Történetek a kórságokról, oltásokról stb. (XX.) - Modern a kor, Modern a vakcina: az mRNS oltások technológiájáról, összetételéről és hatásáról (2.)

Az előző rész itt található: Modern a kor, Modern a vakcina: az mRNS oltások technológiájáról, összetételéről és hatásáról (1.)

Az, hogy miből áll az mRNS oltóanyagok lipidfrakciója, a sajtó nagyobb része (és a hivatalos közlések) szerint hétpecsétes titok, de mindenkinek elárulom, hogy se ipari titkot nem adok ki, se bennfentes nem vagyok (más gyógyszergyáraknak dolgozok), ennek ellenére, akit érdekel, annak elmesélem, hogy a Pfizer oltóanyagának lipidfrakciójának alapját (4-hidroxibutil)-azanedil-bisz(hexán-1,6-il)bisz-(2-hexil)-dekanoát képezi, azaz egy speciális nedvesítőszer, ami túl drága ahhoz, hogy kommersz mezei súroló-, és tisztítószerek felületaktív anyagainak adjuvánsa legyen (erre a célra például a CIF súrolóban egyszerűen butildiglikol van), de nagyon stabilan össze tud kapcsolódni a nukleinsavakkal, valamint egyszerű mezei koleszterol, illetve disztearoil-glicero-3-foszfokolin, azaz népies nevén a sejthártyát egyébként is alkotó lecitin, amelyek együtt alkotnak egy „sejthártya-szerű” lipidet, és ideális viszkozitásúvá az ehhez hozzátett polietilénglikol-tetradecil-acetamid teszi a keveréket. Ennek a 2000-es körüli molekulatömegű frakcióját használják. Mellesleg ez az anyag nemcsak olajos injekciók, de mosószerek, folyékony tisztítószerek bevett alkotórésze is. A Moderna vakcinájának lipidfrakciója is hasonló, lecitin és koleszterol mellett ők egy másik polietilénglikol-észtert használnak, a polietilénglikol mirisztilsavval képzett észterét. (A mirisztilsav természetesen is előfordul a bálnazsírban, néhány gyümölcsviaszban és a méhviaszban.) Ezen kívül ehhez trimetamint, mint emulzióstabilizálót is adnak. 

Ezek az összetevők egy része természetes, az emberi szervezet alapból milliószor nagyobb mennyiségben tartalmazza (lecitint, koleszterolt) , vagy jószerivel ártalmatlan, ezért is használják technikai célokra és számos gyógyszer segédanyagaként, mint a polietilénglikolt. Ha PEG2000-ből valaki eldönt egy literrel, aligha fogja azért túlélni, de egy oltással bejuttatott kevesebb, mint egy milligrammos tétele már csak azért sem észrevehető, mert egy kozmetikummal vagy naptejjel ennek a több ezerszeresét kenjük magunkra. A polietilénglikol-éterek nem tévesztendőek össze magával a monoetilén-glikollal illetve annak étereivel, amelyet az átlagember mint motorba való fagyállót ismer, az átlagerőforrás meg időnként megissza. Egyébként ebből is legalább 30-40 g-ot meg kell inni, ha valaki meg akar halni, azaz egy oltásban található PEG mennyiségéhez képest is százezerszerest, de komoly különbség, hogy az a szervezetben részben mérgező oxálsavvá, részben lánchasadással metilalkohollá lesz, addig a polietilén-glikolok bomlása olyan rettenetesen lassú, hogy azzal a méregtelenítési folyamat lépést tart, így ezek nem toxikusak. Ezért is terjedhettek el széles körben a tisztítószer-, és kozmetikai iparban és a gyógyászatban is, mint lágyzselatinkapszulák im. adandó injekciók hordozóközege. Az egyetlen dolog az, amit ellene fel tudott hozni bármely rettegő, hogy száz emberből 2-3 kicsit irritatívnak érzi. Kb. ugyanazt lehet elmondani róla, mint a szacharinról, hogy évtizedek óta tonnaszám etetik kísérleti patkányokkal, mert „biztoshogyrossz”, hátha valamelyik rákot kap tőle, de eszük ágába’ sincs. Diagnózis: a segédanyagok kockázata rendkívül alacsony.

A tévedések elkerülése végett a törzskönyvezési eljáráshoz be kell nyújtani a teljes összetételt, illetve a gyártási leírást, amelyet azonban a törzskönyvező hatóság szabadalmi védettsége miatt csak a gyártó engedélyével, az általa meghatározott mértékben tehet nyilvánossá. Tehát a versenytársnak vagy az érdeklődő kutatóintézetnek rendkívül nehéz dolga van, szereznie kell pár ampullányi oltóanyagot, azt bedobni a HPLC kromatográfba, és akár másfél órába is beletelhet, míg megtudja az összetevők mikéntjét és pontos arányát. De csak azért, mert előtte a HPLC-t újra kell kalibrálni, és a Simadzuknál ez különösen időigényes. Összességében, ha valaki azt mondja, hogy „de hát nem tudjuk, mi van az oltásban”, akkor arra annyi a válasz, itt az oltás, ott a kromatogram. Ja, hogy nem tudsz vele mit kezdeni? Nos, ha a kacsa nem tud úszni, akkor nem a víz a hülye.

Hülyékre kár túl sok szót vesztegetni, de annyit még jegyezzünk meg, hogy egyik oltóanyagban sincs se grafén, se grafén-oxid, se grafén-hidroxid, se plutónium, se vajákos Biri néne nyála, de még az ezt terjesztő és az ezeket a hülyeségeket elhivő laposföldesekről elnevezett szamárium se. Mégis, miért lenne? Én, ha valakit meg akarnék ölni ravasz módon, dioxint adnék be nekik, kevesebb kell belőle, olcsóbb, utólag igen nehéz bizonyítani. Terjedelmi okokból legyen elég annyi, hogy aki nem hiszi, ellenőrizze, mert ezt nem nehéz. A grafén-nanotestek ugyanis lényegét tekintve olyan térszerkezetűek, mint a grafit atomrácsa, hatszöges gyűrűk lánca, mint a méhsejt, vagy a korszerű perforált kikönnyített fémszerkezetek. A grafit – és így a grafének is - erős oxidáló hatásra, forró, tömény salétromsav hatására mellitsavvá (C₆(COOH)₆) oxidálódik, oxidálódnak. EZ az anyag a széntelepeken kalcium-alumíniumsója formájában előfordul, mint ásvány, mint „mézkő” (mell latinul = méz, innen a neve). Tehát, tessék fogni egy ampullányi Pfizer mRNS oltóanyagot (0,7 ml), felhígítani tízszeresére, majd toluollal alaposan összerázva kivonni belőle a lipideket. A maradékot szárazra pároljuk, majd ehhez 1 ml 90%-os salétromsavat adunk, és 90 C fokon tartjuk egy óráig. A maradékot híg kálium-hidroxiddal pH6-ig titráljuk, és az oldathoz pár csepp alumínium-szulfát oldatot adunk. Ha volt benne grafén, az mellitsavvá lett, és a kapott kálium-mellitátból barnássárga csapadék formájában le fog válni az alumíniumsója. Tessék megnézni, jó szórakozást. De előre elárulom, hogy negatív lesz. Diagnózis: ez baromság.

Mellitsav

Összességében tehát a mRNS oltások leginkább és elsősorban gyártási technológiájukban különböznek a hagyományos és vektorvírusokon alapuló vakcináktól. Nem szükséges hozzájuk biotechnológiai tenyésztés, ezért nincsenek fehérjék, szennyezők, nem szükséges ipari kromós tisztítás. Magát az mRNS-t teljesen szintetikusan elő lehet állítani hagyományos kémiai gyártáshoz hasonló módon, minden egyéb összetevő olcsón megvásárolható a piacon. Ami bonyolult és komoly szabadalmi védettség alatt áll, az mRNS frakció beoldása az elkészített lipidfrakcióba, az emulziókészítés, de egyébként tulajdonképpen az se ördöngősség. Ezért az mRNS vakcinák kifejlesztése ugyan magas technológiát igényel, de ha a technológia megvan, maga a gyártása tulajdonképen olcsó, és nemcsak azért, mert sokkal egyszerűbb, mint a biotechnológiai, élősejtes, folyékony szuszpenziós sejttenyésztéses gyártás a maga bioreaktoraival, hanem mert sokkal-sokkal gyorsabb, injekció-fecsi-ampullatöltéssel együtt is pár nap alatt megvan, míg a biotech gyártás 3-4 hét. Ez nagy fokú piaci rugalmasságot jelent, amely jelentős költségtényező kiesését jelenti, az egyetlen komoly logisztikai gap a mélyfagyasztó-mélyhűtő kapacitás szükségessége, éppen ezért tud a drágább összetevős Moderna a piacon olcsóbb lenni (ha akar…) mert nincs meg a nagy költségű 80 C fokos fagyasztási igény. A laikusok számára nem nyilvánvaló, de a gyógyszeriparban a minőségbiztosítás nagyon komoly hatalom, és „igényesebb” felügyeleti hatóságok (pl. az amerikai, pláne a japán vagy a szingapúri) ha egyetlen dokumentációs hiányosság is akad a teljes gyártási és szállítási, ellenőrzési, tárolási láncban, úgy dobják vissza az egészet csuklóból, hogy csak na. A japán a legapróbb out of specit nem fogadja el, sőt, a deviációk esetén nem elégszik meg egyszerű nyomozással és helyesbítéssel, neki corrective action kell, de mán, tegnapra. Európai gyógyszergyártónál nem szokatlan, hogy már hajón van a tétel, de még nem tudják, hogy ki lesz-e fizetve, mert a japán partner még extra dokumentációt vár, hogy elfogadja-e. Ők ilyenek. De viszont szépen meghajolnak.

Ezt muszáj elmesélnem. Japán vevői audit. Éppen csak a laboroslányok bugyijába nem néztek bele. (Azt megtettem én helyettük.) Olyan dolgokkal kötekedtek, hogy adja elő az üzem a tisztítási naplót a hűtött raktár ajtajának olajfékjéről, mert azon olaj van, és az potenciális szennyező (ott már csak háromszorosan csomagolt áru közlekedik), vagy mutassa meg az üzem az összes dolgozó foglalkozás-egészségi ..na nem alkalmasító eredményét, nem a labor/vér/vizelet/EKG eredményeket, hanem adjam elő neki a protokollt, hogy mi alapján vizsgálja a klinika a dolgozók vérében a leukocitaszámot meg a szérumfoszfátot. Mi, udvariatlan, bunkó európaiak közben egymással végig magyarul társalogtunk, természetesen kerülve a büdös japcsi vagy a köcsög japó kifejezéseket, mert abból kihallhatnák, mi a vélemény, hanem ízes virágnyelven, hogy az felkelő nap országából szalasztott jó k.rva anyádért vagy ekkora majom, stb., illetve közben megbeszéltük, hogy mire mit hazudjunk nekik. A harmadik nap végén, a záró meetingen felállt az egyik kis japó, aki addig szinte csak bólogatott, pedig mindenhol ott volt, és ízes, kb. akcentus nélküli magyar nyelven egy két perces szónoklatban megköszönte a munkát. Mi meg ülve süllyedtünk el.Az, hogy az mRNS vakcinákat ennyire „nyomják”, éppen ennek köszönhető, mert nyugaton nem kis optimizmussal bíznak benne, hogy a kínai ilyet még jó ideig nem tud csinálni (egyébként MAB-okat se tudnak). Ez kicsit olyan, mintha nyugaton valaki kitenyésztene egy mutáns pókot, amely leül, és nekiáll nike pólót szőni, és be is színezi, és mindezt az acélszálnál erősebb pókfonálból. Azonnal felcsillan a lehetőség, hogy vissza lehet venni a textilipart a sálgáktól. Amíg nekik nincs ilyen pókjuk. A gyógyszeriparban mindenkinek szembe kell nézni azzal (a TEVA-nál ez különösen nehezen megy) hogy a XXI. században Európában vagy az USA-ban nem lehet generikumokból megélni. Az innováció nem kerülhető el. Olyan szabadalmazható, saját gyártású anyagokkal kell piacra lépni, amit a marék rizsért dolgozók nem tudnak a maguk se munkavédelem, se környezetvédelem, se jogbiztonság gyártási körülményei között tizedannyiból megcsinálni, aszpirinnel ma már európai gyártó, európai szabályzók és európai bérek (még kelet-európai bérek mellett is) kitörölheti a seggét, mint medve a nyuszikával. A hagyományos vakcináknak hagyományos gyártással nem lehet versenyképesen alámenni, de ha ugyanarra a betegségre kifejlesztenek mRNS oltást, akkor lehet.

Mivel ez egy forradalmian új technológia, eddig ilyen nem volt, és a normál ügyrend szerinti klinikai vizsgálatok és utánkövetés több évet, adott esetben 6-8 vagy még több évet vesz igénybe, a gyártóknak, sőt, az egész iparági szegmensnek (mert mindenki másolni fogja ám…) nagyon jól jött egy denevérhapcijárvány végletes föltupírozása, és világvége-hangulat keltése, mert olyan módon meg lehetett siettetni ennek a technológiának az elfogadását, amelyre „békeidőben” kvázi semmi esély se lett volna. Végeredményben az ezzel kapcsolatos összeesküvés-elméletek logikai alapja tehát határozottan – megtalálható, létező. Maradjunk annyiban, hogy az e technológia mellett elkötelezett kutatóknak és gyártóknak véletlenül nagyon nagy szerencséje volt. További következtetéseket ezen a téren (Talleyrand: a politikában szerencse, mint olyan, nem létezik, csak vannak annak kinéző dolgok) én nem vonnék le, nem az én szakmám.

Most gyakorlatilag a gyártók és az iparági lobbi, illetve a vele szorosan együttműködő egyetemi kutatóbázisok, intézetek tizenkilencre lapot húztak. Ha ez bejön, akkor nagyon bejön, ez esetben a már a SARS-I-re 2009-ben kifejlesztett, de a SARS járvány elmúlása miatt széles körben soha nem használt mRNS oltás fiókból elővétele, szükség szerinti mértékben pár hét alatti átdolgozása kapcsán alapvetően nem túl nagy beruházással nemcsak hatalmas profithoz jutnak hozzá, hanem kitárul az ajtó ezt nagyságrendekkel meghaladó profithoz és több évtizedes stabil üzlethez is, hiszen ez esetben az összes hagyományos oltóanyagot leválthatják mRNS (vagy plazmid, vagy szintetikus fehérje) oltással, azaz az oltóanyagok terén is bekövetkezik ugyanolyan technológiai ugrás (Kondratyev-ciklus váltás) mint amit a gépjárműgyártók végeznek a belsőégésű motorok lecserélése érdekében. El se lehet mondani, ekkor pénzek forognak téten, ehhez képest holmi kis globális nátha – valóban semmiség.

Ha azonban ezek az oltások akár hatásosság, akár nem várt mellékhatások tekintetében csúfosan megbuknak, a technológia örökre vagy nagyon hosszú időre kukába kerül, és ez esetben a gyógyszeriparban is folyamatos lesz a nyugat visszaszorulása az ázsiai gyártókkal szemben. Nemcsak a vírus, az ellene gyártott oltás is menthetetlenül Made in PRC. 

2020. december közepén kezdték a Pfizer vakcinájának tömeges alkalmazását az USA-ban. Kép forrása: c&en.com

Miképpen történik maga az oltás aktiválódása a szervezetben? Az oltást felkarba, izomba adják, és az RNS ott is marad, a szervezet nagyobb részébe el se jut, kivéve, ha sikerül hajszálérbe döfni. Olajos emulzió vagy tiszta olajos injekció izomba adása mindig fájdalmas, és nem szokatlan, több mint egy évszázada vannak ilyen készítmények (un. depóhatású injekciók). Mivel testhőmérsékleten maga az olajcseppecskébe juttatott mRNS olaj-nukleinsav párosa nagyon gyorsan szétesik, előre nem tudta senki, hogy mennyi oltóanyag és mennyi mRNS szükséges a védettség kialakulásához, ezért is volt nagyon lényeges, hogy az erre vonatkozó állatkísérleteket már több mint 10 éve elvégezték, ha 2020 februárjában kezdtek volna hozzá, még nem lenne készen. Ez ugyanis annyira soktényezős, hogy ez nagyjából nem számolható. Végeredményben idealizáltak egy adagot, ami már bőven elégséges ahhoz, hogy megfelelő számú sejt megfelelő tempóval, megfelelő mennyiségű mRNS-t vegyen fel, és kezdjen ez alapján S protein részegységeket gyártani.

Ez nagymértékben egyszerűsítve úgy történik, hogy ezeket a pici lipidcseppeket felveszik a mindenhol garázdálkodó célirányos falósejtek, fagociták, (akik az izmok nyirokkeringésében is akreditával vannak) más részét egyszerűen az izomsejtek. A sejtplazmában az mRNS kiszabadul, elvégzi a fehérjetermelési munkát, a Nem kellő megtermelt S (módosított)proteint, mivel nem kell, a sejt lebontó sejtszervecskéje, az un. proteoszóma megpróbálja szétszedni. Ez részben sikerül neki, majd a kisebb darabokat, amelyek még mindig antigének, a sejt egy szállítófehérjéhez (MHC-I) kapcsolja, akik egyszerűen kirakják őket a kapun kívülre. A sejthártya külső odalán találják magukat, mint hulladék, és itt kapcsolatba lépnek az őrjáratozó CD8+ és CD4 helper immunsejtekkel, akik megvizsgálják őket, megállapítják, hogy ezek rosszfiúk, és egyrészt memóriasejteket képeznek, másrészt pedig a B sejtek, akiknek a helperek bemutatják a „ne, ez a köcsög, ezt kell ütni” felszólamlással a fehérjét, elkezdi róluk az immunrendszer az immunglobulinok gyártását, ….melynek vérszintjét úgy emlegetik a sajtóban, mintha kizárólag ettől függene, hogy egy ember mennyire védett, mintha egy nő szépségét kizárólag a pinája szépsége határozná meg.

Maga a vakcina a vérkeringésbe szinte be se jut alapesetben, és a sejten kívüli mennyisége eléggé gyorsan, kevesebb, mint 6 órán belül inaktiválódik, azaz az a tétel, ami a sejtekbe nem jutott be, szétesik. A lipideket a szervezet felhasználja, a módosított RNS pedig lassan elbomlik.

Szemben az elölt vírusos „hagyományos” oltóanyagokkal, vagy csak magát a kérdéses antigént tartalmazó szintetikus oltóanyagokkal, amelyek alkalmazása esetén a tű kihúzásának pillanatában van az emberben a legtöbb antigén, az mRNS oltások hatásának kifejlődése lassúbb, hiszen az antigénnek a sejtekben kell termelődnie, amely több napos időtartam. A folyamat a vektorvírusokénál is lassabb, mert a vektorvírusok a szervezetben nem sokszorzódnak, csak egyetlen víruspentetráció van, ehhez képest az mRNS-el kiváltott antigéntermelés lassabb. Ezért a lokális (a tűszúrás helyén) az oltási reakciók lassabban fejlődnek ki, a mellékhatások viszont kifejezettebbek, gyakoribbak és főleg tovább is tartanak, mint a hagyományos oltóanyagok vagy a vektorvakcinák esetén. Ugyanakkor a létrejövő immunitás is meghaladja a hagyományos oltóanyagokénál mérhetőt. Mondhatjuk úgy is, hogy az mRNS oltás alaposan berúgja az ajtót, nagyobb balhét csinál.

Közbe kell vetni, hogy tessék megkülönböztetni tudni azt két fogalmat, hogy oltási reakció, és hogy mellékhatás. Előbbi gyakorlatilag minden oltottnál jelentkezik, és nem is megkerülhető, természetes: maga az immunrendszer működése váltja ki. Akinél nincs, az nagyon tartós tejet már ne vegyen, mert vagy AIDS-es, vagy más módon, de igen erősen lóganéj szaga van. AZ oltás helyének megduzzadása, megpirosodása, enyhe fájdalom (nemcsak az orvosi eü szakközépben is tanítják Galenus szavait, a gyulladás: calor, rubor, tumor, dolor, azaz melegség. pír, duzzanat, fájdalom, persze, az öreg római még nem tudta, hogy mindez a hisztamin és a lokális gyulladáskelőt citokinfehérjék értágító, fagocitózist fokozó, plazmakiáramlást elősegítő, stb. hatásainak következménye), illetve csekélyke láz és nyomott közérzet természetes, és szinte minden oltás kísérőjelensége. A mellékhatás az az, ami egyrészt nem jelentkezik mindenkinél, sőt, a súlyosak rendszerint csak ritkán, és ennél több. Az mRNS oltásoknál, erre számítani lehetett, és ezt a klinikai fázis II-III vizsgálatok is igazolták, ezek az oltási reakciók viszonylag hevesek. Ez azonban, bocsánat, de kit érdekel. Ennél sokkal fontosabb a mellékhatás, azaz a nem várt, nem kívánt, nem szükséges, és adott esetben valós egészségügyi panaszokat okozó hatás.

A tapasztalatok szerint a bevált, engedélyezett, törzskönyvezett oltások súlyos mellékhatásainak (az enyhe mellékhatások kb. százszor-ezerszer gyakoribbak, azaz 10-100 oltott emberből egyet érintenek) kockázati mutatója 100 mikrorizikó alatt van, azaz kb. tízezer emberből egyet érint. Ez összhangban van azzal, hogy bármely gyógyszer klinikai vizsgálatainak III. fázisában mintegy tízezer embert vizsgálnak, azaz, ami ennél ritkábban jelentkezik, azt klinikán nem feltétlenül veszik észre, ezért kap BÁRMELY (valóban) új gyógyszer először csak ideiglenes forgalomba hozatali engedélyt, és a felhasználás során bekövetkező hatásokat nyomonkövetik. Ezért szakmailag megalapozatlan, és csak teátrális riogatás, nagyotmondás, pánikkeltés egy olyan kijelentés, hogy „de itt emberkísérélet zajlik”, mert ez mindig így zajlik. Egyébként pedig az FDA augusztus 23-án végleges engedélyt adott a 16 éven felüliek számára a Pfizer-vakcinát.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az mRNS oltások során jelentkező mellékhatások száma és átlagos súlyossága határozottan és szignifikánsan, de nem aránytalan mértékben meghaladja a törzskönyvezett oltások átlagát, különböző országokban és beteganyagokban 80 és 300 mikrorizikó közötti értékeket mértek súlyos mellékhatásokra. Ez nem meglepő egy ennyire új eljárásnál, és egészen bizonyos, hogy más, hasonló technológiájú fejlesztésekben ennél már alacsonyabb lesz, de valószínű, hogy éppen az mRNS technológia élettani jellemzői miatt ez az érték nem fog a megszokott érték alá csökkenni. A két leggyakoribb és legveszélyesebb súlyos mellékhatás, amit egyértelműen azonosítottak a beteganyagokon, és a klinikai vizsgálatok során ez nem volt megfigyelhető az autoimmun megbetegedések és a szívbelhártya, illetve a szívizom gyulladása.

A szívizomgyulladás (myocarditis) szerencsére meglehetősen ritka megbetegedés, még a szívbelhártya gyulladásánál is ritkább. Feltételezik, hogy ezek az esetek jó része felderítetlen marad, azaz a spontán gyógyultak viszonylag ritkán kerülnek kórházba, a nem gyógyultak annál gyakrabban, csak boncolásra. Közhelyes, de a gyógyult szívbelhártyagyulladás szövődménye lehet a szívbillenytűhiba, mert a gyulladás gyakran ráterjed a szívbillentyűkre, és ha azok hegesedve gyógyulnak, nem fognak tökéletesen zárni, ami finomon szólva se főnyeremény. Mi okoz szívbelhártya-, illetve szívizomgyulladást? Egy rakás baktérium, közöttük olyan közönségesek is, mint a Staphylococcusok, de gombák is, és egyes vírusok is képesek rá (pl. tipikusan ilyen a coxsackie-vírus, a Hepatitis viralis (Hepatitis A), de az influenza is), sőt, toxinok is előidézhetik. Maga az mRNS, az biztos nem, nemes egyszerűséggel azért, mert nem tud prolongáló fertőzést okozni, mert mégis, hogy tudna? Speciális körülmények és kórokozó kell egy szívizom-gyulladáshoz? Marhára nem, leginkább elhanyagolt fertőzés, betegség, gócfertőzés kell hozzá, furunkulus a seggen, lyukas fog, begyulladt mandula. Ezért nem az állandóan SZTK-ban ülő hipochonder nyugdíjjasok kapják el, azoknak már nem lesz begyulladt pattanásuk (- nyugodj meg fiam, a serdülőkori rondaság 1-2 év alatt elmúlik..- és ha nem múlik el? – Lehetséges, de ez esetben nem serdülőkori…) , a fogukat meg pohárban tartják, igen gyakran fiatalok kapják meg. Többnyire úgy jön létre, hogy a kórokozó góc elvan, és immunrendszer támadása, blokádja alatt áll, de ha az illető kap egy másik fertőzést, vagy valami ártalom éri (pl. egy alapos legénybúcsú a bulinegyedben) akkor, a góc fellobban, kórokozók kerülnek a keringésbe, és valami megmagyarázhatatlan módon a vérkeringésbe jutott kórokozó hogy-hogynem, meg képes érkezni a szívbe. Ezért szoktuk mondani, hogy hibás dolog az influenzára ráedzeni, mert abból baj lehet, javasolt inkább a szauna, meg a páros izzadás ágyikóban valami szemérmetlen kislánnyal.

Az MRI felvételen a gyakorlott kardiológus könnyen azonosítja a szívizomgyulladást. A fehér nyíl jelzi az egyenetlen felszínű szívizomfalat. Forrás: merckmanual.com

Tulajdonképpen a durva vírusfertőzések 1-2%-ában kialakul a szívizomgyulladás (többnyire minden esetben fiatal férfiakat érint, mert nem a nyolcvanéves nagyik szoktak félrészegen, leizzadtan focizni menni influenzásan, vagy esőben biciklizni), de ezek többsége spontán és gond nélkül gyógyul. Viszonylag nagy publicitást kapott, hogy, bármilyen hihetetlen, ezen egy Pfizer-oltás sem változtat, azaz, denevérhapcivírus ellen beoltottaknál is jelentkezik, úgy 0,0007%-ban, amely kb. majdnem megfelel annak, mint ahányan egyébként is kapnak, - ha éri őket valamiféle hirtelen immunrendszer-pofon (akármilyen). Nagyon minimális mértékben több. Diagnózis: reális kockázat, ami nagyon alacsony.

Az oltás (valamennyi oltás) tipikusan ilyen, és mivel az mRNS oltás a hagyományos oltásnál aktívabb, ez megérthető. Természetesen nem lehetne beoltani olyat, aki lázas, fertőzött, de tudjuk, hogy a jópolgár ezt hajlamos nem bevallani, vagy esetenként nem is tudja, mert nem tulajdonít neki jelentőséget, főleg, ha kan, és fiatal. Más kérdés, hogy az ilyesmit figyelembe kell venni bármely oltás vizsgálata során, mert az nem védelmi vonal, hogy „de hát mink megmondtuk mindenkinek, hogy lázasan ne gyüjjön ótásra”. De, el fog jönni, mert az emberek felelőtlenek. Ezért lenne fontos az oltásra jelentkezők tényleges vizsgálata, de ez megáll egy távkamerás hőmérőzésben (ami kb. semmit se ér, mert a bőr hőmérsékletét méri, még májusban bebicikliztem a debreceni egyetemi klinikára, mert vittem egy anyagot egy oktatónak, hát az nem úgy van, hogy csak be, elém áll az Ursulla, megcsippant, és aszongya’, magának ágyban kéne feküdni, majd 41 fokos láza van! Mondom, jó, akkor várjon már öt percet, ha nem hajlandó beengedni, kicsit meg is izzadtam, pont azért, hogy ne késsek el, de majd innentől magára meg a hülye rendszerre fogom. Öt perccel később rendes nyúlhőfokom volt (35,7 fülön)), hanem minimum csinálni kellene egy CRP tesztet, azaz vérben a gyulladás jelenlétét jelző protein kimutatására szólót. Ja, hogy az drága, meg időbe tart, meg hogy azzal ki lehetne szűrni egy csomó beteget, rejtett sérveseket, rákosokat, éppen, mikor nincs szűrés...ja, ehhez gondolkodni kellene a szoperatív törzsnek.

A szívizomgyulladás ma már viszonylag jól gyógyítható, az áldozatai elsősorban nem belehalnak, hanem úgy egynegyedüknél több-kevesebb szívizom-károsodás fejlődik ki. Mennyi az esélye annak, hogy valaki egy mRNS oltás után ezt elkapja? Ha nem volt mással fertőzött, amikor „felveszi” az oltást (mert biztos leesett…), akkor nulla közeli, ha viszont igen, kb. egy a százezerhez, azaz nagyjából annyi, mint egy villámcsapásra. Ha azonban megállapítják, hogy az a kockázat a legmagasabb a 12 és 18 év közötti fiúknál...akkor egyrészt talán nem kellene gyerekeket (feleslegesen) beoltani, vagy ha annyira akarják, akkor oltsák be mással. (De inkább ne.)

Okozhat-e terméketlenséget az mRNS oltás? Különösen fiatal nőknél, menstruációs zavarokat (múlót) igen, de ezt bármely más oltás és fertőzés is, de ahhoz, hogy terméketlenséget okozzon, hacsak nem tud csodát tenni, és nem kötötte el Voldemort varázspálcáját, vagy tud egy olyan trükköt, amiről jelenleg lövése sincs senkinek, ajánlatos volna az mRNS-nek átjutnia vér-here biológiai barrireren, és a petefészket védelmező hasonló biológiai gáton, amely nem enged be ilyesmit. Se. A szervezet (a Teremtő sokadik célirányos akciója) okos technikával védi az ivarsejtjeit, ahogy az agyba se tud bármi bejutni – az agyvíz, a liquor elhatárolt a vértől – az ivarsejtekbe se jutnak be toxinok, fehérjefragmentumok, általában semmiféle nagy molekula. Ez többek között azért is szar, mert ha valaki kap egy jókora heregyulladást, az antibiotikumok többsége is ott áll lefőve, nem mennek be. Ezt egyébként kísérleti állatokon rutinszerűen vizsgálják mindkét nemnél, minden gyógyszerre. Nem kizáró körülmény egy gyógyszernél, hogy átjut-e a barrieren, (az 500 D alatti molekulatömegű vegyületek nagyobb része átjut), de ha nem jut át, akkor ezt alapból pipálják. Diagnózis: ez nem releváns kockázat.

Okozhat-e rákot egy mRNS oltás? Most tekintsünk el attól, hogy genetikai információt nem épít be, tehát közvetlenül nem tud, elméletben pusztán azzal, hogy közben termeli az S proteint, a sejt mondjuk, nem termel valamit, ami meg kell neki (pl. p53 fehérjét), és ez – szigorúan elméletben – okozhatna bajt. Például tudjuk, hogy a világ egyik legerősebb mérge, a már 0,01 mg adagban végzetes tetraklór-dibenzo-paradioxin nem bénít, hanem aktivál enzimeket, az aromás anhidráz (AAH) aktivitását milliószorosára fokozza. Jogos feltételezés, hogy ez a megvadult enzim elbont valamit, aminek a szervezetnek szüksége van, és ez okozza a defektust. Ezért is szükségesek állatkísérletek, és mivel az egérkék szervezete gyorsabb, nemcsak akkor, mikor a sajttal a lyuk felé kell szaladni, hanem általában is, ezért gyorsabban produkálnak ilyesmit, ha van mit produkálni. De erre utaló adat se állatkísérletben, se a klinikai tesztek (vizsgálatok) során nem merült fel. Miért is merülne?

Az összeesküvéselmélet-hívő laikusok egy jól körülírható, kényszerzubbonyérett csoportja mereven állítja (honnan tudja?), hogy egy, kettő, három, sok (négyig már nem tudnak számolni, mint egyes új-guineai és ausztrál törzsek) év múlva minden beoltott meg fog halni rákban. Nos, hagyjuk, tehát, ha valaki olyan mennyiségű rádium-kloridot kapna, mint amennyi mRNS-t kap az oltással, tíz százalékuk se halna meg (ettől, 3 éven belül) rákban, tudjuk, tudjuk, de ha valamilyen nemvárt oknál fogva három év múlva még senki nem halt meg, akkor majd négy év, ha négy év múlva se, akkor meg öt. Végül száz év múlva már minden beoltott halott lesz, és akkor a laposföldes kihúzhatná magát, ha még élne, hogy na ugye, megmondtam.

Nos, kérem, nagyon röviden, minden mérgező hatásnak létezik egy determinisztikus (előre látható, nagyadagos) és egy sztochasztikus (valószínűségen alapuló) hatása. A heveny mérgezések esetén a halálos adagokat determinisztikusan meg lehet állapítani, pl. kimondhatjuk, hogy egérre – és egyébként emberre is – a hidrogén-cianidból 1,1 mg/testtömegkilogramm (valaki lemért egy kilós egeret…) adag LD 50-nej számít, azaz ekkora dózistól a kísérleti állatok fele megpusztul. Agatha Christie regényeiben pedig az összes gazdag nagybácsi. Ugyanígy van a mérgezőségnek egy küszöbdózisa, amely alatt tünetek nem jelentkeznek, felette meg igen. A sztochasztikus, azaz csekély valószínűséggel bekövetkező hatásoknál (mutagén, karcinogén, teratogén) nem lehet megállapítani küszöbdózist, akár egyetlen molekula is előidézheti a hatást, és minden dózishoz egy megbetegedési valószínűséget rendelünk hozzá.

A találatok egy céltáblán, vagy az emberek magasságának vagy IQ-jának statisztikája, vagy éppen az, hogy hogyan szórunk szét vetőmagokat, vagy mennyit szarik egy-egy sündisznó, függvényen ábrázolva ugyanúgy fognak kinézni: a Gauss-féle haranggörbét követik. Az átlagos értékhez fog kapcsolódni a legmagasabb esetszám, és ennek közvetlen közelében magas, az átlagtól távolodva csökkenő esetszámokat találunk, majd viszonylag lendületes csökkenés után a már alacsony valószínűségű szélsőértékek a szélsőségesség irányában ismét lassan csökkenő valószínűségűek.

Ez egy ugyanolyan Teremtési kritériumos tényező, mint az e szám, a természetes alapú logaritmus kitevője, tessék a tervezőn számonkérni, így működik a világ. Egy-egy toxikus hatás hatásgörbéje a Gauss-görbe fele, azaz megközelítőleg egy szigmoid görbe, amelynek az inflexiós pontja determinisztikus hatásnál az LD50 értéknél, sztochasztikus hatás esetén az 50%-os bekövetkezésnél van:

A szigmoid görbe. Meghatározott (küszöb) értéknél hagyja el a nulla értéket, és éri el a maximális értéket, a két oldala az inflexiós ponthoz képest tükörképi

Mi következik ebből? Nos, leginkább az, hogy amennyiben egy rákkeltő anyag rákkeltő hatását vizsgáljuk, és feltételezzük, hogy az adott anyag X (alkalmazott) dózisban mondjuk, 10%-os valószínűséggel rákot okoz, és ennek az átlagos megjelenési ideje mondjuk, 10 év, az nem azt jelenti, hogy mindenki 10 év múlva, egyszerre lesz rákos. Egy viszonylag minimális (pár hónapos) lappangási idő után megjelennek az első esetek, majd a gyakoriság egyre hevesebben felfut, 10 évnél az áldozatok fele (az összes explozált személy 5%-a) addigra már beteg lesz (vagy halott), majd további ugyanannyi ember fog megbetegedni kb. ugyanannyi idő alatt, mint amennyi addig eltelt. (Kivéve persze, azokat, akiket közben elütött a kamion, vagy agyonütött az anyósuk sodrófával.) Tehát eleve tudománytalan olyat kijelenteni, hogy MZ/X időpontban mindenki meg fog halni. Az meg bátor, vagy inkább hülye kijelentés, hogy MZ/X_{átlagélettartamhoz képest alacsony} időpontig mindenki meghal. Elég egy pillantást vetni a megbetegedések valószínűségét leíró függvényre, hogy lássuk, hogy ez egy jól következő fogalom.

Onkológiai egyszeregy, hogy az a karcinogén hatás, amely embereken X időn belül jelentős, statisztikailag mérhető számú (általában 1% feletti) számú megbetegedést okoz, a X log2 / 2 körül jelennek meg az első megbetegedések, azaz az érintettek 50%-ának megbetegedésének időtartamának mintegy 15%-ánál. Azaz, ha nyakonöntünk egy csoport szerencsétlen rákébresztővel, amely átlagosan 3 év alatt okoz rákot, akkor statisztikailag nem tudunk kimutatni megnövekedő esetszámot nagyjából a behatás után 5,4 hónapig, majd emelkedni kezd a detektált esetszám, és 3 év alatt ér a csúcsára, mely idő alatt bekövetkezett a megbetegedések fele. Ugyanúgy, akik 5 és fél év után még mindig nem rákosak, jó eséllyel megúszták. Ezt. Majd kapnak mástól, másik rákot. Ez ugyanúgy igaz a XX: század elején rádiumos vizet ivókra, mint a hirosimai áldozatokra, vagy az azbesztet beszívott eternitmunkásokra, mellesleg a bagósokra is. Azt mondjuk, hogy a tüdőrák megjelenése átlag 30, de a gyakorlatban (egyes nagyon ritka daganattípusoktól eltekintve) minimum 5 év cigitől. Mivel itt a lefutási idő hosszú, de ugyebár ezek után azon se lepődünk meg, hogy van csekély számú szívós Józsi bácsi, aki az átlagos manifesztációs idő kétszereséig, 60 évig nyomkodja a koporsószöget, ….és még mindig él. És ezek a szívósJózsi bácsik, 60 év dohányzás után, azaz mondjuk 75-80 éves korukban…nem is kapnak tüdőrákot. (Ami persze, nem zárja ki, hogy meghalljanak más, dohányzással összefüggő betegségben, pl. COP-ben, érelmeszesedésben, stroke-ban, vagy a kockás kabátjukban, kilencvennyócéves’ korukban, szegények.)

Más szavakkal, ha jóindulatúan azt feltételezzük, hogy az a hangulatkeltők állításának tizede igaz, azaz nem hal bele rákban mindenki három év alatt egy oltásba, hanem „csak” 10%, akkor az első megbetegedéseknek 5,4 hónap múlva kell igazoltan jelentkezniük, és a görbe alatti területet nézve 6 hónap alatt a manifesztálódó betegségek 2,8 százalékának kellene megjelennie. Azaz 60 millió beoltott esetén mágikus hatmillió áldozatot feltételezve kevesebb, mint egy évvel az oltások alkalmazásának megkezdése után e populációban 170 000 igazolt rákos betegnek kell lennie, Magyarországon egymillió mRNS vakcinával beoltottra ez 2800 igazolt daganatos betegek kellene, hogy jelentsen. Nos, hol vannak ezek a betegek? Sehol, természetesen. Három év múlva is pont annyian lesznek. Diagnzózis: nem reális kockázat.

Hogy lesz a jövőben?

1986 óta Magyarországon valamennyi rákos „Csernobil áldozata”, azért kapott tüdőrákot, mert Csernobil, és véletlenül se azért, mert egész életében füstölt, mint hengerfejes UAZ. Tehát egy pillanatig sincs kétségem a felől, hogy az elkövetkezendő években minden Józsi bácsi és minden Sanyi néni az antivaxer közvélekedés szerint az oltástól beteg és hal majd meg, az is, akit elütött a villamos. Az átlagos laikus számára az nem értelmezhető, ami a környezetegészségtan egyszeregye, hogy először azonosítani kell a hatást, majd meg kell keresni az okozót, majd be kell bizonyítani a kettő közötti ok-okozati összefüggést, és ebből kell megoldást találni az expozíció és a hatások megszüntetésére. A laikus rendszerint nem fárasztja magát olyasmivel, hogy ok-okozat elemzése. Más szavakkal, ha kiválasztok véletlenszerűen 100 000 expozált személyt, figyelembe véve az átlagos élettartamot, közülük évente 1280-an meg fognak halni, és ebből Magyarországon 358-an rákban. Tehát, ha valaki azt állítja, hogy az éve eleje óta egymillió magyarországi Pfizerrel beoltott ember közül már tízezer meghalt, nos, azzal kb. annyit mondott, hogy reggel felkelt a Nap, vagy hogy Gyurcsány már megint hazudott. És? Elnézést, oltást adnak, nem örökélet-tablettát. Ha egymillió beoltottból harmincezren panaszkodnak az interneten, hogy de betegek, akkor vonjuk ki ebből a lakosság közel 3%-át kitevő hivatásos hipochondert, és megkapjuk a tényleges számot, akik valóban betegek. (Mellesleg: hogyha a beteg emberek vennének gyógyszert, a gyógyszeripar már réges-régen felfordult volna. Tessék megkérdezni akármelyik gyógyszerészt, hogy mi teszi ki egy közforgalmi (nem klinikai) gyógyszertár forgalmának 95%-át. Altató, nyugtató, hashajtó, allergiellenes vackok, fájdalomcsillapítók, náthaellenes vackok, kozmetikumok meg bőrgomba. Más szavakkal, unatkozó, ráérő emberek képzelt hülyeségei. Egyébként bármelyik háziorvos a megmondhatója, hogy 30 nyugdíjasból 25 beszélgetni jár az orvoshoz.)

Továbbá megjegyezni kívánom, hogy senki ne lepődjön meg azon, ha az idei ősz és 2023 tavasza között szignifikáns mértékben meg fog nőni a rákhalálozás. Ez annak a következménye – nem lesz, már most, csak még élnek az érintettek – hogy másfél éven át kb. szüneteltek a szűrővizsgálatok, esetlegesek voltak az onkológiai rendelések, nem kerültek időben orvoshoz a betegek, és ennek következményei lesznek. Ennek mértékét, mivel biokémiával foglalkozom, és nem egészségügyi statisztikával, én nem akarom pontosan megbecsülni, tehát ebben tévedhetek, de azt tippelem, hogy az összes rákos halálozás kb. 18 hónapon át 10-20%-kal lesz magasabb a 2019 évi bázisnál. Továbbá megtippelem azt, hogy az idei II. félévben a halálozási ráta elmarad a bázistól, mert „előrehozott halálozással” elhunyt kovidban az elmúlt másfél évben nagyszámú 80+-os személy, így most már ők nem tudnak még egyszer meghalni, bár a covid van olyan kiszámíthatatlan, hogy egy ember többször is meghaljon benne, statisztikailag pedig feltétlenül.

Akkor: biztonságosak-e az oltások? Bátran elmondhatom: feltétlenül azok. Ja, bocs, elfelejtettünk valamit tisztázni. Nem feltétlenül ugyanazt értjük „biztonság” fogalma alatt. Ahogy kiváló tanárom, Nógrádi György gyakran idézi, a biztonság: a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben kiszámíthatatlan. Mikor a nagytudású orvosprofesszor belemondja a kamerába, hogy „éspedig valamennyi oltás biztonságos”, akkor tessék tudni azt, hogy farmakovigilanciai értelemben – akárcsak katonai, bűnügyi, politikai, munkavédelmi, stb. szempontból – ez nem azt jelenti, hogy nem következhet be semmiféle baj, merthogy ilyen nincs, hanem az, hogy ennek a bekövetkezési valószínűsége alatta van egy viszonylag önkényesen meghúzott elfogadhatósági kritériumnak. Hogy ezt közérthetően elmagyarázzam, a Ferenciek terén a levegőminőség megfelelő, minden légszennyezés határérték alatti. Akkor nem fogsz belehalni? Dehogynem. Ez csak annyit jelent, hogy húztak egy vonalat, és alatta van, nem többet.

A jelenleg használatba vett mRNS oltásokkal kapcsolatban leggyakrabban megfogalmazott reális kritika és kérdőjel az, hogy fejlesztési időtartamuk túl rövid, így a klinikai vizsgálatokba bevont önkéntesek és az állatkísérletek eredményei alapján minden hosszú távú kockázat nem zárható ki, és mivel egy teljesen új és egyedülálló technológiáról van szó, ezzel kapcsolatban sok a kérdőjel, és ez alól az sem ad felmentést, hogy kevéssé intenzíven, mint 2020 februárja óta, mióta semmi sem drága, és minden pénz, paripa fegyver beleállt a fejlesztésbe, de olyan szinten, melyről „békeidőben” gyógyszerészkutató nem is álmodhat (kb. mint mikor a NASA azt a feladatot kapta, hogy el kell jutni a Holdra), ezek a fejlesztések – mint a fejezet elején utaltam rá – mintegy 20 éve meglehetősen szervesen folynak. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy az állatkísérletek eredményeivel foglalkozni sem érdemes, mert azok bizonyító ereje csekély. Egyrészt az egerek, patkányok élettartama is rövid ahhoz, hogy emberre pontos következtetést vonhassunk le. Azaz emberre csakis a rhesusmajmok eredményei mérvadóak. Mondanom sem kell, hogy a majom nagyon drága. (Volnának ötletem a kiváltására, rokon fajokkal.) (Mellesleg a kísérleti egér, nyúl és tengerimalac se olcsó. Rég elmúltak azok az idők, mikor a háború után a Richter vagy a Chinoin dolgozói az utcákról szedték össze a kóbor kutyákat, és az egyik laboráns egy feketézővonaton vett egy bűvésztől egy pár tengerimalacot szaporításra.) Tehát kizárólag a klinikai vizsgálatok három szakaszának eredményeinek utánkövetése reális. Ez esetben az eddigi vizsgálatok semmiféle figyelemre méltó eredményt nem hoztak, ami nem jelenti azt, hogy nem is fognak.

A sejtekben történő mRNS aktiválódás elméletben nem okozhat semmi bajt – mondják a fejlesztők. Ez igaz is, csak mindig apróbetűvel teszik hozzá, hogy: jelenlegi ismereteink szerint. Ez pont olyan, mint mikor a skót fiú mondja az apjának, hogy kellene az iskolába venni egy földrajzatlaszt, mire a fater, hogy szó se lehet róla, ott a régi, mire a fiú, jó, de olyan kéne, amin már rajta van Ausztrália. Azaz, elvtársak, és ez az igazán nehéz, és ehhez kell nagyon mély tudás – csoportos lehetőleg – mi az, amire nem gondoltunk, de gondolnunk kellett volna. Milyen olyan elméleti lehetőség áll fenn, ami gondot okozhat. Mindenkit megnyugtatok: ilyen zsenik nincsennek.

Maga az mRNS nem fog bajt okozni, ami bajt okozhat az a szervezet sejtjeivel „legyártatott” S protein alkotó, vagy valaminek a hiánya, amit a sejtek addig nem csináltak, míg S protein szintézissel voltak elfoglalva. Maga a glükoproteid lerakódhat a szervezetben bárhol, ahol nagyon változatos tüneteket okozhat és hosszú távú következményekkel járhat. Idült gyulladások, autoimmun folyamatok, májkárosodást, vesekárosodást, idegrendszeri károsodást, hiszen ez egy immunológiailag aktív anyag. A baj az, hogy nincs egyetlen folyamat vagy jel amely ezt igazolni tudná, ha lenne, akkor lehetne modellezni, de ismét ott vagyunk, hogy „jelen tudásunk szerint”. Bármi lehet. Mekkora valószínűséggel? Ezt sem lehet felelősséggel megmondani, de elképesztően csekély valószínűséggel. Egy bizonyos: ha ez a nagyon alacsony valószínűség mégis manifesztálódik, akkor az lesz az emberiség tudománytörténetének talán legnagyobb botránya, amihez képest a contergan-eset vagy a DDT története ártatlan gyermekmesének fog tűnni. Mondjuk, én fogadnék rá, hogy nem fog bekövetkezni, egyszerűen, mert ennyire okosnak képzelem …magam is, meg a főleg azokat, akik kifejlesztették, és a hülyék bátorságával biztos vagyok benne, hogy a „Mi az, amire nem gondoltunk?” helyes válasza az, hogy semmi, mindenre gondoltunk. Meggyőzem, kedves olvasó? Őszintén, az, akit ez meggyőz, az hülye. Engem se győzne meg.

Ha cinikus vagyok, mint rendszerint, akkor azt mondom, hogy ha ez bekövetkezne, kb. úgyis vége az emberi civilizációnak, azaz kb. tök mindegy, hogy az ember beoltatja-e magát, vagy nem. Azt azonban számosan mondták, hogy a jelen járvány járulékos veszteségei, mind anyagi, mind mentális, mind erkölcsi, mind emberélet oldalán messze-messze felül fogják múlni magáét a vírusét, vagy már felül is múlták.

A másik oldal: hiányzik valamely anyag, amely a szervezet normál működéséhez elengedhetetlen, és ez hoz létre egy kóros állapotot, amely idült megbetegedést idézhet elő. Azt tudjuk, azt már bizonyították, hogy az igen magas szintű S protein jelenlét – sokkal magasabb, mint természetes fertőzés vagy hagyományos vakcinák alkalmazása esetén, ennek is köszönhető a magas antitestszint és a magas védettség, az oltóanyag nagy hatékonysága – beavatkozhat az immunrendszer igen bonyolult, finomszabályzott működésébe (javaslom a cikksorozat erről szóló, XV. része), kiválthatja a mediátoranyagok, a citokinek arányának megváltozását, termelődésük eltolódását. Ez okozhat még problémákat.

Dengue-lázas gyermek Vietnamban. Elesettség, nagyon rossz közérzet, magas láz, légzési elégtelenség: ismerős tünetek. Forrás: AP

Ehhez szervesen kapcsolódik a Toroczkai által is hivatkozott (itt is tetten érhető, hogy konzultált szakemberekkel) az un. ADE jelenség, azaz az antitest (antibody)-dependens felerősödés (enhancement) érdekes és nagyon ritka jelensége, amelyet a gyakorló orvos, virológus a Dengue-láz kapcsán ismer. A dengue, amely egy nagyon kellemetlen meleg égövi (és mediterrán, majd ideér…) vírusos betegség, amelyet ugyanazok a szúnyogok terjesztenek, mint a sárgalázat, ha valaki kiállja, és később a vírus másik szerotípusával fertőződik meg, sokkal súlyosabban lesz beteg. Az „alap” betegség egy enyhe, influenzaszerű valami, de aki utána elkapja a másik változatot, kezét-lábát emelni se tudja, olyan rosszul lesz, ezért is remek biológiai fegyver, mert nem halálos (halálozási arányszáma 1% körül van, mint a covidnak), de megfelelő körülmények között gyorsan terjed, és aki lefekszik tőle, annak hetekig fingani se lesz ereje. A dolog ott válik izgalmassá, hogy erre kevés vírus képes, hogy ilyet csináljon, de egyes koronavírusok, na, pont ilyenek és a SARS-I vakcina fejlesztése során ezt igazolták is. Maga a jelenség jelenleg is kutatások tárgya. Nagyon egyszerűen megfogalmazva, arról van szó, hogy egyes vírusrészecskék nem inaktiválódnak, ha rájuk tapadnak az antitestek, viszont velük az immunrendszer kvázi már „nem foglalkozik”, hiszen elviekben kiütötték, és ezek a rejtőzködő vírusok folyamatosan és folyamatosan fertőzni tudnak. Ez akkor következik be, ha a vírus különböző szerotípusai között olyan különbség van, amely az antitest megtapadását nem vagy alig befolyásolja, de a vírus sejtekbe jutását vagy aktivitását meg igen. Ha ez bekövetkezik, akkor az oltás éppen hogy nem védelmet, hanem kiszolgáltatottságot fog adni. Persze, elviekben „semmi vész”, hiszen egy másik, e célra fejlesztett covid-oltással ez elhárítható, de a vírus természetesen majd azt is kicselezi. Tehát ez, ha bekövetkezne a SARS-CoV-2-nél – tisztázzuk: jelenleg erre utaló jel nincs, azaz MÉG nincs ok e miatt aggódni – akkor egyrészt pont a legvédtelenebbek esetén tömeges halálozás lehet a következmény, a többiek esetén pedig az, amit a pesszimista forgatókönyvek jósoltak: állandó oltás, évről évre, akár többször, lezárások, vírushiszti, a végtelenségig, pontosabban addig, míg ezzel befolyásolni lehet tömegeket.

Én úgy vélem, de ez nem biztos, hogy így van, hogyha néhány év múlva a SARS-CoV-2 még érdekelni fog valakit, akkor addigra kifejleszthetnek olyan akár mRNS, akár vektorvírus-vakcinát, amely nemcsak az S protein szakaszait (immunológiailag aktív részét) hordozza, hanem a vírus N (nukleokapszid) és M (membárn) fehérjéjét is, ezt ráadásul egyszerűsíteni sem kell, mert ezek, szemben az S proteinnel, toxikus folyamatokat nem indukálnak, ezáltal a hagyományos oltóanyagokhoz hasonlóan „több lábon álló”, de azoknál sokkal aktívabb oltásokat lehet kifejleszteni. Más szavakkal: van még hová fejleszteni, de nagyon is, és ki fognak jönni a jelenlegieknél nagyobb hatékonyságú oltóanyagok.

Röviden ennyit akartam leírni a SARS-CoV-2-ről és a használt oltóanyagokról. Javaslom annak, aki hasznosnak tartja, vegye elölről január óta mind a 19 részt, és nem egyhuzamban, az úgyis sok, hanem naponta egyet, ismét olvasson végig, hogy az egészet most már összefüggéseiben lássa, mert valószínű, akkor fogja megérteni, átlátni.

Jó szórakozást hozzá, tessék hozzá sört is tölteni.

Utószó: demokrácia van. Közhely, de igaz, ettől közhely. Hát, vagy nem. Ez még nagyobb közhely. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az embereknek még mindig van annyi, ha nem is több szabadsága, hogy eldöntsék, mitől akarnak rettegni: a koronavírustól, a rettenetes, halálos járványtól, vagy a gonosz, rettenetes oltásoktól, vagy inkább - így tesz a felelős ember – semmitől.

A proli lételeme a rettegés, egész életét ugyan nem ez tölti ki, mert mást is tud (fingani, böfögni, alkoholizálni, panaszkodni, lopni és főleg irigykedni), de nem tudja nélkülözni. A rettegés és az irigység biztosítja, hogy egyszerű fejében összerakja a „más a hibás, én nem tehetek semmiről és nem is kell tennem semmit, elég óbégatni” szánalmas világképét. Ellenben a felelős keresztény nem retteg, mert nincs neki mitől, és mert tudja, hogy nincs elveszve soha.

Igen, én is tudom. Igen, nekem is az a véleményem. Igen, ha már immáron több mint másfél éve nem azt tapasztalnák az emberek, hogy az egyébként is ingatag tekintélyű politikusok összevissza beszélnek és intézkednek, hogy nem kell hozzá szakértőnek, csak egyszerű gondolkodó embernek lenni, hogy lássuk, hogy felelős személyek homlokegyenest az ellenkezőjét mondják megfellebbezhetetlen igazságként a múlt héten tálaltnak, talán nagyobb lenne a közbizalom, nemcsak az intézkedések iránt, nemcsak az oltások iránt, hanem úgy általában minden iránt. Ha nem akarnák az oltásokat körmönfont módon vigyorogva és álszenteskedve, ájtatos képpel és vigyorral az emberekre ráerőltetni, hanem oda mernék bízni, hogy hogy viseljen felelősséget az az ember, aki elviekben nagykorú és választásra jogosult, akkor emberek tömegei lennének képesek nem gyanakodni és talán kilépni a félelemből is.

Dobó István azt mondta a hétéves Bornemissza Gergőnek Gárdonyi Géza szavaival: „csak az a fő, hogy ne féljen a legény”. Szent II. János Pál pedig ugyanezekkel a szavakkal rúgta szét a kommunizmus épületét krakkói beszédében: „ne féljetek”.

Mert rabbá a félelem tesz, felszabadítani pedig a munka és a bátorság, a hit és a remény, és főleg a szeretet. Aki retteg, az befolyásolható, az láncon tartható, ezért akarja minden gonosz azt, hogy az embereket a rettegés irányítsa, ne pedig Krisztus: az Út, az Igazság és az Élet.

Aki fél vagy gyűlöl, az még ha él is. már halott, mert megölte - mindörökre megölte, elkárhozta - a saját félelme, az ítélet, amit maga vont a saját fejére. Ahogy Szent Mihály mondta a Szmirnai bírónak.

Irodalom:

Magyar-Petrányi: A belgyógyászat alapvonalai, II. Medicina, 1970

Szarka András-Keszler Gergely: Klinikai kémia, Medicina, 2014

Erdei Anna-Sármay Gabriella-Prechl József: Immunológia, Medicina, 2012

Pál Tibor: Az orvosi mikrobiológia tankönyve, Medicina, 2020

Ádám Veronika: Orvosi biokémia, Medicina

https://www.fda.gov/emergency-preparedness-and-response/coronavirus-disease-2019-covid-19/comirnaty-and-pfizer-biontech-covid-19-vaccine

Modified mRNA May Suppress Immune Activation at Multiple Steps of RIG-I Pathway | TriLink BioTechnologies

molecular biology - Does N1-methyl-pseudouridine occur naturally in any RNA? - Biology Stack Exchange

Modifications in an Emergency: The Role of N1-Methylpseudouridine in COVID-19 Vaccines (acs.org)

https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2784193?guestAccessKey=ca2034ee-9313-44ba-b194-e467583514a1&utm_source=silverchair&utm_medium=email&utm_campaign=article_alert-jama&utm_content=olf&utm_term=090821&appId=scweb

What is the Full List of the COVID-19 Vaccine Ingredients? (ct.gov)

How are vaccines developed? (who.int)

Ensuring COVID-19 Vaccines Work | CDC

https://cen.acs.org/pharmaceuticals/vaccines/Pfizer-COVID-19-vaccine-rolls/98/i48

https://www.news-medical.net/news/20210510/Research-suggests-Pfizer-BioNTech-COVID-19-vaccine-reprograms-innate-immune-responses.aspx

file:///tmp/Pfizer_oltoanyag_Lakossagi_tajekoztato_1223.pdf

https://24.hu/tudomany/2021/09/09/terhesseg-koronavirus-vakcinak-veteles-mrns-pfizer-moderna-janssen/

http://web.med.u-szeged.hu/medmicro/dok/MTA20210219Coronavirus_vakcinak.pdf