A horvát kormány az elmúlt években több intézkedéssel is próbálta vonzóbbá tenni a katonai pályát: emelték a béreket, bővítették az előmeneteli és képzési lehetőségeket, modern fegyverzet beszerzését indították el, valamint lazítottak egyes felvételi feltételeken, mégis egyre több hivatásos katona hagyja el a hadsereget - írta a Jutarnji List című horvát napilap szombaton, a 2025-ös éves védelmi jelentésre hivatkozva.

Horvát katonák sorfalat állnak Afganisztánban elesett bajtársuk koporsója előtt Zágrábban (kép: DAMIR SENCAR/AFP)

A lap szerint a katonák illetményét mintegy 40 százalékkal, a hivatásos állomány egészének bérét átlagosan 30 százalékkal emelték, ennek ellenére négy év alatt 1276-tal csökkent a horvát fegyveres erők hivatásos állományának létszáma. A védelmi minisztérium adatai alapján tavaly 751 hivatásos katona hagyta el a rendszert, miközben mindössze 538-an kötöttek szerződést katonai vagy tengerészeti szolgálatra.

A Jutarnji List beszámolója szerint a horvát hadseregnek 2025 végén 13 732 hivatásos tagja volt, 82-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Bár az éves csökkenés önmagában nem tűnik nagynak, a lap hangsúlyozta: a kedvezőtlen tendencia a toborzási erőfeszítések ellenére sem állt meg.

Újraindították a sorkatonaságot

A kezdő katonai fizetés a rendelkezésre álló adatok szerint körülbelül 1300 euró (mintegy 460 ezer forint), ez azonban a lap szerint nem bizonyult elég vonzónak a fiatalok számára. A kötelező alap katonai kiképzést idén, 18 év után indították újra Horvátországban, és a bevezetés egyik célja az volt, hogy a sorkatonák közül minél többen hivatásosként folytassák szolgálatukat a fegyveres erőknél. A program második ciklusa május 18-án indult, már 900 sorkatonával.

A védelmi minisztérium áprilisban 400 új katona és tengerész felvételére írt ki pályázatot. A lap felidézte: a lehetőséggel azok is élhettek, akik az újraindított kötelező katonai szolgálat első évfolyamában teljesítettek szolgálatot. Ivan Anusic védelmi miniszter korábban arról beszélt, hogy a sorkatonák jelentős része hivatásos szerződést köthet a fegyveres erőkkel.

A napilap szerint a belső felmérésekben a 800 sorkatonából 260-an jelezték, hogy hivatásos katonaként folytatnák pályájukat. Közülük azonban többen meggondolták magukat, mások pedig nem feleltek meg a szigorúbb egészségügyi vizsgálatokon. Végül várhatóan mintegy 200 sorkatona kerülhet be a rendszerbe, miközben a civil jelentkezők száma nagyjából száz volt. A pályázatra összesen 313-an jelentkeztek, vagyis a minisztérium nem tudja feltölteni a tervezett 400 fős keretet.

Iskolázatlanság, bűnelkövetés nem akadály

A lap kiemelte: a toborzás megkönnyítése érdekében a felvételi szabályokon is változtattak. Jelentkezhetnek olyanok is, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, feltéve, hogy első szerződésük lejártáig - a minisztérium támogatásával - befejezik középiskolai tanulmányaikat. Emellett a feltételes büntetés vagy a közérdekű munkára váltott szabadságvesztés már nem jelent automatikus kizáró okot, és a tetoválás sem akadálya a felvételnek.

A Jutarnji List szerint a katonai pálya iránti gyenge érdeklődés egyik tartós oka a lakhatási bizonytalanság. A katonák elhelyezhetők laktanyákban vagy magánszálláson, utóbbi esetben bizonyos feltételek mellett lakhatási támogatást is kaphatnak. A lakhatási kérdés rendezése azonban évek óta problémát jelent, és hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan elhagyják a fegyveres erőket, illetve kevesebben jelentkezzenek szolgálatra.

A minisztérium tavaly módosította a fegyveres erőknél teljesített szolgálatról szóló törvényt, amelynek egyik célja az volt, hogy a hivatásos katonák lakáshitelének kamatterheit részben átvállalják. A lap ugyanakkor megjegyezte: a rendelkezés bekerült a jogszabályba, de a végrehajtási szabályokat tartalmazó rendelet több mint egy év után sem készült el. A tárca szerint még dolgoznak rajta.

Négyezer katona hiányzik

A kedvezőtlen adatok különösen annak fényében jelentenek problémát, hogy a horvát hadseregben becslések szerint mintegy négyezer katona hiányzik. A Jutarnji List emlékeztetett: erre korábban Zoran Milanovic államfő és a vezérkar is többször felhívta a figyelmet. A mostani toborzási eredmények alapján a hiány pótlása nehéznek ígérkezik, és hosszabb távon a horvát védelmi rendszerre, valamint a nemzetbiztonságra is kedvezőtlen hatással lehet - szögezte le a lap.

(MTI)