Churchill: „a dolgok igen rosszul mennek”…

18 000 líbiai halottról számolt be az angol miniszterelnök – Én vagyok a felelős a hibákért – mondotta

Győri Nemzeti Hírlap, 1942. január 28.

Amszterdam, jan. 27. Német TI. Londonból jelentik, hogy az alsóház keddi ülésén Churchill miniszterelnök felkérte az alsóházat, hogy bizalmi szavazatával támogassa a kormányt. Azt hiszem – mondotta többek között – hogy a Távol-Keletről továbbra is rossz híreket kapunk, mert a dolgok igen rosszul mennek, és a jövőben még rosszabbul fognak menni. Churchill alsóházi beszédében a brit hírszolgálat közlése szerint kijelentette, hogy a rossz időjárás következtében egy kis fennakadás állott be a Sztalinnak ígért szállításokban. Az észak-afrikai harcokra rátérve úgy vélte, hogy Rommelt eddig mégis csupán kis mértékben verték meg. A két és féléven keresztül folytatott líbiai hadjárattal csak éppen hogy sikerült fejünket a víz színén tartani, most már azonban áttekinthetjük utunkat, és minden eddiginél inkább látszik, hogy kivívjuk a győzelmet.

Erwin Rommel

A Líbiában szenvedett brit veszteséget 18 ezer főnyi halottban, sebesültben és fogolyban jelölte meg, s, szembehelyezkedve az eddigi megállapításokkal azt állította, hogy nagyobb részük angolokból került ki. Az észak-afrikai angol veszteséget Churchill a következő szavakkal indokolta meg: Ha erőinket az egész Távol-Keleten elapróztuk volna, ez egyértelmű lett volna pusztulásunkkal. A kormányban történő változások tervét Churchill elutasította. Én vagyok a felelős – mondotta –, ha hibák történnek, miért kelljen bűnbakot találnom, hogy a brit és az ausztráliai sajtó bizonyos részének zajongását elcsitítsam.

A távol-keleti helyzettel foglalkozva megállapította Churchill, hogy a Pearl Harbour elleni támadás az Egyesült Államok Csendes óceáni hajóhadát „egyelőre megbénította” úgy, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia helyére Japán hajóhada került fölénybe. Megjósolta, hogy a japán tengeri fölény elég sokáig fog tartani ahhoz, hogy Japán valamennyi ellenfelére súlyos és fájdalmas csapásokat mérjen, de ha kitartunk – mondotta – megint megfordul a helyzet. A szingapúri csatát a brit, ausztráliai és indiai erők utolsó talpalatnyi földért végigharcolják. Végül kijelentette, hogy ha az ausztráliai csapatok saját országuk megvédésének céljából visszatérni óhajtanak, akkor ez elé semmiféle akadályt nem gördítenek. Nem lehet szó arról, hogy a Csendes óceáni háborút másodrangú harcterületnek tekintsék.

Több száz láda műkincset vittek Amerikába Szicíliából

1944. január 28.

Párizs, január 27. NTI. A Matin beszámol arról, hogy Szicíliából az amerikaiak több száz ládával műkincseket szállítattak Amerikába, ahol nagy részét szűk körű vagy nyilvános árverésen értékesítették. Úgy tudják, hogy a műkincsek másik felét Angliába vitték.