Több külföldi magyar képviselet is panaszkodott a HVG-nek (ennyit tehát az eddigi rendrakásról, a kolozsvári főkonzul pl. LMP-s - a szerk.), hogy utasítást kaptak Budapestről a külügyminisztériumból, ahonnan Szijjártó Péter azt üzente: a diplomatáknak tilos a részvétel azokon a fogadásokon, rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség ("Romániában" értelemszerűen bármely intézmény) a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez.
A nemzetidegen zsidó lap erre persze elképedve követelt választ a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumtól, hogy "milyen megfontolásból adtak ki ilyen utasítást", "megítélésük szerint hatással lehet egy ilyen lépés a magyar-román kétoldalú kapcsolatokra", illetve "részt vett-e bárki a kormányból vagy a minisztériumból a budapesti román nagykövetség hétfői ünnepi fogadásán".
A tárca válaszában úgy fogalmazott: "Mivel a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején, ezért a külgazdasági és külügyminiszter minden diplomatának és minden minisztériumi alkalmazottnak megtiltotta a román nemzeti ünnepségeken való részvételt". Egyben közölték, hogy Szijjártó Péter erről a döntéséről két ízben is tájékoztatta a parlamenti képviselőket: egyszer a Nemzeti Összetartozás Bizottság ülésén, egyszer pedig a Külügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság összevont ülésén.
Mindez tehát azt is jelenti, hogy magyar külügyminisztériumból nem volt ott senki a budapesti román fogadáson. Az egyébként fölöttébb elegánsan zajlott, az egyik budapesti belvárosi szálloda báltermében Marius Lazurca nagykövet románul és magyarul egyaránt köszöntötte a vendégeket, a román és a magyar himnusz nyitotta meg az estet, a diplomata az üdvölő beszédét angolul mondta el (a román, a magyar fordítást egy kivetítőn lehetett követni), majd következett egy hangverseny, ahol egy román hegedűművész Bartók, Bach és Enescu műveket játszott. Ezt követte végül a fogadás. A nagykövet beszéde egyébként arról szólt, hogy kereken húsz éve írta alá Magyarország és Románia a kétoldalú alapszersződést, majd azt ecsetelte, miként lépett előbbre a két ország azóta főként gazdasági együttműködésben, miként lett Románia második legnagyobb exportpartnere, Magyarország pedig az ötödik a román rangsorban, milyen határmenti együttműködések vannak, miként halad a két ország például a gázvezetékek, illetve az autópályák összekötésében. Nagy-Romániáról, Erdélyről, szó sem esett - ecseteli az egetverő oláh magyarbarátságot az antimagyar zsidó lap.
Kapcsolódó: "Ez gyásznap" - nem mennek el Erdély elrablásának ünnepére a háromszéki politikai vezetők
2015 szeptemberében írtuk: Szijjártóéknak jót tesz a bevándorlóválság: az utóbbi napokban rájöttek, hogy nem csak martonyisan alázkodni lehet, hanem visszavágni is
