hatályba februárban. Mint írják, számítanak az Alkotmánybíróságra és Áder Jánosra is abban, hogy "észhez térítse" a kormánytagokat.

Az elfogadott törvény alapján a házelnök akár 6 hónapnyi fizetést is elvonhat a képviselőktől, amennyiben

A házelnök a fizikai erőszaknál akár 60 naptári napra, azaz két hónapra is kitilthatja a képviselőt a parlamentből, de 30 napra azt a képviselőt is kitilthatja, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza.

Ha a kizárt képviselő az ülést vezető elnök ülésterem elhagyására irányuló felszólításának nem tesz eleget, az ülést vezető elnök a képviselő azonnali hatályú kitiltását rendelheti el, áll a javaslatban. A kitiltás a törvény értelmében a Parlament és a Képviselői Irodaház épületére is vonatkozik.

Mivel az épületből kitiltott képviselő fizikailag nem gyakorolhatja szavazati jogát, azt egy másik képviselőnek adhatná át.

„Titkos szavazás esetén a kitiltott képviselő a szavazás időtartama alatt a házelnök által kijelölt helyiségben gyakorolhatja a szavazati jogát” – áll a módosítóban.

A tiszteletdíj-csökkentésnél van egy duplázó is a törvényben. Amennyiben ugyanis a fentiekben leírt fizikai erőszakot követ el egy képviselő, vagy „a képviselő az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, vagy az Országgyűlés ülésének résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében akadályozza”, majd az ülést levezető elnök vagy házelnök által elrendelt kitiltásnak nem tesz eleget, és a képviselő nem hagyja el az üléstermet, akkor a tiszteletdíj-csökkentés felső határa a kétszeresére emelkedik, tehát akár 12 havi, egyévnyi fizetés is ugorhat.

A törvényben a jegyzőkre vonatkozó szabályok is szigorodnak. A jegyzői megbízatás megszűnhet, amennyiben adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.

A jegyzőkre vonatkozóan az is szerepel a törvényjavaslatban, hogy „az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése érdekében” az ülést vezető elnök bármelyik, az ülésteremben tartózkodó jegyzőt felkérhet, hogy közreműködjön a rend helyreállításában. Ha a felkért jegyző az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, felmenthető jegyzői megbízatása alól.

A törvényjavaslatban azt is megszavazták, hogy megszüntetik az országgyűlési képviselők azon jogát, hogy előzetes egyeztetés nélkül is beléphessenek a közintézményekbe, így aztán csak előre egyeztetett módon kérhetnek tájékoztatást a közigazgatási szervektől és a közintézményektől.

Így például a köztévé épületében sem bukkanhatnak csak fel úgy. Vagy pl. így:







Az ellenzék egy november végi vitában bírálta, hogy a házelnök szerintük "önkényesen, szubjektív módon dönthet a fegyelmi ügyekben".

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából