Az előző rendszerben divat volt a diplomaútlevelek osztogatása a csókosok számára, de aki igazán jól akart járni, azt bizony nagykövetnek nevezték ki. Vagy nagykövethelyettesnek, mint például az egykori jobbikos, majd a Polgári Válaszban politizáló Bencsik Jánost, tehát – elvileg – „ellenzékben” politizált, amikor kiküldték őt Dániába.

A Polgári Válasz legalább olyan "népszerű" fideszes kamupárt volt, mint a "szerényen" csak Volner János elnök után elnevezett Volner Párt (fotó: Fb)
Persze Bencsik nem volt mindig ilyen nyájas a filoszemita, kóserkonzervatív párt számára. A „hőskorszakban” még lelkesen „zsidózott”, amivel az égvilágon semmi baj nincsen, csak a későbbi magatartásával.
Bencsik azóta már nem diplomata, ellenben családjával Koppenhágában maradt, mert bejött neki Dánia. Ez a dánoknak is tetszett, ezért a The Copenhagen Post készített vele egy alákérdezős imázsinterjút. Ekkor érte utol Bencsik Jánost a végzete, és végső soron mi is csak ezért szentelünk neki pár sort a drága időnkből.
Szóval a NER bukása után a politikailag leamortizálódott egykori országgyűlési képviselőt a 444 bosszúja érte utol, mivel kiszúrták, hogy a „jó hangulatú, cukormázas cikk” egy szót sem beszél Bencsik „sötét múltjáról”.
Természetesen nem gondoljuk, hogy a zsidók térnyerésére való figyelmeztetés, vagy annak elemzése, hogy Amerika izraeli ügynökök kezébe került, „sötét múlt” lenne, sokkal inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy járjon Canossát akármennyire is valaki – mondjuk úgy, mint Bencsik – sosem fogják neki megbocsájtani ezeket a „sötét foltokat”.
Ez olyannyira így van, hogy miután a koppenhágai laphoz is eljutott az, hogy „hanyag módon” néztek utána Bencsik múltjának, rögtön bocsánatot is kértek, sőt, köszönetet is mondtak azoknak, akik felhívták erre a figyelmüket.
Hozzátették azt is, hogy szerintük nem volt hiba az, hogy cikk született Bencsik Jánosról, mert a téma releváns az olvasóik számára, és a volt politikusnak joga van ahhoz, hogy külföldön új életet kezdjen, anélkül, hogy korábbi élete arra árnyat vetne, különösen, hogy kifejezetten elhatárolódott korábbi, vitatott kijelentéseitől, és bocsánatot is kért értük.

Korábban már megbánta antiszemitizmusát, most az egykori NER segítségével Dániában tengeti mindennapjait (fotó: The Copenhagen Post/Facebook)
Magyarul az „árny” azért ott van, de a The Coppenhagen Post „elnézőbb”: annyit kért már bocsánatot ez a „szegény fiú”, hogy megadták az engedélyt az „új élethez”.
Ám a bocsánatlánc itt nem szakad meg, hiszen a lap azt is elismerte, hogy nem ellenőrizték alaposan az interjúalanyuk múltját, ennek nem lett volna szabad megtörténnie, ezt pedig „fel lehet róni nekik”.
A cikket és a hozzá kapcsolódó megosztásokat ennek ellenére meghagyják, mert fontos „az átláthatóság és a bizalom”, de a többszörös bocsánatkérés mellett azért ellátták Bencsiket egy „virtuális billoggal” is: az anyag eredeti szövegének elején egy kiemelt megjegyzésben leírták, hogy „Bencsik János szélsőjobboldali párt tagja volt, és több évvel ezelőtt tett kijelentései miatt rasszizmussal, homofóbiával és antiszemitizmussal vádolták”.
Noha Bencsik János anyagilag kétség kívül jól járt a Canossa-járással és az egykori NER-nek való csontig benyalással, a becsületének felszámolása azért jár némi „kellemetlenséggel”. Egyrészt, akikhez bocsánatért esdekelt, sosem fognak megbocsájtani, ez pedig Damoklész kardjaként fog a feje felett lebegni – vélhetően élete végéig, másrészt ezt a billogot teljesen jogosan kapta, és nem azért, amiket korábban mondott, hanem azért, ahogyan azt követően viselkedett.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info