Szabad Szászország – Freie Sachsen
A Freie Sachsen nacionalisták, monarchisták, jobboldali szavazók és a Die Heimat-tisztségviselők pártként szerveződő csoportja. A csoportot 2021-ben alapították, a párt csak Szászországban működik. Kevés szervezeti felépítéssel és humánerőforrással rendelkezik, de a közösségi média célzott felhasználásával nagy hatást fejt ki a szélsőjobbos spektrumon túl is. A szervezetet 2021-ben a Szász Állami Alkotmányvédelmi Hivatal jobboldali szélsőséges szervezetnek minősítette.
A mintegy 1200 fős tagságával a Freie Sachsen Szászország legnagyobb nacionalista szervezete. A támogatók és a tagok meglehetősen széles területről érkeznek, de a középpontban egy egyértelműen nacionalista mag áll. A lakosság nem "szélsőséges" részei is csatlakoznak, főleg digitális csatornákon keresztül, akik számára olykor nem egyértelmű a szabad szászok radikális iránya. A párt erősen jelen van a világhálós közösségi térben, a Telegram-csatornájukat közel 150.000-en követik. Ezen a felületen mozgósítanak, szervezik a tüntetéseket, valamint videókat, képeket, beszámolókat mutatnak be a tevékenységükről.
A Freie Sachsen drezdai felvonulása
A szabad szászok ernyőszervezetnek tekintik magukat, és aktívan hálózatba lépnek olyan szervezetekkel, mint a Die Heimat, a Szabad Szavazók, a COVID-19-járvány következtében történő lezárások ellen tiltakozó csoportok, a Pegida mozgalom, valamint az AfD nacionalista részétől is szereztek támogatókat. Mind a szabad szászok, mind a Die Heimat engedélyezi a kettős tagságot, így kölcsönösen segítik egymást Szászországban. A Freie Sachsen egyik elnökhelyettese Stefan Hartung, aki a Die Heimat politikusa is.
Az AfD ezzel szemben klasszikus tagpártként működik, és a "szélsőséges csoportoktól" elhatárolja magát, azonban a Freie Sachsent nem rakta fel az összeférhetetlenségi listára, melyeken azok a csoportok szerepelnek, melyekkel "szélsőségessége" miatt az AfD nem hajlandó együttműködni. Ahogy egy németországi baloldali szociológus fogalmazott: "A szélsőjobbon munkamegosztást láthatunk. Az AfD a parlamentben ül, a Freie Sachsen pedig az utcán mozgósít."
Jó példa erre a helyi nacionalista összefogásra a 2022-es szászországi körzeti választások: a szabad szászok a saját jelölteken kívül két olyan AfD-s politikust is támogattak, akik a párt nacionalista szárnyához tartoztak, illetve az egyik polgármesterjelöltjük az NPD szászországi államelnöke, Peter Schreiben volt. Ezeknek a koordinálásoknak köszönhetően például Észak-Szászországban volt ahol 20%-ot elértek körzeti szinten, Naundorf községben pedig 31,6%-ot szereztek, amivel háromszor annyi voksot gyűjtöttek be, mint a szélsőbalos Die Linke.
A szervezet elutasította a COVID-19-cel kapcsolatos lezárásokat, a túlzott intézkedéseket, a kötelező oltást, valamint fáklyás felvonulást szervezett Petra Köpping (SPD) szászországi szociális miniszter otthona elé, amikor az elmebetegeknek nevezte a karantént elutasítókat. A szabad szászok 2022 őszétől úgynevezett hétfői tüntetéseken mozgósítottak a kormány ellen az energiaválság miatt. 2023-ban a szabad szászok Szászországban is tüntettek a menekültek elhelyezése ellen.
A Freie Sachsen elutasítja a migrációt, az LMBTQP-propagandát, szembehelyezkednek az Antifa mozgalommal, távolodnának Brüsszeltől, sőt Berlintől is, akár Säxit révén is, tehát adott esetben kiszakítanák Szászországot a Szövetségi Köztársaságból. Szorosabb együttműködést képzelnek el a visegrádi országokkal. A demokráciának nem feltétlenül hívei, sőt, véleményük szerint "a szász királyi családot be kell vonni a jövő alakításába".
A párt határozottan oroszbarát álláspontot képvisel. Véleményük szerint Németországnak nem szabad fegyverekkel, pénzzel támogatni Ukrajnát, az Oroszországgal szembeni szankciókat károsnak tartják a német gazdaságra nézve is, ezért elutasítják azt, valamint kiállnak az oroszok származásuk miatti megkülönböztetése ellen. A "szabad szászok" szerint a NATO háborús propagandája felelős a feszültségért. A háború kitörésekor sétát szerveztek orosz lobogókkal, valamint néhányan Putyin-maszkkal, azt kifejezendően, hogy egyik napról a másikra már nem az oltatlanok számítanak a rendszer ellenségének, hanem az oroszok.
A párt kiállt az orosz származású Alena Dirksen mellett, aki orosz éttermet működtet Mittweidában, és ukrán soviniszták fenyegették, megrongálták üzletét. Az idei városi tanácsi és kerületi képviselőválasztáson az orosz-német nőt is indítja a párt Mittweidában.
A Freie Sachsen idén márciusban részt vett a Szocsiban megrendezett Ifjúsági Világfesztiválon, ahol a szervezet képviselője beszédet mondott 20.000 fő előtt, valamint átadott egy szász-orosz barátságot jelképező pólót Dmitrij Peszkovnak, aki Vlagyimir Putyin sajtótitkára.
A Freie Sachsen honlapja: https://freie-sachsen.info/
A Freie Sachsen Telegram-csatornája: https://t.me/s/freiesachsen
A III. Út – Der III. Weg
2013-ban alapították az NPD korábbi tisztségviselőinek és a Freies Netz Süd (FNS) aktivistáinak jelentős részvételével, amelyet 2014 júliusában betiltottak. A szervezők az FNS munkásságát próbálták folytatni politikai párt keretei között. A párt főleg Németország déli és keleti területein aktív. A párt viszonylag kicsi, de nem is törekszik a nagyobb volumenű növekedésre, inkább egy öntudatos nemzetiszocialista elitként próbálnak funkcionálni. 2022-ben a párt tagok létszámát kb. 700 főre becsülték. A párt elsősorban adományokból oldja meg pénzügyi finanszírozását.
A párt saját bevallása szerint a kommunizmus és a kapitalizmus mellett az úgynevezett „német szocializmust” szorgalmazza, mint harmadik utat. A párt parlamentellenes, célja egy elnöki demokrácia, amelyben az elnök „messzire mutató jogkörrel” rendelkezik. A kulcsfontosságú iparágakat és bankokat államosítani kell a „német szocializmus” szolgálatában. A III. Weg ideológiailag „nemzeti forradalmárnak” tekinti magát, és részben követi az NSDAP úgynevezett „baloldali” szárnyának a Strasser-féle Schwarze Front programját. A párt a parlamenti képviselőket Európa-szerte hazaárulónak, „a gyáva burzsoázia képviselőinek” és „a tőkétől megvásároltaknak” tekinti. A párt alapítóelnöke, Klaus Armstroff 2014-ben kijelentette: „A kapitalista vállalkozók […] a hosszú távú munkanélküliség peremére teszik a németeket, és friss külföldi vérre éheznek.”
A párt ellenzi a keresztény értékeket, amelyeket a fajközösséggel és a pogány-germán hitvilággal kell felváltani. A párt határozott álláspontot képvisel a Német Birodalom területi integritásával kapcsolatosan is.
Nemzetközileg kapcsolatban állnak a görög Arany Hajnallal, az Északi Ellenállási Mozgalommal (Nordic Resistance Movement - NRM), az olasz CasaPonddal, olyan ukrán szervezetekkel, mint a Jobb Szektor, a Svoboda, Nemzeti Hadtest, Mizantróp Hadosztály (vagy Division Phoenix), Azov, valamint az ukránok oldalán harcoló szélsőjobboldali Orosz Birodalmi Mozgalommal; de a párt képviselői találkoztak már a Hezbollahal, valamint a Szíriai Szociális Nacionalista Párttal (SSNP), illetve az Aszad-kormány képviselőivel is.
A Harmadik Út szerint Németországnak ki kell lépnie az EU-ból és a NATO-ból is. Az orosz-ukrán háború kapcsán határozottan Ukrajna mellett állnak, ám ahogy fogalmaznak: "Az etnikailag és kulturálisan szabadságharcot folytató ukrán nacionalistákat támogatjuk és nem a korrupt és zsidó Zelenszkij kormányát."
A párt üdvözölte a Leopardok küldését, valamint támogatná, hogy Ukrajnába Taurus rakétákat szállítson Németország. A III. Út többször is küldött adományokat a fronton harcoló ukrán nacionalista alakulatoknak, például egészségügyi eszközöket (gyógyszerek, érszorítók), katonai ruhákat, hálózsákokat, hátizsákokat, hőkamerákat, távcsöveket, késeket, védőfelszereléseket juttattak Ukrajnába. Lásd itt, itt, itt, itt és itt.
Felül a Zöldek plakátja, alatta a III. út plakátja: Akasszátok fel a zöldeket!
Tevékenysége magában foglalja a tüntetéseket, gyűléseket, szórólapozásokat, a kulturális harcot, a közösségek építését, a "megélt közösséget": közös szabadidős tevékenységek, napforduló megünneplése, sporttáborok, túrák, küzdősportok. A párt jótékonysági tevékenységet is kifejt, például hajléktalanok és rászorulók segítése, természetesen kizárólag etnikai németeket karolnak fel.
A Dritte Weg élesen bírálja az AfD-t, annak túlzott nyitottsága (LMBTQP tagozat, zsidó tagozat), az Izraellel barátságos hangnem miatt. Az ukrán-orosz háború kitörése óta az AfD-ben hallható oroszbarát hangok miatt is támadja: Maximilian Krah-t és Petr Bystront, az AfD EP-képviselőit, "Moszkva leghűségesebb lakájainak" és "Moszkvából fizetett olcsó ügynököknek" tartják.
A párt a 2016-os Rajna-vidék-Pfalz tartományi választáson 0,09%-ot (1944 szavazat), a 2019-es EP-választáson 0,03%-ot (12.756 voks), a 2021-es Bundestag-voksolásokon pedig a listás szavazatokból 7.832 darabot zsebelt be, ami 0,02%
A III. Weg honlapja: https://der-dritte-weg.info/
Republikánusok – Die Republikaner (REP)
A Republikánusok jobboldali konzervatív és nacionalista párt, melyet 1983-ban alapítottak Münchenben. 1992-től a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal a pártot a jobboldali szélsőséges csoportok közé sorolta, de 2006-tól már nem az egész párt, csak egyes csoportjai érdemelték ki a titkosszolgálatok figyelmét. A pártot a CSU-ból kiszakadt emberek alapították, egy ideig az egykori Waffen SS-őrmester, később műsorvezetőként dolgozó Franz Schönhuber vezette. Az 1989-es EP választásokon 7%-al jutott be az EP-be. A 90-es évek közepétől fokozatosan mérséklődött; az NPD-től, valamint a DVU-tól elhatárolódott.
A párt az 1980-as évek végétől fokozatosan veszített milliós szavazótáborából, mára csak egy kis párt lett belőle, amely 1% alá zuhant és elvesztette állami támogatásait.
A Republikánusok eredményei az EP-választásokon (Forrás: Wikipedia)
Programjukban egy német nemzetállam megteremtését tartják kívánatosnak. Elutasítják Európa amerikanizálódását, a globalizmust és az egyre inkább totalitáriussá váló EU-t. Lengyelország és Csehország EU-s csatlakozása előtt feltételül kívánták volna szabni, hogy eltöröljék a Bierut- és a Benes-dekrétumokat. Megkérdőjelezik Németország keleti határainak véglegességét. A NATO-helyett egy európai védelmi szövetséget tartanának kívánatosnak.
Belpolitikában a közvetlen demokrácia hívei: népszavazás az alkotmányról, alkotmánymódosításokról, nemzetközi szerződésekről, a tömeges bevándorlásról. Véleményük szerint, a szövetségi elnököt közvetlenül kellene megválasztani. A Republikánusok elutasítják és szigorúbb szabályozást követelnek a társadalmat és a családot romboló destruktív folyamatok ellen: kábítószer, LMBTQP-lobbi, abortusz.
A bevándorlásban hasonló álláspontot fogalmaz meg, mint az AfD: viselkedni nem tudó külföldiek kiutasítása, bevándorlás leállítása, a bevándorlóknak biztosított szociális juttatások azonnali felfüggesztése.
Az oktatásban vissza kell térni a normalitáshoz, mert a jelenlegi oktatáspolitika a szellemi hanyatláshoz vezet. Visszavezetnék az iskolai egyenruhát, melytől a társadalmi irigységek letörését és a csoportszellem erősítését várnák. Az iskoláknak a poroszos értékekre kellene ismét összpontosítani: fegyelem, rend, kemény munka, tisztesség, becsület. Ellenzik az 1996-os német helyesírás reformját, a "nyelvrontást". Véleményük szerint a német tanterv a németek kollektív bűnösségét erősíti, épp ezért meg kell változtatni, és az iskoláknak a német hazaszeretetre, becsületre, erényekre kell építeni. Kötelezővé tennék, hogy a német iskolásoknak meg kelljen tanulnia a német nemzeti himnuszt. (Magyar fejjel felfoghatatlan, hogy egy gyermekkel nem taníttatják meg a nemzeti himnuszt.)
Nemzetközi kapcsolatok építésében a párt sosem volt igazán aktív, a 90-es években a francia Nemzeti Fronttal és a belgiumi Flamand Érdekkel alkottak egy platformot.
A "kommunikáció finomhangolása" és a "vadhajtások lenyesegetése" olyan kiválóan sikerült a pártnak, hogy 2014-ben egy Togóban született, német állampolgárságot csak 2009-ben szerzett muszlim négert is indítottak a müncheni választáson. A párt sokáig "rejtegette" jelöltjét, illetve nem adott rá magyarázatot, hogy miért is kellene egy konzervatív németnek rá szavaznia. Abdul-Latife Khalid - mert róla lenne szó - amúgy Dachauban dolgozott egy táborban raktárban.
Egy német hazafi valószínűleg nem így gondolná azt, hogy München ismét barna legyen
A Republikánusok Facebook-oldala.
Jobboldal – Die Rechte
Teljes nevén Die Rechte – Partei für Volksabstimmung, Souveränität und Heimatschutz (Jobboldal – Párt a népszavazásért, a szuverenitásért és a nemzetbiztonságért).
A Die Rechte egy szélsőjobboldali mikropárt. A pártot 2012 májusában alapították a Német Népiszövetség (Deutsche Volksunion - DVU) korábbi tagjai, akik ellenezték, hogy pártjuk egyesüljön az NPD-vel. A párt alapítója és elnöke Christian Worch.
A Die Rechte önmagát a német (szélső)jobboldal alternatívájaként definiálja, s önmeghatározása szerint mérsékeltebb, mint az NPD, viszont radikálisabb, mint a Republikánusok. A pártprogramot alapvetően a már nem létező DVU-tól vették át, de Worch szerint több ponton modernizálták és kiegészítették. Különböző politikai megfigyelők azonban a Die Rechtét nyíltan neonácinak és még az NPD-nél is radikálisabbnak minősítik.
Szabadságot Ursula Haverbecknek! - áll a Die Rechte molinóján.
A párt a parlamentarizmus ellen és a közvetlenebb demokratikus elemek mellett szólal fel. A párt az idegenek beözönlése ellen foglal állást, s egyetlen alternatívának a kitoloncolásukat látja.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal szerint a szervezet csak formálisan párt, valójában nemzetiszocialista mozgalomnak tekinthető, mely csak azért funkcionál pártként, hogy a "törvényesség látszatát keltse".
2016 januárjában a párt Facebook-oldalát törölték, mert "megsértették a közösségi alapelveket".
2017-ben Worchot 87%-al ismét elnöknek választották, de nem sokkal később belső feszültségek miatt lemondott, később azonban visszatért az elnöki székbe.
A 2019-es EP-választásokon a párt az akkor 90 éves, holokausztrevizionizmus miatt meghurcolt Ursula Haverbecket jelölte listavezetőjének. Ugyanezen év április 20-án - a Führer születésnapján - több európai szervezettel megalakították az Európa Erőd szövetséget.
A párt egyik vezetője az NS Heute nevű kiadványban így fogalmazott: "Mi nem áldozatai vagyunk ennek a rendszernek, mi vagyunk az ellenségei (...). Ez az a szellem, amelynek meg kell alakítania egy mozgalmat, amely egy napon meg tudja változtatni Németországot."
A Covid-19-világjárvány idején a párt az ellenállást képviselte, s mint fogalmaztak a hatalom számára a lezárások "örvendetes alkalom […] annak tesztelésére, hogy a német állampolgárok milyen korlátozásokat fognak elviselni személyes szabadságukra vonatkozóan”.
Az ukrajnai háborút két szuperhatalom, az USA és Oroszország konfliktusának tartják, akik a "bátran harcoló ukrán nép hátán" vívják küzdelmüket. Mivel a szervezet mind orosz, mind ukrán nacionalistákkal is kapcsolatot ápolt, így egyik féltől sem hívott delegációt a 2022-es nemzetközi találkozójukra, mert nem kívántak belső konfliktust előidézni az eltérő álláspontok miatt.
A párt honlapja: https://die-rechte.net/
Új Erő Pártja - Neue Stärke Partei (NSP)
2015-ben alapították Türingiában, mint egyesületet, „Volksgemeinschaft Erfurt eV” néven. Ennek a csoportnak a tagjai 2018 nyarán csatlakoztak a Der III. Weghez. A 2019-es önkormányzati választásokon két mandátumot szerzett Erfurt kerületi tanácsaiban. Miután a csoport elhagyta a Der III. Weget 2020 tavaszán újra egyesületként alapította meg magát „Neue Stärke Erfurt eV” (NSE) néven. Ez az egyesület végül párttá alakult.
Az NSP felvonulása Erfurtban
A szervezet leginkább a keleti szövetségi államokban aktív. 2021 decemberében Magdeburgban és Erfurtban tartottak tüntetéseket „Vedd vissza hazádat! Vedd vissza a városodat!” jeligével. Az „állami elnyomás” elleni akciónapot Gerában tartották 2022. január 10-én. A szervezet részt vett a februári drezdai emlékmeneten is.
A párt ukránbarát álláspontot képvisel a jelenlegi ukrajnai háborúval kapcsolatban, és felajánlásokat szervez természetbeni és pénzbeli adományok formájában.
A szervezet nemzetiszocialista nézeteket vall, 2022-ben nagyjából 100 fős tagsággal rendelkezett. A budapesti antifa támadásokat megelőzően, 2023 januárjában a párt aktivistáit támadta meg a Hammerbande néven ismert kommunista terrorbrigád. 2023. január 12-én a reggeli órákban Erfurtban támadtak a két NSP-tagra. A 24 és 34 éves nacionalistákat baltával, viperával és paprikaspray-vel bántalmazták. A támadók itt is a fejet, tarkót célozták. Sérüléseik súlyosak, egyikük koponyatörést szenvedett, műteni kellett.
Az Új Erő X-oldala: https://twitter.com/NeueStaerke
Arminus - Német Népszövetség - Arminus - Bund des deutschen Volkes
Az Arminus Bund egy pici szélsőjobboldali párt, mely az oroszországi németek konzervatív politikai karjának tekinti magát.
A pártot és észak-rajna-vesztfáliai szektorát 2013. március 23-án alapította Johann Thießen Wiehl városában. A párt az „Oroszországi Németek Munkacsoportja az NPD- ben” néven ismert csoportból alakult ki. Két másik állami szektort alapítottak Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban 2013. június 15-én, illetve 2014. november 8-án.
Az Arminus Bund zászlaja
A párt kiáltványa egy volkista, nacionalista és etnopluralista ideológiát ír le; részben merít az egykori NSDAP programjából is. A párt új alkotmány elfogadását szorgalmazza, továbbá önálló agrárgazdaság létrehozását, nagy jelentőséget tulajdonítva a népet nép jólétének és kultúrájának. A párt a szövetségi elnök közvetlen megválasztását, az adórendszer egyszerűsítését, az anyák pénzügyi támogatását, a bevándorlás leállítását és az Oroszországgal kötött energiaszövetséget is szorgalmazza. Új nyugdíjrendszert is javasol, amelyben a nyugdíjkorhatár minden gyermek után egy évvel csökkenne.
A választásokon eddig a teljes sikertelenség jellemezte, legjobb eredménye 2014-ben született, a Pforzheim-i önkormányzati választásokon 0,41%-ot ért el.
A párt Facebook-oldala.
Az Új Központ - Die Neue Mitte
Christoph Hörstel 2013-ban megalapította a Neue Mitte pártot, majd nem sokkal később a Deutsche Mitte nevű kis pártot. A Deutsche Mitte elnökségi tagja volt egészen addig, amíg 2017 októberében kilépett a pártból, miután bírálták a pártvezetési stílusát, a pártok pénzügyeinek kezelését és az átláthatóság hiányát. 2017 novemberében Hörstel ismét megalapította a Neue Mitte pártot, amelynek elnöke. A németországi sajtó az alapítót és pártját "konteósnak" és hiteltelennek tartja.
A párt anticionista, elutasítja Izrael létét, egy állami megoldást tart kívánatosnak: a független Palesztinát. Hörstel 1985-től televíziós tudósítóként dolgozik, járt többek között Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában, Irakban, Iránban, Jordániában és Szíriában is. Guldbuddin Hekmatyárral való kapcsolatai révén az egyetlen nyugati újságíró volt, aki a tálibok uralta Afganisztánba léphetett a 2001-es bukást megelőzően.
Hörstel többször is vendég volt az orosz állami RT német nyelvű műsorában. Vlagyimir Putyinnal szimpatizál, a 2022-es donbaszi népszavazásokat legitimnek tartja.
Hörstel a szeptember 11-i támadással kapcsolatban azon a véleményen van, hogy a CIA keze van a dologban, s a háttérben a CIA támogatta a tálibokat, hogy ürügy lehessen a háborúra, s minderről a német kormány is tudott.
Egy berlini tüntetésen a szövetségi kormányt és az Egyesült Államokat „halálhoz vezető tömeges, szándékos súlyos testi sértésekkel” vádolta meg a chemtrail miatt.
A párt és Hörstel erősen kritizálja Izrael Államot. 2012-ben egy iráni TV-nek így nyilatkozott: "Németország 2007 óta – amerikai érdekek alapján – Merkel asszonyon keresztül Izrael biztonságát nyilvánította Németország államalapjának. Ez csak hazaárulás politikájának nevezhető. A németek meglehetősen nagy része így látja. Semmiféle felelősségünk nincs Izrael biztonságáért, sem Izrael létezési jogáért. Micsoda politikai ostobaság."
Hörstel 2011 és 2018 között évente szerepelt előadóként a berlini Al-Kudsz napokon. Ebből az alkalomból 2014 júliusában az izraeli "Erős szikla" hadművelettel és Izrael létjogosultságával foglalkozott : „Ez az állam nem állam. És ha egy állapot probléma, akkor nem lehet része a megoldásnak."
Feltételezések szerint, Hörstelt kapcsolatok fűzik a Hezbollahhoz is
A 2018-as Al-Kudsz napon felszólalva Hörstel azt mondta, hogy Merkel elkötelezett Izrael iránt, mert neki is zsidó felmenői vannak. Azt is kijelentette, hogy titkos hatalmakkal összejátszva szervezték meg 2015-ben a migránsok invázióját, hogy polgárháborús helyzetet teremtsenek, s lerombolják Németországot. Véleménye szerint a menedékkérők között 30000 kiképzett dzsihadista és terrorista van, akik az időre várnak, hogy támadjanak.
Hörstel Adolf Hitlert is a cionisták által felépített embernek tartja, akire szerinte azért volt szüksége a zsidóknak, hogy legyen indok Izrael állam megalapítására.
Christoph Hörstel egy Al-Kudsz napon
Hörstel több éven át a németországi Neturei Karta nevű anticionista ultraortodox zsidó csoport médiatanácsadójaként szerepelt, például házigazdaként és fordítóként egy 2010. január 27-i berlini sajtótájékoztatón, az ún. holokauszt emléknapján. Az említett csoport az ún. holokausztot a cionisták isteni büntetésének tekinti, akik egyébként részt vettek 2006-ban Iránban a holokausztrevizionisták konferenciáján. Yisroel David Weiss rabbi, aki a Neturei Karta szóvivőjeként szolgál, előadói szintű beszélgetést folytatott a berlini Szövetségi Kancellárián 2014. január 29-én. A hivatal később elhatárolódott, és „hibának” tulajdonította a fogadást. Weiss rabbit Christoph Hörstel is elkísérte a beszélgetés során. Véleményem szerint ebből a történetből is látszik, hogy a mindenkori németországi kormány kérdés nélkül fogad bármilyen szervezetet és személyt - anélkül, hogy utánuk nézne - ha azzal a gazda, tehát Izrael és a zsidó lobbi előtt hajbókolhat. Ez esetben rossz helyen próbálkoztak talpnyalással.
Egészségpolitikai szempontból a párt ellenzi a „túlárazott kartellgyógyászatot”, ami mögött a zsidók vannak. Törekszik mindenki ingyenes alapellátáásra és a holisztikus módszerek elismerésére. A Deutsche Mitte ellenzi az oltásokat, és véget akar vetni az „oltási zaklatásnak”. A betegségek valódi okait például a növényvédő szerekben, a környezeti és gyógyszermérgekben, az elektroszmogban, a gyorsételekben és a levegőszennyezésben látja.
Követeli a titkos dokumentumok feloldását a földönkívüli életről.
A Neue Mitte honlapja: https://neuemitte.org/
KG
A sorozat korábbi részei:
- Európai nacionalista pártok nyomában, I. rész: Lengyelország
- Európai nacionalista pártok nyomában, II. rész: Németország, AfD
- Európai nacionalista pártok nyomában, III. rész: Németország, Die Heimat (NPD)
