A Népszava interjút készített Kósa Lajossal, amiben a fideszes politikust a rabszolgatörvénynek nevezett javaslatáról, a CEU-ról, BMW-gyárról és az anyukája motorjáról kérdezték.

Kósa elmondta, hogy nem egyeztetett senkivel, így a szakszervezetekkel sem, mielőtt benyújtotta a túlórakeretet megemelő javaslatát.

„Egy javaslatról akkor lehet egyeztetni, ha előterjesztették. A parlamenti benyújtás után. Ezután történik a szakmai egyeztetés. Magam is beszélni fogok az érdekeltekkel, a munkavállalók képviselőivel például szerdán találkozom" – mondta.

Alapvetően a német modellt használta a javaslat elkészítéséhez, mert azt gondolja, a német gazdaság hatékony, a munkavállalók érdekvédelme jó.

„Ma 250 óra túlmunkát lehet elrendelni előre tervezetten úgy, hogy a 12 hónapos időkeretben azt is vissza kell adni. Eközben arra is figyelni kell, hogy semmilyen körülmények között nem lehet a heti munkaidő 48 óránál több. 300 óra is lehet úgy, ha ezt a vállalatnál engedi a kollektív szerződés. Ha innen tovább akarunk lépni 400 órára, meg kell találni ennek azt a módját, amellyel eszközöket adunk a munkavállalók kezébe, hogy tényleges alkupozícióban legyenek a munkaadókkal való egyeztetés kapcsán. Ez lehet a kollektív szerződés, lehet a munkavállaló személyes engedélye" – magyarázta Kósa.

Szerinte igaz, hogy vannak olyan szakmák (közlekedés, egészségügy), ahol veszélyes is lehet, ha huzamosabb ideig túlmunkára a munkavállalókat, de ezekre a csoportokra külön, speciális szabályok vonatkoznak. „Egy kamionsofőr hiába kötelezett napi nyolc óra munkavégzésre, nem vezethet napi nyolc órán keresztül egyfolytában. Az orvosi ügyelet sem csak úgy általában szabályozza a munka törvénykönyve. Tehát ezekre a speciális foglalkoztatási csoportokra külön ágazati szabályok vonatkoznak. Amiről pedig most beszélünk, az egy általános szabályozás, reményeim szerin az eddiginél rugalmasabb" – mondta.

Kósa tagadta, hogy összefüggés volna a BMW debreceni beruházása és a rugalmasabb munkaidő-szabályozás között. „Debreceni képviselő vagyok, korábban debreceni polgármester, a BMW jön Debrecenbe. Más összefüggés nincs. Minden más konteó" – mondta.

Arra, hogy Szijjártó Péter azt mondta, a német cégek örömét szolgálja majd ez a módosítás, azt válaszolta, a német cégek vélhetően azért örülnek, mert a német szabályozás, a német munkaidőkeret-számítás hasonló. „Megjegyzem, hogy ha az ellenzék most bérrabszolgaságot, súlyos kizsákmányolást, hatékonyságvesztést vizionál, akkor Németországban is bérrabszolgaság, rettenet, súlyos kizsákmányolás van" – mondta.

A CEU-s határidővel kapcsolatban azt mondta: „A Közép-európai Egyetem Budapesten fog maradni. Nem végez graduális, csak posztgraduális képzést, itt van Budapest belvárosában, nem tennék nagy összeget arra, hogy elmegy... Nem fognak elköltözni. Nem is akarnak elköltözni, mert jól látják: Budapest jobb hely, mint Bécs".

Végezetül azt állította, nem jár az édesanyja által lízingelt motorral, „az ezt állító sajtóorgánumok nem mondtak igazat. Nekem semmi közöm ahhoz a motorhoz. Az a kép, ami a frakcióülésen ábrázol egy motorral, egy másik típus. Az egész egy primitív hazugsághalmaz."

Országos tüntetést hirdetnek a szakszervezetek a túlóratörvény miatt

December 8-ára országos demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy megmutassák, elegük van a jogalkotási folyamatból, derült ki az ATV Híradóból.

Szerintük a két kormánypárti képviselő, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslata teljesen elfogadhatatlan és saját választóik ellen hozott, mert ha az Országgyűlés elfogadná a törvénymódosítást, akkor a munkaadók kedvük szerint kötelezhetnék a munkavállalókat túlmunkára, és lehet, hogy csak két-három év múlva fizetnének nekik.

A fideszes javaslat a munka törvénykönyvének módosításával a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelné az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét. Ráadásul a mostani egy év helyett három év lenne az az időszak, amelyen belül a cégeknek el kellene számolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az alkalmazottaik felé. Leegyszerűsítve tehát a munkavállalók számára több túlórát írhatna elő a főnök, és mindezért ugyan több pénzt kapnának a túlórázók, de nem kellene évente összesítést készíteni a túlórákról és a szabadnapokról.

A javaslatot kedden kezdte tárgyalni a parlament. A vita indulatos ellenzékkel és végig a laptopját bámuló – az LMP-s Csárdi Antal szerint tetrist játszó – Kósa Lajossal zajlott.

A javaslat egyik és egyetlen megjelent ötletgazdája, Kósa Lajos kedd este a parlamentben azt mondta, ezzel a javaslattal csak a gazdaságot akarják erősíteni, ezzel együtt pedig a foglalkoztatottságot. "Ha valaki armageddont, bérrabszolgaságot, kizsákmányolást vizionál", az szerinte értelmetlen. Nagy nevetést váltott ki az ellenzékből, amikor Kósa javaslatának támogatását kérte.

(Index nyomán)