Nem szűnik a határsértők áramlása hazánkba és ez a probléma egy ideig adott lesz. Miközben Kiskunhalason erővel kellett megfékezni a lázongó határsértőket, a martonfaiak bátran kiállnak a "menekült"tábor építése ellen. Ezalatt megfigyelhető, hogy a beáramlás támogatói erkölcsi kérdést csinálnak az idegenek befogadásából, manipulálandó a fehér emberre alapvetően jellemző erkölcsösséget.

Mi, európaiak természetünknél fogva hajlunk rá, hogy igazságosak, jóságosak legyünk, hogy segítsük azt, aki nálunk szerencsétlenebb, ezért is mutogatnak a liberális médiumok koszos, fáradt gyerekeket, nőket, holott tudjuk, hogy többnyire életerős fiatal férfiak jönnek (és a belügyminiszter szerint mindössze 8%-uk jogosult menekültstátuszra), akik javarészt se nem szegények, se nem éheznek. A hosszú útjuk ellenére még annyi energia is van bennük, hogy gyújtogatva támadjanak magyar autósokra, néha késsel hadonásszanak a boltban, vagy ha éppen nyugodtabb a lelkiviláguk, csak lopnak, kislányokat vegzálnak, buliznak. Nyugatabbra tőlünk szintén baj van velük, Csehországban lázadoznak, Angliát Calais-nál ostromolják, Ausztriában tömegverekedés, Németországban törés-zúzás. Mivel a támogatóik erkölcsi alapokon akarják kizsarolni belőlünk, hogy támogassuk a saját életterünk idegenek általi elfoglalását, így nekünk is fontos a szociális okok mellett erkölcsi alapokra helyezni a bevándorlás ellenzését. Nem szabad hagyni, hogy ők tematizálják a kérdést, magukat humánus, erkölcsös embereknek, míg minket tudatlanul gyűlölködőknek beállítva, hiszen mi vagyunk azok, akik értéket óvnak. Az Európát felforgatni, veszélyessé, egészen más arculatúvá, más etnikumúvá tenni akarók tartoznak magyarázattal, nem mi. Mint alább bemutatom, a bevándorlás, főleg idegen fajtájú bevándorlás ellenzése teljes mértékben racionális és erkölcsös álláspont.



Ezt kell megóvnunk

A magyarságnak nem kötelessége holmi univerzális humanizmus miatt saját biztonságát alárendelni idegen tömegek boldogulásának, ezt felismerni morálisan vállalható. Nem csak vállalható; kötelesség is, hiszen őseink nem azért építették, óvták e hazát életük munkájával, sokszor életük feláldozásával, hogy leszármazottaik némán átengedjék ezt az életteret idegeneknek, akik nemcsak hogy az ő emléküket nem fogják tisztelni, de a nemzet összetételét és kultúráját változtatják meg teljesen pár generáció alatt, lecserélve a nemzetalkotó etnikumot. Ahogy minden népnek joga van az önrendelkezésre, hogy saját sorsát igazgassa, saját hagyatékát ápolja és adja tovább, úgy a fehér embernek is joga van mindehhez. Figyelembe véve, hogy a világ népességének körülbelül 10%-át teszi ki a fehér ember (és alacsony születésszáma miatt folyamatosan fogy), ez a jog hatványozottan jár. A már most Európában élő idegenek jelenléte is veszélyezteti a fehér népek létét, tekintve, hogy a harmadik világbeli néger, arab fajtájú emberek hajlamosabbak a magasabb születésszámra. Például a 2013-as összes angliai szülés közül 26,5%-ban olyan anyák szültek, akik még maguk nem Angliában születtek. Az arabok magas születésszáma köztudott, elég csak arra gondolni, hogy a leggyakoribb név a Mohamed az újszülöttek között, illetve átlagosan kétszer annyi gyereket vállalnak, mint a natív lakosság, így pár generáción belül kisebbségbe szorítják az őshonos fehéreket saját hazájukban, melyeket sok esetben évezredek óta építettek, óvtak a saját leszármazottaik számára. Ha erre még rájön a folyamatos tömeges beáramlás (illetve a már nyakunkon lévő cigány tömeg), a helyzet katasztrofális. Ezt a kisebbségi sorsot már most ki lehet számítani, és pár évtizeden belül több országban is be fog következni - ha nem történik gyökeres változás e folyamatok megállítására és visszafordítására. Az Egyesült Államokban ezt 2043-ra teszik, de ezt a sorsot jósolják pár évtizeden belül több európai országnak is. Britanniában a fehér ember kisebbségbe kerül 2066-ra, de már ma több városban is kisebbségben vannak, beleértve olyan jelképes várost is, mint a főváros, London. Ugyanez várható még a mi életünkben Németország, Svédország, Dánia és Franciaország esetében is. Páréves hír, hogy Németországban a kreuzbergi általános iskolában már csak három fehér gyerek maradt, a többi 310 muszlim diákból pedig 285 családja segélyeket kap. Angliában 84 iskolában már egy fehér gyerek sincs, mely szám öt év alatt nőtt kétszeresére. Mindeközben egy iszlám vezető felszólítja az angliai arabokat: "vállaljatok több gyereket és belülről foglaljuk el Britanniát" továbbá, hogy "Nem integrálódunk a kereszténységbe. Gondoskodunk afelől, hogy egy napon ti fogtok integrálódni a Saria iszlám törvénykezésbe". Mivel születésszámuk magasabb, és például Birminghamben a diákok egyharmada már arab, ezt komolyan kell venni. Svédországban is évről évre növekszik a nem fehérek létszáma fontos városokban. Halad tehát a "sokszínűség", aki körülnéz, láthatja, nem kell csak szakemberek jóslataira hallgatni.

Nézzünk akkor egy kicsit körül Európában, vajon mit hoz magával ez az idegen tömeg, és mit is jelent a "sokszínűség általi gazdagodás" számunkra. Nem mindenhonnan vannak őszinte statisztikák a betolakodók bűnözéséről, de akad elég, hogy lássuk, mi a tendencia.

Dánia: A Danmarks Statistik 2009-es adatai szerint a bűnözési hajlam a menekültek és leszármazottaik között 73%-kal magasabb, mint a többségi nemzet férfi népességéé, még úgyis, ha a szociális hátteret is számításba vesszük. Egy 2006-os Teori og Metodecentret-dolgozat arra jutott, hogy a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben tíz fiatalkorúból hét bevándorló (kiknek 40%-a menekült hátterű). Szintén Danmarks Statistik-adat, immár 2014-ből (angol nyelvű összefoglaló itt): "a bűnözésre leghajlamosabb kilenc etnikai csoportból nyolc muszlim". (Libanoni, török, marokkói, szomáliai, pakisztáni, iraki, iráni, afgán.) 2012-ben az országban szomáliai bevándorlók tízszer annyiszor lettek elítélve mint dán állampolgárok.
Egy iszlám mufti, Shahid Mehdi kijelentette, az a nő, aki nem visel fejkendőt, rászolgál arra, hogy megerőszakolják. A nők ilyetén megvetése, prédának tekintése visszatérő elem Európa-szerte bevándorlóink körében, mint arra több példát is látunk még lentebb.

Finnország: A nemi erőszak 21%-át követik el bevándorló hátterű emberek, akik a társadalom 2,2%-át teszik ki.

Svédország: A Washington Times jelenti; "Svédországban, muszlim bevándorlók a társadalom 5%-át teszik ki, de a bűnügyek 77%-át követik el. Svédország 'nemierőszak-krízise' egyenes következménye a muszlim 'menekülteknek'". Továbbá: "Az Amnesty International jelenti, hogy Svédországban történik a legtöbb nemi erőszak Európában, és itt a legalacsonyabb a bebörtönzések aránya. A svéd közszolgálati rádió szerint, csak Stockholmban több mint 1000 svéd nő jelentette, hogy egy muszlim bevándorló megerőszakolta; 300-an közülük 15 évnél fiatalabbak. (A Stockholmban élők egyharmada bevándorló, 24%-uk muszlim.) Ezek a számok minden stockholmi nemi erőszak 25%-át teszik ki, mert a hivatalos szervek szerint nagy többségük nem kerül bejelentésre." Tehát az év minden napján egy 15 évnél fiatalabb svéd lányt (és kb. három idősebbet) erőszakol meg egy arab, csak a fővárosban, és ez csak az esetek feltehetően egynegyede! Mindezt a bevándorlók babusgatásában amúgy aktív Amnesty International jelenti.
Négy svéd nőből egy nemi erőszak áldozata lesz élete során. Csak 2012 júliusában és csak Stockholmban 149 nemi erőszak lett bejelentve, ez napi öt csak a fővárosban, a 15 év alatti áldozatok száma növekedett a korábbiakhoz képest. A BRǺ (Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, tehát az erre szakosodott hivatalos szerv!) adatai szerint 2010-ben, csak a június-július időszakot vizsgálva (országosan) 1091 nemi erőszak lett bejelentve (átlagosan napi 19!). A 15 éven aluliak szexuális bántalmazása 53%-kal nőtt. Az előző év 192 esete (szintén június-július időszak) 2010-ben már 294 (tehát két hónap alatt közel háromszáz gyerek, ez átlagosan majdnem napi 5!). A BRǺ statisztikái szerint országosan 2014-ben 20 300 szexuális természetű bűncselekmény lett bejelentve, ebből 6 700 nemi erőszak. Egy 1996-os, és egy 2005-ös tanulmányuk szerint a bevándorlók általában 100%-osan felülreprezentáltak a bűnesetekben. Ez a szám növekszik komolyabb bűneseteknél, mint gyilkosság, emberölés, garázdaság, a bevándorlók 400-500%-osan, nemi erőszak esetében 450%-osan felülreprezentáltak. A nemi erőszak olyan szinten elterjedt országszerte, hogy az egész világ második legmagasabb számával rendelkezik, az első helyen Lesotho áll, egy dél-afrikai (fekete) ország. Nincs már békés, szőke, virágfüzér-koszorús Svédország, lett helyette a világ nemi erőszak fővárosa. Ez a multikultúra áldása. Az elkövetők mentalitását jól mutatja, amit egy Rissne városában elkövetett csoportos nemi erőszak kapcsán mondott az egyik arab elkövető, Hamid: "Nem olyan nagy probléma egy svéd lányt megerőszakolni, mintha egy arab lenne. A svéd lány kap majd egy csomó segítséget és már valószínűleg szexelt is korábban. De az arab lánynak ebből baja lenne a családban. Számára nagy szégyen megerőszakolva lenni". Lányaink, asszonyaink tehát prédák számukra, kiket nem kell emberszámba venni.

Franciaország: Maguk a muszlim vezetők is elismerik, hogy társadalombeli 12%-os arányukhoz képest a börtönök 60-70%-át teszik ki. Ezt szakemberek is megerősítik. Ebben a cikkben arról olvashatunk, hogy Európa legveszélyesebb városa az a francia város, aminek lakossága 40% muszlim. Ebben a cikkben arról olvashatunk, hogy négy fiatal, három török testvér és egy marokkói (akiknek már volt rendőrségi ügyük korábban is) egy 18 éves lányt erőszakolt meg csoportosan. Kihallgatásukkor nem mutattak megbánást, sőt egyikük kijelentette; azért erőszakolták meg, mert "a franciák kurvák kölykei". A No-Go Zónákról szóló cikk is jelentősen francia vonatkozású.

Németország: Berlinben fiatal férfi bevándorlók háromszor hajlamosabbak az erőszakos bűncselekmények elkövetésére, mint német társaik. A többségi társadalomhoz mérten ennyiszeres a felülreprezentáltságuk a következő börtönökben: Bajorország (3,7), Berlin (2,7), Brandenburg (6,4), Hessen (3,7), Szászország (7,3) Szász-Anhalt (5,7), Schleswig-Holstein (4,5), Türingia (6,3).

Görögország: Hivatalos adatok szerint minden bűncselekmény felét bevándorlók követik el. 2012-ben kb. egymilliónyi illegális bevándorló tartózkodott Görögországban.

Hollandia: 2002-es rendőrségi adat szerint a nyilvántartásba vett gyanúsítottak 37,5%-a nem fehér bevándorló (beleértbe a másodgenerációsokat is). A fehér bevándorlók bűnügyi aránya a hollandokéval megegyezik. Rotterdam bevándorló fiatalságának (18-24 éves korosztály) 40%-a került gyanúsítottként kapcsolatba a rendőrséggel. 2009-ben a belügyminiszter Ernst Hirsch Ballin 8 év, vagy annál hosszabb büntetésű 447 bűnügyi esetet vizsgált ki (12-17 éves korosztály), ezeknek 63%-át Hollandián kívül született szülők gyerekei követték el. Miközben egykori menekültstátuszt kapók 50-70%-a segélyeken él. Továbbá, a marokkói fiatalok 60%-a (16-23 éves korosztály) alapvető végzettség nélkül hagyja ott az iskolát, munkanélküli arányuk 40%.

Norvégia: Az állami televízió egy 2010-es riportjában az oszlói rendőrkapitányság szóvivője kijelentette, hogy a 2007-es, 2008-as és 2009-es években minden egyes nemi erőszakot nem fehér bevándorló követett el. Ezek a megoldott ügyek adatai. A további felderítetlen 16 esetből 12 elkövetőt írt le az áldozat nem fehérként. Továbbá; 152 esetben, ahol 131 elkövető volt megvádolva, és ahol az elkövetőket sikeresen beazonosították, 45,8%-uk volt afrikai, közel-keleti vagy ázsiai származású. A 152 bűntényből 6 esetében súlyos fizikai bántalmazás is történt, ezekből 5 esetben sikerült a tettest beazonosítani, mind az 5 színes bőrű volt. 2012 első három havában 69%-kal nőtt a nemi erőszakok száma az egy évvel korábbi hasonló időszakéhoz képest. Közben az oslói Radisson Blu hotel női tagsága kézi riasztót és önvédelmi oktatást kap a városban megnövekedett nemi erőszakok száma miatt. Stavanger városában 10 elkövetőből 9 bevándorló.
A tavalyi évben októberig rekordmennyiségű bevándorlót volt szerencséje deportálni Norvégiának, összesen 5867-et. Mint a bevándorlókkal foglalkozó rendőrségi részleg feje, Kristin Kvigne kijelentette, ez a tömeges deportálás a országos bűnözési arány jelentős visszaesését eredményezte. A deportáltak jelentős része már rövid ott tartózkodásuk alatt törvényt sértett (1790 az 5036-ból).
Továbbá, a börtönlakók 33%-a bevándorló, vagyis a nem fehér etnikumok itt is felülreprezentálva.

Spanyolország: A Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2008-as évben a bűnügyek 30%-át bevándorlók követték el, népességbeli arányuk 15%.

Svájc: A börtönlakók 69,7%-a nem rendelkezik svájci állampolgársággal, ez a társadalomban 22,1% (2008-as adat). 2010-ben egy statisztika jelent meg 2009-es adatokkal, mely a 18-34 éves korosztályt vizsgálta. Ebből kiderül, hogy a származási ország meghatározó a bűnelkövetési arányokban. Német, francia, osztrák bevándorlók a svájciakénál jelentősen alacsonyabb bűnözési mutatókkal rendelkeztek (60-80%), míg angolai, nigériai, algériai bevándorlóknál ez 600% feletti a svájciakéhoz viszonyítva. A kettő között helyezkedtek el az egykori Jugoszláviából bevándoroltak 210-300%-kal.

Olaszország: Az olasz Belügyminisztérium szerint a nemi erőszak elkövetői 60,9%-ban olasz állampolgárok, a maradék 39%-ot idegenek követik el, többnyire romániaiak (az olasz helyzetet ismerve ezek minden bizonnyal cigányok) és marokkóiak.

Egyesült Királyság: A Kurucon jelent már meg évekkel ezelőtt cikk az angliai helyzetről, amelyből kiderül, hogy ott is, mint azt tudni lehetett, súlyosan felülreprezentáltak a nem fehérek a bűnelkövetésben. Azóta számuk csak nőtt és ezzel az elkövetett borzalmak is csak nőttek. Például tavaly nyáron ismerhette meg ország-világ a sokszínűség áldását Rotherham kapcsán, ahol vérfagyasztó mód kb. 1400 (néha mindössze 10-13 éves) gyerek- és fiatalkorú lányt zsákmányoltak ki szexuálisan muszlim (többnyire pakisztáni) csoportok. Az erősebb idegzetűeknek ajánlott a témának utánaolvasniuk, egy szövevényes és nagyon gyomorforgató látlelete ez a haldokló, beteg Európának, hogy mialatt számtalan arab pedofil ezer és ezer kislányt bántalmaz, bedrogoz, megerőszakol, kínoz, kurvaként árusít, néha meg is öl, addig a hatóságok a rasszizmus vádjától reszketve nem tesznek semmit. Pont azok, akiknek az lenne a feladata, hogy ezt megakadályozzák. ("Örömhír", hogy azért tudnak lépni akkor, mikor UKIP-párttag nevelt gyerekeit kell elvenni, a férfi ugyanis "rasszista" és "bevándorlóellenes" - ugyanaz a rotherhami hivatal, amely másfél ezer kislány megalázása felett éveken át szemet hunyt.) A gerinctelen, liberális fehér illetékesek alkalmatlansága viszont nem változtat a valóságon; itt is, mint oly sokszor, nem fehér (első- és másodgenerációs) bevándorlók prédaként zsákmányolták ki fehér lányok, fiatalok tömegeit, gátlástalanul, könyörtelenül. Nem a rotherhami eset az egyetlen persze, amerre ez a fajta megy, oda viszi magával a veszélyt, a bűnt. Ugyanez zajlott és zajlik több más városban is; Oxfordban 370 gyerek volt az áldozat, bemutatkozott a sokszínűség Rochdale-ben, Lancashire-ban, Brierfieldben, Greater Manchesterben, Blackburnben, Blackpoolban, illetve több mint ötven másik városban, de Észak-Írországban is. Több mint 2400 gyerek volt áldozata mindennek csak 14 hónap alatt, miközben ez már legalább 15-17 éve zajlik az egész országban - és mindenhol pakisztáni bandák által. A paraziták aktivitása olyan mértékű, hogy Sarah Champion Munkáspárti képviselő szerint egymillió(!) is lehet ezeknek a megalázott, bántalmazott gyerekeknek a száma országszerte. Nem holmi túlzó "iszlámfóbiásról" van szó, ő annak a Munkáspártnak a képviselője, amely a leginkább bevándorlópárti és amely annak idején a leghangosabban rasszistázott Nick Griffin Brit Nemzeti Párt-elnök megbüntetését követelve, aki már akkor felhívta a figyelmet a tudható arab pedofil bandák ügyködésére - mely szerintük "közösség elleni izgatás" volt.



A rochdale-i sokszínűség

Mint láthatjuk tehát, ezek az embercsoportok mindenhol ugyanazt művelik, azt adják, ami lényegük. Semmilyen érzelemalapú humanizmus nem fog ezen változtatni. Eddig senkinek sem sikerült megfelelően beilleszteni ezeket az idegeneket fehér országokba. Mivel számuk folyamatosan nő, kis országot alkotnak az országban, így ha akarnának sincsenek már rákényszerülve, hogy a többséghez alkalmazkodjanak. A saját szintünkre felzárkóztatni őket képtelenség (elenyésző egyéni kivétel akad, de mint csoport nem lehetséges), így a fehér népek a jövőben is áldozatai lesznek ennek a csoportnak, főleg hogy másodgenerációs bevándorlók is kiveszik a részüket a bűnözésben (Rotherham, Charlie Hebdo-eset stb.), sőt egyes kutatások szerint hajlamosabbak rá. A szokásos érv a bevándorlóbűnözés védelmében az, hogy ők egy "szegényebb szociális csoport" ezért logikus, hogy többet bűnöznek. Ez nem igaz, a fentiekben a dán adat is azt mutatja, hogy a szociális helyzet nem adhat magyarázatot erre a súlyos felülreprezentáltságra (a svájci példában is láthatjuk: a fehér bevándorlók még a svájciakénál is alacsonyabb mértékben bűnöznek, hasonló a holland adat is). A fentebb már hivatkozott 1996-os svéd tanulmány kijelenti (svédül, pdf 23. oldal): "a bevándorlók bűnözésben való felülreprezentáltsága nem magyarázható azzal, hogy a bevándorlók társadalomgazdaságilag nehezebb helyzetben lennének a svédekhez képest". Mivel a szexuális bűncselekmények talán a leggyakoribbak az idegenfajtájú bevándorlók körében, szintén jól mutatja, hogy a bűnözésre való jelentős hajlamuk nem anyagi jellegű. Senki sem erőszakol meg nőket, gyerekeket, mert szegény (főleg, mikor a segélyezésben is felülreprezentáltak).

De miért is kell fehér nemzeteknek ezzel szenvedniük? Miért tudnak ezek az idegen tömegek egyáltalán bejutni országainkba? Hogy voltak képesek európai nemzetek akár évezredeken át is megmaradni, míg most pár évtized alatt már lassan kisebbségbe szorulnak saját szülőföldjeiken? A fenti problémák nem szabad, hogy eltereljék figyelmünket azokról, akik Európa bomlasztásában élen jártak és járnak. Mint korábbi írásomban arra kitértem, Európa, és úgy általában a nyugati civilizáció országainak kapui erőteljes zsidó aknamunka hatására nyíltak meg. Legyen az Amerika, Kanada, Ausztrália vagy Európa. Például a fentebb részletezett siralmas helyzetben lévő Svédország is erőteljes zsidó lobbi hatására lett multikulturális. Ha ez nem lett volna, nem lenne sok milliónyi beilleszthetetlen idegen országainkban, akik nem csak élősködnek sok esetben, de konkrétan minket terrorizálnak, életünkre törnek. És persze a beáramló idegenek problémája is könnyen kezelhető lenne: kerítésekkel, határőrségekkel.

A sok kisebb-nagyobb zsidó nyomásgyakorló szervezet közül az egyik legrégibb és legjelentősebb, az American Jewish Committee (AJC) mely büszkélkedik vele, hogy vezető politikusokkal működik együtt a sokszínűség elősegítésében. Nem viccelnek, világszerte aktívak, és vezető döntéshozók dicsérik őket, befolyásuk valós. Persze mialatt azon munkálkodnak, hogy a fehér országokat elárasszák idegenekkel, Izraelt mint a "zsidó államot" támogatják, elválasztó falaival, kerítéseivel, pár évente rendezett tömegmészárlásaival, bevándorlódeportálásaival együtt (egy részüket mellesleg Svédországba deportálták, hova máshova). Érdemes ismerni, miként áll ennek a szervezetnek az egykori igazgatója, Stephen Steinlight a bevándorláshoz. Egy 2001 októberi cikkében áll a következő:

"Előzetes népszámlálási adatok azt mutatják, hogy Mexikó lakosságának több, mint 8%-a már most az Egyesült Államokban tartózkodik, és e közösség növekedése nem mutatja lassulás jeleit. Meghökkentő belegondolni a mexikói bevándorlás közelmúltbeli történelmi mértékű növekedésébe. 1970-ben kevesebb, mint 800 ezer mexikói bevándorló volt; 30 évvel később ez a szám a 9 millióhoz közelít, tízszeres növekedés egy generáció alatt. Még talán egy újabb generáció erejéig, egy optimista jóslat ez, a zsidó közösség tehát abban a pozícióban lesz, hogy képes legyen megosztani és uralkodni, majd pedig szelektív koalíciókba lép, melyek a mi érdekeinket segítik." (38. bekezdés)

Mint arra rámutattam korábbi írásomban, az idegen fajtájú bevándorlás zsidó etnikai érdekeket szolgál. A zsidó, mint erős faji öntudattal rendelkező és összetartó csoport akkor tudja hatalmi státuszát és kiváltságait megtartani, ha a gazdanemzet megosztott és egységre képtelen, s így a hatalombitorló zsidóknak nem kell tőlük tartaniuk. Természetesen nem minden egyes zsidóra vonatkozik ez, de a hatalommal, befolyással rendelkező zsidók ennek a gépezetnek a részei és faji csoportérdek szerint cselekednek, így néven nevezésük jogos és fontos. (Megjegyzendő, hogy sajnos a nem befolyásos hétköznapi zsidók is jellemzően olyan zsidó szervezeteket, embereket támogatnak, akik törzsi zsidó érdek szerint ügyködnek.) De mi a helyzet azokkal, akik nem akarják, hogy egy agresszív, jelentős politikai, médiabeli és gazdasági befolyással rendelkező csoport a saját érdekei szerint őket "megossza és uralja"? Nos, ők az "antiszemiták". Steinlightot és a hozzá hasonló ambiciózus, másokat saját érdekeik szerint felforgató és züllesztő zsidókat jól bemutatja az alábbi önvallomás, szintén a fent hivatkozott írásából:

"Bevallom, legalább: mint generációm ezer másik tipikus zsidó kölyke, zsidó nacionalistának lettem nevelve, sőt, majdhogynem szeparatistának. Minden nyáron két hónapig, gyermekkorom és fiatalságom meghatározó tíz évén át zsidó nyári táborba jártam. Ott minden reggel egy másik ország [Izrael] zászlaja előtt tisztelegtem, színeit viselő egyenruhába öltözve, e másik ország himnuszát énekeltem, nyelvét, népdalait és táncait tanultam, és ráneveltek, hogy Izrael az igazi haza. Az Izraelbe költözés a legnemesebb értéknek számított, és mint oly sok zsidó gyerek a generációmban, két nyarat töltöttem Izraelben egy farmon dolgozva, s fontolgattam a költözést. Sokkal hallgatólagosabban és tudat alatt, ráneveltek saját népemnek a minket elnyomó gójok feletti felsőbbrendűségére. Ráneveltek minket, hogy a nem zsidókra mint megbízhatatlan kívülállókra tekintsünk, kiktől hirtelen gyűlöletrohamok várhatók, kik kevésbé érzékeny, kevésbé intelligens és erkölcsös nép, mint mi. Megtanultuk, hogy sötét múltunk tanulsága az, hogy senkire sem számíthatunk." (59. bekezdés)

Ilyen felsőbbrendűségi gőg és megosztási szándék vezérli tehát azokat a befolyásos zsidókat, akik a tömeges bevándorlásért küzdenek. A saját etnikai érdekeik hajtják őket, nem a fehér emberéi. A sajtóban is számíthatunk rá tehát, hogy a zsidók a betolakodókért lobbiznak. A The Guardianból David Aaronovitch (aki zsidó) mondja meg nekünk, hogy "megfelelő intézkedésekkel minden egyes bevándorlót befogadhatnánk... és észre sem vennénk. Villamosmérnököket csinálhatnánk ezekből a komor, ijesztő fiatalemberekből". A fenti európai bevándorlóhelyzetet ismerve kétlem, hogy "észre se vennénk" őket, mint ahogy azt is kétlem, hogy villamosmérnököket lehetne belőlük faragni. Persze Aaronovitch csak nekünk, gójoknak prédikál, nekünk kéne összekeverednünk, Izrael kapcsán az évtizedekkel ezelőtt elüldözött palesztinok visszatérési jogát se támogatja. A zsidó közösség maradjon tiszta. A The Telegraph-ban Emma Barnett (aki szintén zsidó) is lobbizik az határsértőkért. Szerinte az angol nyaralók "csesszék meg", mert túl sokat foglalkoznak nyaralással, nem eleget az idegenek befogadásával. "Ezek valódi emberek, szívvel, családokkal, és mielőtt elfelednénk, emberi jogokkal", írja. Persze a Netanjahu-kormány támogatójaként tavaly nyáron a palesztinok mészárlása ellen nem szólalt fel, az ő családjaik, jogaik nem számítanak, inkább az emiatt gerjedt "antiszemitizmusról" tartotta fontosnak rikácsolni. A The Guardian oldalain egy másik zsidó, Nick Cohen világosít fel minket afelől, hogy ha mi utáljuk a betolakodókat, a Calais-i csatornánál ostromlókat, akkor mi fehérek "magunkat utáljuk".

"Mindenek felett, el kell fogadnunk, hogy ha Britannia nem fogad be egy korrekt kvótányi menekültet, illegálisan fognak jönni. Afrika népessége robbanásszerűen növekszik és a közel-keleti háborúk, szektaszerű üldöztetések úgy tűnik, mintha már sose érnének véget. Az emberek menekülnek majd a diktatúra, elnyomás és klímaváltozás elől, mint mindig tették a múltban. Érzelemmel írok, mert a dédszüleim zsidó menekültek voltak a cári Oroszországból, és ha a Cameron-kormány pökhendi, pipogya semmittudói lettek volna Britannia kormányzói a huszadik század elején, a nácik, vagy kommunisták kiirtották volna a családomat és én sosem születek meg. De ez nem csak rólam szól és a milliónyi britről, akiknek ilyen őseik vannak. Az emberek mozognak. Nyughatatlan faj vagyunk. Ha sosem költöztél egy új országba munka miatt, az őseid biztosan azt tették. Menj vissza eléggé a családfádon, az enyémen, vagy akárkién a földön és meglátod, hogy közös őseink bevándorlók voltak. Ha őket utálod, magadat utálod."

Tehát "úgyis jönni fognak, hagyjuk hát, hogy elárasszanak minket", mondja, miközben világossá teszi, hogy zsidó érzelmi elfogultsága befolyásolja, hogy szerinte miként kellene az angoloknak a saját nemzetüket igazgatniuk, s mivel a történelemben voltak népvándorlások, fel kell hagynunk azzal, hogy nekünk saját hazánk van. Az ugyanis mindenkié aki oda akar menni. Vicces, hogy pár sorral feljebb arról ír, hogy a határsértők közötti nők külön helyen alszanak, mert nemi erőszaktól félnek, majd értetlenkedik, hogy az angolok miért is nem akarják ezeket az embereket beengedni. Tekintve, hogy egy másik cikkében Izrael 1967-es határait támogatja (ami elkülönítené a zsidókat a palesztinoktól) nem meglepő, hogy nem Izraeltől követeli meg a bevándorlók befogadását, hanem a gójoktól. A zsidóknak ugyanis joguk van más népeket távol tartani saját fajtájuktól. Nekünk, fehéreknek kell csak elfogadnunk, hogy "úgyis jönnek", keveredjünk hát. Beteges talmudi logika kell ahhoz, hogy a sajátunk féltése és óvása saját magunk gyűlöletévé váljon.

Nem kell azonban nyugatabbra mennünk ahhoz, hogy zsidókat találjunk akik ugyanezt szajkózzák a magyarok nyelvén. A szokásos médiazsidók kiszámítható módon a magyar érdek helyett az idegen beáramlást támogatják a Népszabadságtól a cionista ATV-n át a zsidó Klubrádióig. Ez a fajta az interneten is aktív, a Kettős Mérce nevű szélsőliberális blog fajtajelleges fejű nagyokosa szerint például:

"Ha bedőlsz a menekültezésnek, ha bedőlsz a buzizásnak, azzal a saját sírodat, és ami még rosszabb, az országét ásod meg; amikor gyűlölöd a menekülteket és a buzikat, akikkel még sose beszéltél, sose találkoztál, pedig ugyanolyan emberek ugyanolyan gondokkal, mint a tieid, akkor pontosan a saját elnyomásodat teremted meg. Pontosan azokat az erőket erősíted, akik nem hagyják, hogy a társadalom az egészségügyről, az oktatásról, a jövőnkről beszéljen. Amikor gyűlölsz bárkit is, csupán a politikai hatalom fenntartását támogatod: a rendszer részévé és működtetőjévé válsz."
"Mert igen fontos lenne a menekültkérdésről is beszélni, és igen fontos téma a magyarországi homoszexuálisok helyzete is. Nem kell őket szeretni vagy nem szeretni, lényegtelen, személyesen te mit érzel, ha találkozol velük."

Ne aggódjunk tehát saját népünk biztonságáért idegen beáramló tömegek miatt, a pár százaléknyi szexuálisan fogyatékos homokos sorsa viszont kell, hogy aggasszon minket, az fontos. Nem maradhat el az sem, hogy a bevándorlás ellenzése "gyűlölet". A nemzetféltés "gyűlölet", a hosszú távon felelősen gondolkodás "gyűlölet". Kíváncsiak lehetünk, vajon az ilyen figurák a saját privát életükre is vonatkoztatják-e ezt a liberális hozzáállást, nyitva tartják-e otthonuk ajtaját és a hívatlanul beosonó éhes cigányt megvendégelik-e, vagy "gyűlölködve" zárják az ajtóikat és csak a megvetett magyarságtól követelik, hogy az vesse ennek alá magát, míg ők a biztonságos otthonaikban fantasztikus humanizmusukkal megelégedve térnek aludni. Hogy az általuk támogatott folyamat évtizedeken belül tönkreteszi a magyar etnikum egyetlen hazáját már nem fogja őket álmukban zavarni. Főleg ha olyan gyökértelen zsidókról van szó akik nem kötődnek ehhez a néphez.

A Helsinki Bizottság is mindig megtalálja a módját annak, miként lehet a magyarságot vagy normalitást támadni. Természetesen pár másik másságimádó szervezettel együtt, ők is lobbiznak a betolakodókért:

"A bevándorlás a magyar gazdaság és a társadalom számára hasznos. E nélkül nem lehetnének ma segítségünkre ukrán vagy erdélyi orvosok, német vállalkozók, nem lehetnénk büszkék vietnami származású magyar sakkvilágbajnokunkra, nem élvezhetnénk a világkonyha örömeit és nem működhetnének sikerrel a koreai vagy indiai multinacionális vállalatok sem Magyarországon."
"Magyarországot egyáltalán nem „fenyegeti”, hogy kulturálisan eltérő bevándorlók jelentős számban jelennének meg itt. A lakosság kevesebb mint 2%-át kitevő, 140.000 bevándorló háromnegyede valamely európai országból érkezett: román, német, szlovák, ukrán állampolgár. Jelentős részük szorosan kötődik Magyarországhoz származása, anyanyelve, családja miatt. A legtöbb nem európai bevándorló a Távol-Keletről érkezett, az ő gyermekeik is többnyire már anyanyelvükként beszélik a magyart. Ilyen ütemű bevándorlás mellett évszázadoknak (!) kellene eltelnie ahhoz, hogy Magyarországon számottevő olyan bevándorló közösség éljen, amely szokásaiban, vallásában, stb. jelentősen különbözik az egyébként önmagában is sokszínű magyarságtól."

A szokásos gusztustalan módon a csonkaországba dolgozni jövő, trianoni határokon kívüli magyarokat és fehér, európai németeket hozzák fel példának a másságimádó szervezetek, mintha ők összehasonlíthatók lennének arabokkal, négerekkel. Van valami talmudi perverzitás abban, hogy magyarok és fehérek eredményeit emlegetve követelik hazánktól a magyarok felhígítását idegenekkel. Ha igaz is lenne, hogy évszázadokig tart ez az átváltozás, ez azt jelenti, hogy még a másságimádó lobbisták is elismerik ennek veszélyét. Pár évszázad egy nemzet életében nem sok. Az 1848-as szabadságharcnak lassan kétszázadik évfordulója közeleg, ha akkor elkezdjük azt, amit a másságimádók akarnak, ma nem lenne magyarság. Jellemző az önző szélsőliberálisokra, hogy - szerintük - ha ez az átváltozás nem a mi életünkben történik, hanem majd ükunokáink korában, akkor nekünk ez nem is kéne, hogy baj legyen. Ezzel tulajdonképpen azt mondva, hogy "a magyarság mint fajta és kultúra megszűnik majd létezni, helyét átveszi egy idegen faj, de ezt mi már úgyse éljük meg, mit számít?" Márpedig az afrikai feketék száma növekszik, a Közel-Keleten pedig még előreláthatóan sokáig lesznek konfliktusok, így ha megnyitnánk előttük a kapuinkat, ez a beáramlás sose érne véget. Nekünk viszont idegen, alacsonyabb civilizációs szintű, bűnözésre hajlamosabb idegenek jóléte helyett az kell fontos legyen, hogy ükunokáink is magyar Magyarországon éljenek, őseink csodálatos magyar hagyatékában. Nincs jogunk az ő örökségüket elpusztítani csak azért, hogy tőlünk teljesen független idegen tömegeknek ma jó legyen az élet a mi leszármazottaink rovására. Ha az idegenimádók nem is kötődnek a magyar értékekhez, hanem valami naiv, délibábos, univerzális "humanizmus" az, ami nekik fontos, nekünk a magyar hagyaték szent. De honnan is ismerős ez a "nem fog semmi sem változni" szöveg? Az amerikai fehérekre végzetes hanyatlást hozó 1965-ös (súlyos zsidó nyomásra született) liberális bevándorlási törvényt támogató szenátor, Edward Kennedy azt mondta: "városainkat nem fogja milliónyi bevándorló elárasztani... Másodsorban, az ország etnikai összetétele nem lesz felborítva". Akkor a fehérek a népesség 91%-át tették ki, ma már ez 63%, 2043-ra pedig kisebbségbe kerülnek. Erről ennyit. Természetes, hogy ez a "humanizmus" mögé bújtatott kényszerített keveredés a fehér ember sorvadásához, arányszámának csökkenéséhez, saját, immár kevert fajú hazájában érdekérvényesítő képességének gyengüléséhez vezet, végül kisebbségi sorsot és pusztulást hoz. Sok példa van rá, hogy a saját faji/nemzeti érdeke csorbul a fehér embernek, mikor idegenekhez kell igazodnia, mikor bizonyos környékekre be se léphet már, mikor idegen csoportok terrorizálják, mikor pár évtizeden belül több országban is kisebbségbe kerül. Az ENSZ így határozza meg a népirtást:

A jelenlegi egyezményben, a népirtás a következő, egy etnikai, faji, vallási csoport teljes vagy részleges pusztulásának szándékával elkövetett cselekedeteket jelenti, mint:

Az idézett "humanista" szervezetek bevándorlópropaganda-kiadványa is elismeri, hogy idővel "számottevő" olyan bevándorló közösség lenne Magyarországon, mely megváltoztatja majd annak jellegét. Ez mindenképpen "részleges vagy teljes" pusztulásunkhoz vezet, melyet komolyan kell venni annak tükrében, hogy több ország őshonos lakosságát fenyegeti még a mi életünkben kisebbségi sors pont emiatt a folyamat miatt, melyet ránk akarnának erőltetni. Természetesen ez az átváltozási folyamat nem tart "évszázadokig". A fenti, több európai ország hivatalos adatait bemutató összeállításból kiderül, hogy ez az idegen bevándorlás pár évtized alatt vezetett oda, amit ma látunk. A No-Go Zónák szaporodnak, szervezett arab csoportok Anglia-szerte ezer és ezer fehér gyereket zsákmányolnak ki, erőszakolnak meg (teszik ezt mindenhol, ahová betették lábukat, lásd a fenti adatokat), a nyílt utcán fejeznek le fehéreket, ezernyi autót és városrészeket gyújtanak fel törzsi dühükben, agresszivitásukról panaszkodó filmest ölnek meg a nyílt utcán, és a sor hosszasan folytatható, íme egy szerény videoösszeállítás a "sokszínűséggel gazdagított Európa" mindennapjairól. Tartsuk tehát szem előtt: mindez egy emberöltő alatt következett be Nyugaton. Aki gyerek volt pár évtizede, mikor ez a multikulturális folyamat elkezdődött Európa-szerte, annak gyerekei már kisebbség lesznek az iskolában, a városukban, unokái pedig az országban is. Egyetlen emberi élet alatt iszonyatos pusztításhoz vezet ez a gyilkos folyamat, nem kellenek évszázadok se. Majd mialatt demográfiailag sorvad és lecserélődik a fehér ember saját ősi szülőföldjén, addig a multikulturalizmus napi szinten megmérgezi a kultúrát, közérzetet, alapvető életminőséget. Az egyébként liberális Harvard Egyetem egy átfogó kutatása kimutatja, hogy ez a "sokszínűség" sérti a polgári életet. Minél "sokszínűbb" egy közösség, annál inkább elhidegülnek egymástól az emberek, kevésbé hajlamosak a közösség érdekeit nézni, önzetlenül segíteni, kevésbé bíznak egymásban és tulajdonképpen minden, ami jó egy közösségben, itt gyengül és szétfoszlik. A világkonyhát felhozni érvként a bevándorlás támogatására pedig nevetséges (persze mást nem is tudnak), össze lehet vetni a fentebb szerényen bemutatott problémákkal. Európa eredendően sokszínű természeténél fogva; a sokféle gasztronómia, nyelv, népviselet, tánc, zene, építészet, folklór, arctípus, mediterrán, germán, szláv, balti, skandináv, sok természetes hajszín, sötét, göndör hajú olasztól a hófehér bőrű szőke izlandiig, sokféle jelleg és alkat jellemzi fehér fajtánkat. Nekünk magyaroknak is számos népviseletünk van, a székelytől a sárköziig, sajátos zenei régiók, különböző tájszólások, helyi szokások, hangszerek, ételek, italok, dalok, táncok, mesék, motívumok... Egy életet vesz igénybe mindezt alaposan felfedezni. Nincs szükségünk négerekre a sokszínűségért, sőt pár generáción belül a keveredés pont a fehér faj sokszínűségét ölné ki, lecserélve mindazt egy sötét masszává. Aki mindenképp idegen fajtákkal akar összekeverni minket, akinek a másik "sokszínűség" kell, annak valójában a kevesebb fehér ember kell. Ha annyira rasszistákat akar találni, kezdje magával.

Meg kell említeni azt is, hogy már megyétől függően így is kb. 4-34%-nyi azon cigányok száma, akik "szokásaikban jelentősen különböznek" a magyarságtól, ha erre még hozzáadnánk tömeges arab, néger bevándorlókat nyugati mintára, figyelembe véve a mi jelenleg alacsony és az ők magas születésszámát, pár évtizeden belül súlyosan és visszafordíthatatlanul megváltoztatná mindez a magyarság arculatát, jövőjét. A KSH számításai szerint 2080-ra 7 millióan leszünk csak (ha a folyamatok nem változnak), melynek jelentős része cigány lesz, és ha a másságimádókon múlik, egy másik jelentős része meg arab/néger, mint nyugatabbra. Erkölcsi kötelességünk ennek még a kapuk nyitásakor megálljt parancsolni, hogy egy ilyen katasztrófa ne következhessen be. Egy ilyen lefelé ágazó demográfiai helyzetben ugyanis idegenek beengedése nemzetárulás. A magyar érdek több magyar gyerek születése, nem beilleszthetetlen idegen tömegekkel a magyarság arányát még alacsonyabbra nyomni a már így is rengeteg cigány között.A fehér európai civilizáció és ember iránt évezredes megvetéssel lévő zsidók fehérellenes aktivizmusa tehát nem új. Mint Charles Silberman könyvében írta, a zsidók képesek félretenni személyes érzéseiket (jelen esetben, hogy nem rajonganak ők sem az arabokért, négerekért) és támogatnak olyan dolgokat amik a zsidó közösséget segítik, és mint szintén idézve lett az említett cikkben, a zsidók akkor érzik magukat biztonságos pozícióban, ha a befogadó nemzet kevert és nincs fehér nemzeti egység, vagy öntudat. Kisegítik ezen ellenséges zsidókat a morálisan kificamodott fehér etnomazochisták, akik mámoros önelégültséggel nézik Európa haláltusáját. Megtanulták ugyanis, hogy a fehér ember lecserélhető, a fehér ember sorsáért aggódni pedig "rasszista" dolog. Egy ilyen fehérellenes mentalitást termelt ki az elmúlt évtizedek zsidó légköre (politikai, akadémiai, kulturális befolyásuk révén). Bármilyen agresszívan is próbálnak minket morálisan manipulálni, rászoruló gyerekek és nők megsegítésére kihegyezni a kérdést, nekünk, nemzetünkért felelős magyaroknak a fentiek tükrében világos kell legyen: hazánk, nemzetünk és fajtánk védelme a biztos etnikai katasztrófától erkölcsileg vállalható és teljes mértékben legitim. Hazafias kötelesség.



"Nők és gyerekek" Olaszországban

Amíg a jelenleg erőteljes pozíciót betöltő, ellenséges, nyugati világon ülő zsidó politikai/gazdasági/kulturális/médiabeli elitet le nem taszítja a fehér ember abból a pozícióból, ez a probléma újra és újra elő fog jönni, mint ahogy folyton elő is jött, amerre zsidók megfelelő számban megfordultak a világon. Az elmúlt több ezer év különböző korszakai, különböző fajtájú népei, kultúrái között, a zsidó mindenhova ugyanazt a hatalomra törekvést, és az ebből adódó bomlasztást, romlást hozta magával, mert a zsidó jellem nem változik - így a rá adott reakció sem változik. A kérdés csak az, hogy van-e még a fehér emberben annyi gerinc, becsület és élni akarás, hogy a legfőbb ellenséget felismerve sikeresen lerázza azt magáról - ezúttal végleg. Vagy megalázva, mindenféle degenerált, deviáns, beteg eszmék és minket legyilkoló, gyerekeinket, asszonyainkat tömegesen erőszakoló hordák által kivérezve fekszünk hanyatt, önként várva a lassú véget. A saját szülőföldjeinkről, népünk, fajtánk védelméről van szó. Nem távoli gyarmatokért folyik e harc, ha a saját egyetlen életterünket hagyjuk, hogy felforgassák, minket túlszaporodjanak és idővel kisebbségi sorba szorítsanak idegenek egy pszichopatikus, hatalommal rendelkező idegen csoport aknamunkája miatt, nekünk, mint nemzetnek végünk. Trianonban már kaptunk egy súlyos sebet, nekünk most az kell fontos legyen, hogy a magyar etnikai/kulturális egységet megóvjuk és erősítsük (idővel pedig a trianoni problémát lehetőleg orvosoljuk). Az ég óvjon meg minket attól, hogy a szétszabdalt nemzetünk, nagyszámú deviáns cigányság, befolyásos, ellenséges zsidóság és magyar kivándorlás mellett még harmadik világbeli tömegekkel is le legyünk terhelve. A nemzetvédelem mindennek tükrében tehát erkölcsös hozzáállás. Hátrálnunk nincs hova, ez az egy hazánk van.

Csonthegyi Szilárd

(Kuruc.info)

Kapcsolódó: Fehérritkítással a sokszínűség felé - egy zsidó program margójára