A magyarok 43 százaléka egyetért azzal, hogy alapfokú iskolai végzettséghez kellene kötni a választójogot – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amelyet a 24.hu-val együttműködésben végzett. 26 százalék teljesen, 17 százalék részben ért egyet az állítással – írja a lap.

Dúró Dóra, a parlament oktatási bizottságának jobbikos elnöke még augusztusban ismertette javaslatát, amely műveltségi cenzust vezetne be. Példaként hozta, hogy a jogosítvány megszerzéséhez is szükség van általános iskolai végzettségre.

Az IDEA felméréséből az látszik, hogy a Jobbik szavazóinak 54 százaléka teljesen egyért az elképzeléssel, további 12 százalék pedig inkább egyetért vele. De a kormánypárti szavazók 43 százaléka is egyetértőleg nyilatkozott a javaslatról – tudva, hogy az ötletgazda egy jobbikos politikus. A baloldali ellenzéki pártok táborában viszont egyharmadnál kevesebben támogatják a választójog korlátozását.

Szélsőséges vagy "néppárti"?

Az IDEA arra is rákérdezett, milyennek látják a válaszadók a Jobbikot. A válaszok alapján úgy néz ki, az úgynevezett néppárti fordulat még nem érett be, sorrendben a legtöbben a szélsőséges, a romaellenes, a radikális és az antiszemita jelzőket említették, ez után következett a nemzeti, az EU-ellenes és a néppárti.

A tisztakezű, hiteles, hozzáértő, mérsékelt és profi kifejezéseket viszont kevesebb mint tíz százalék választotta ki a felkínált jelzők közül.

Módszertan

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2017. november 25. és 28. között vette fel az ország felnőtt népességét nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus tekintetében reprezentáló 1000 fő megkérdezésével. A mintavételi hiba legfeljebb +/- 3,1 százalékpont. A bevett kérdőíves politikai közvélemény-kutatást és a közösségi médián alapuló (big data) célcsoport-képzési módszereket ötvöző vizsgálat mindenben megfelel a magyarországi társadalomtudományi kutatások mintavételi eljárásainak. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az adatfelvétel alapja egy olyan online survey, amelynek kitöltését közösségi médián keresztüli célzott hirdetések támogatják. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az online – így a web.2.0-ás – mintavétel során az aktívabb állampolgárok könnyebben elérhetők, válaszolási hajlandóságuk magasabb. A felvétel során viszont lehetővé válik, hogy kvóták szerint optimalizálásra kerülhessenek a kitöltések, kiküszöbölhető legyen az eltérő internetes aktivitásból származó mintatorzulás. A módszer lehetőséget ad arra is, hogy kisebb demográfiai csoportok, pártpreferenciával bíró választók körében mélyfúrást lehessen végezni olyan adatfelvétel során, amellyel célzottan rájuk optimalizálnak mint célcsoport.

(24.hu nyomán)