Győri Nemzeti Hírlap, 1941. július 25.

Theodore N. Kaufmann

Kaufmann, a zseniális, természetesen zsidó, mégpedig amerikai zsidó és éceszgébere annak a Roseman Sámuel zsidónak, aki Rooseveltnek csinálja a beszédeit. Szóval híres nagy zsidó ez a Kaufmann Theodor, aki most hírhedtté vált a könyvével, melynek ez a szelíd és bölcs címe van: Németországot el kell pusztítani!

De hogyan, uram, hogyan? vakarta pajesze helyét a Kaufmannéktól az öreg, mert .hiszen már kiderült, hogy a német tankok nem papírmaséból vannak, a szuronyok nem staniolos bádogból, sőt a bombáik robbannak, az ágyúik lőnek, a repülőik veszekedetten repülnek, szóval semmi sem úgy sült be, mint azt a menekült és emigrált hitsorsosok jósolták. Sőt. Minden jobban elsült ezeknél az elvetemedett náciknál, akik, ajvé, rettentően bírják!

És legyőzni őket nem lehet. Velük harcolnak már a rettentő finn-ugorok és egyéb harcos népek az egész Ajrópából. És az a Sztalin, az a Sztalin továris, hát hiába van neki egy felesége, egy zsidó Kalinin leány és hiába ott a Molotovné, szintén egy zsidó, ezek már futnak. És hát vigyázni kell, a londoni zsidók már vásárolják nagyban a beporosodott régi cári értékpapírokat, mert hamarosan az lesz az irányzat és hát meg kell játszani azt is, fő a rebach...

Szóval el kell pusztítani a németeket, de emberségesen, na, ne mondja, nem vagyok én egy apagyilkos, így a Kaufmann. Húszezer orvost kell átküldeni Ájrópába, az összes német férfiakat és nőket terméketleníteni kell, hogy gyerek többé ne szülessék. Legfőbb dolog aztán elfogni a német véderő minden katonáját és gyerünk, sameszek, sterilizálni mind valamennyit és kész, kampec, náci többé nem születik, aki megmarad, abból is szelídlelkű férfiatlan figura lesz.

A Kaufmann elvitte szenzációs könyvét Rooseveltnek. Roosevelt belelapozott, aztán elmélázva kérdé Kaufmannt, a zseniálist:

- Na és? Ki fogja el nekem a német véderőt?

Kaufmann kifelé fordította tenyereit, felhúzta vállát és felelt:

- Ez is egy kérdés? Hát az, aki khérdi!

Roosevelt erre reménytelenül Kaufmann mögé köpte a rágógumit.

A rögtönbíráskodás újabb kiterjesztése

1943. július 25.

A hivatalos lap július 24-iki 164. száma közli a m. kir. minisztérium 3.910.-1913 M. E. számú rendeletét a rögtönbíráskodás újabb kiterjesztéséről.

A m. kir. minisztérium mind a polgári, mind a honvédbíráskodás körében az ország, illetőleg a honvéd büntetőbíráskodás egész területére megjelölt bűntetteken felül kiterjeszti az olyan lopás és rablás bűntettére is, amelyet a légitámadás alatt vagy azt követő időben a légitámadással sújtott területen a rombolás okozta helyzet vagy az ilyen terület közelében a légitámadás következtében keletkezett riadalom kihasználásával, avagy a hadviselés érdekei szempontjából elrendelt kiürítés vagy elszállítás, vagy ellenséges behatás folytán hatósági intézkedés nélkül történt tömeges elköltözés esetében ennek a helyzetnek a kihasználásával követnek el.

A rögtönbíráskodás kiterjed a fent megjelölt bűncselekmények kísérletére és a tetteseken felül á részesekre.

A rendelet szombaton, júl. 21-én hatályba lépett.

(Kuruc.info)