A kormány korábban gyors döntést ígért az Unión kívülről érkező vendégmunkások behozatalának korlátozásáról, június 1-jéig azonban nem született nyilvános határozat. A vállalati oldal arra figyelmeztet: egy hirtelen tiltás termelőkapacitásokat veszélyeztethet, mivel a több százezres hazai munkaerő-tartalék jelentős része nem áll azonnal munkába, átképzése és visszavezetése pedig hosszabb folyamat, írja az Economx.



Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás

Megvédjük a munkahelyeket, és a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban. 2026. június 1-től további intézkedésig megtiltjuk az Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát. Nem engedjük, hogy külföldi vendégmunkások vegyék el a magyar dolgozók munkahelyét, és leszorítsák a béreket.

Ezt ígérte hivatalos választási programjában a Tisza Párt. A konkrét vállalás ellenére június 1-jén nem született kormányzati döntés az ügyben.

A Miniszterelnökség az Economx kérdésére azt közölte:

a vendégmunkásokkal kapcsolatos megkeresésükre egyelőre nincs érdemi válasz. A kormányzati kommunikációért felelős tárca azt ígérte, amint lesz konkrétum, keresni fogják a portált.

Köböl Anita kormányszóvivő május 18-án, a kormányülést követően még arról beszélt, hogy a kabinet várhatóan egy héten belül dönt a vendégmunkások behozatalának korlátozásáról. Akkor azt is közölte: a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy rövid határidővel egyeztessenek az érintett tárcákkal a nem magyar vendégmunkások engedélyeinek pontos státuszáról.

A szóvivő szerint a cél az volt, hogy a foglalkoztatás a hazai érdekeket szolgálja, és ne alakulhasson ki tömeges külföldi munkaerőre épülő gazdasági modell. A folyamatba az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi, valamint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumot is bevonták.

Még aznap este a Magyar Közlönyben megjelent határozatban a kormány rögzítette a vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának szükségességét, a miniszterelnök pedig elrendelte a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.

A piaci szereplők szerint viszont egy június 1-jére tervezett, általános behozatali tilalom veszélybe sodorhatná a magyar gazdaság egyes ágazatait, munkahelyeket érinthetne, és termelési fennakadásokat okozhatna.

A szabályozás várható piaci hatásainak feltérképezésére a WHC Csoport – Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója – május 7. és 15. között anonim felmérést végzett 157 hazai vállalat bevonásával. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt ér el, több mint 65 százalékuk pedig 250 fő feletti közép- vagy nagyvállalat.

A HR-szolgáltató szerint a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára számos vállalat működésének részévé vált. A válaszadók 71,3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem tartja reálisnak a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. A VOSZ szerint a munkaerőpiac védelme indokolt, hirtelen döntések viszont működő termelőkapacitásokat veszélyeztethetnek. Gazsi Attila elnökhelyettes hangsúlyozta: bár van aktivizálható munkaerő-tartalék, az nem érhető el gombnyomásra, mozgósításához célzott programokra és időre van szükség.

A VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki, és felajánlotta országos hálózatának közreműködését a megvalósításban. A szervezet szerint a szabályozást hirtelen tiltás helyett célzott szigorítással és átmeneti szabályokkal lenne célszerű felülvizsgálni.

– Ez színtisztán gazdasági, és nem politikai kérdés – mondta az Economxnak Horváth Tamás, a minősített munkaerő-kölcsönző Menton Jobs tulajdonos-ügyvezetője. Szerinte a munkaerőhiány egész Európát érinti: Bulgáriát leszámítva nincs olyan uniós tagállam, amely ne szorulna rá valamilyen formában a külföldi munkaerő bevonására. Egyes országok volt gyarmataikról, mások a keleti régiókból vagy Ázsiából töltik fel a betöltetlen pozíciókat. Ez a közép-kelet-európai régióban, így Horvátországban, Romániában és Csehországban is megfigyelhető.

Horváth Tamás szerint míg a cseh munkaerőpiacon 18,9 százalék, Lengyelországban pedig 5 százalék a vendégmunkások aránya, Magyarországon ez a mutató jelenleg 2 százalék körül mozog. Nemzetközi szakértői vélekedések szerint egy gazdaság és társadalom számára a 3–5 százalékos arány tekinthető fenntarthatónak.

Amennyiben június 1-jétől végleges tiltás lépne életbe, a vendégmunkások körülbelül egy-másfél éven belül kezdhetnének eltűnni a magyar gazdaságból. Piaci értesülések szerint az elmúlt napokban több munkaerőt kereső vállalat is megkereste a közvetítőcégeket, abban bízva, hogy a még májusban megkötött szerződésekre a felülvizsgálat visszamenőleg nem vonatkozik majd.

Horváth Tamás ezt az értesülést nem erősítette meg, azt viszont elismerte, hogy érzékelhető a piaci aggodalom a szektorban. Ez különösen annak fényében lényeges, hogy az ágazat szereplői idén már enyhe fellendüléssel számolnak a hazai autóiparban.

A cégvezető szerint a vendégmunkások alkalmazásával kapcsolatos sztereotípiákat is árnyalni kell. Az általános vélekedéssel szemben ezek a munkavállalók nem kizárólag akkumulátorgyárakban dolgoznak. A Menton Jobs által közvetített munkaerő fele hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásoknál helyezkedik el.

A külföldi munkavállalók sok esetben kifejezetten nehéz fizikai munkát végeznek állattenyésztő telepeken – például sertés- és szarvasmarha-gondozóként –, valamint halfeldolgozó üzemekben. Ezek iránt a pozíciók iránt a hazai álláskeresők körében nincs számottevő érdeklődés. Hasonló a helyzet a szállodaipar egyes munkaköreiben is, ahol a személyzet jelentős része külföldi munkavállalókból áll.

Horváth Tamás szerint egy hirtelen bevezetett tiltás elsősorban ezeket a magyar tulajdonú munkaadókat sodorhatná nehéz helyzetbe.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 15–74 éves korosztályban:

A KSH meghatározása szerint a potenciális munkaerő-tartalékba tartoznak a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, valamint azok az inaktívak, akik dolgozni szándékoznak, viszont nem keresnek aktívan munkát, vagy nem teljesítik a rendelkezésre állás kritériumát. Utóbbi azt jelenti, hogy az érintett akkor sem tudna két héten belül munkába állni, ha találna megfelelő állást.

Ez a mutató tehát nem azonos az azonnal munkába állítható munkaerővel. A kategória jelentős része statisztikailag éppen azért kerül a tartalékba, mert jelenlegi helyzetében nem felel meg az aktív álláskeresés vagy a gyors munkába állás feltételének.

A KSH 2025-ös kimutatása szerint a 15–64 éves inaktívak száma 1,293 millió fő volt. Ebből 1,178 millió fő a „nem kíván dolgozni” kategóriába tartozott. A munkát vállalni szándékozó inaktívak száma 115,7 ezer fő volt, ezen belül a passzív munkanélkülieké 29,1 ezer fő. Ez a szerkezet azt jelzi, hogy a szélesebb inaktív állományból csak kisebb rész kapcsolódik közvetlenül a munkaerőpiachoz.

A külföldi munkaerő száma Magyarországon körülbelül 100 ezer főre tehető. Ebből nagyjából 20 ezren Ukrajnából vagy Szerbiából érkeztek, a többséget pedig ázsiai – főként Fülöp-szigeteki – és török munkavállalók adják, írja a lap.

Kapcsolódó: Vendégmunkás-stopot követel a Mi Hazánk