Varga Judit volt igazságügyi minisztert, valamint Répássy Róbert korábbi államtitkárt hallgatja meg ma a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.

Fotók: Németh Kata / Index

Varga Judit beszámolója elején kifejtette: „2021. december 7., Völner Pál mentelmi joga felfüggesztésének kezdeményezése óta több mint 800 cikk született csak az online mainstream baloldali liberális médiában, amelyben szerepel a nevem a Völner–Schadl-ügy kapcsán.” A volt miniszter felidézte: a Központi Nyomozó Főügyészség egykori vezetője nemrég ebben a bizottságban tette egyértelművé, hogy neki semmi köze az ügyhöz.

A miniszter közölte:

Ki fog ezért tőlem bocsánatot kérni? Ki fog az akkori minisztérium dolgozóitól bocsánatot kérni? Nagyon remélem, hogy az itt jelen lévő sajtóorgánumok, akik ezt a rágalmazást elkövették, a jövőben csak azon fognak dolgozni, hogy a miskolci jogász jó hírnevén ejtett csorbát kijavítsák. Tartoznak nekem ennyivel, mint magyar ember a magyar embernek. Tudják önök egyáltalán, hogy én ki vagyok? Ismernek önök engem? Soha egyetlen lépésemet sem vezérelte magánérdek. A rám bízott feladatot az eszem legjavával igyekeztem elvégezni.

Varga Judit megjegyezte: hivatali ideje alatt volt férje, valamint Molnár Zoltán ma már tiszás képviselő is gúnyolták, lenézték és kinevették, amiért a hatalmát soha nem volt hajlandó a saját céljára használni.

„Pont egy olyan embert támadnak nemtelen eszközökkel, aki mindennap egy vidéki magyar ember szorgalmával és becsületével munkálkodott a nemzet boldogulásáért” – közölte Varga Judit.

A volt miniszter arról is beszélt, hogy a szakvizsgája letétele óta igazán soha nem foglalkozott a végrehajtással, ezért nem ért hozzá, de azt tanulta, az a jó végrehajtási törvény, ami hatékony, és empatikus eljárást eredményez. Varga Judit ezután részletesen beszámolt az Igazságügyi Minisztérium korábbi struktúrájáról, szervezeti felépítéséről.

Minden szervezeti és személyi döntésemet az önállóság, a hatékonyság, és a minél nagyobb intézményi összhang megteremtésének elvei vezérelték – húzta alá Varga Judit, hozzátéve: sokat utazott külföldre, az államtitkároktól nagy önállóságot és csapatmunkát várt.

Az önálló bírósági végrehajtókat érintő tartalmi változásokat Trócsányi László korábbi miniszter vezényelte le, a 2015-ös reform célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása volt. Varga Judit a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban mindig azt kérte a kollégáitól, hogy olyan módosításokat engedjenek át, amelyek nem teszik még nehezebbé a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, ez volt a személyes törekvése.

Az Igazságügyi Minisztériumnak minden törvényt, kormányrendeletet látnia kellett, ez hatalmas munkateher volt, a jogalkotási munka szigorúan szervezett menetrend szerint zajlott, Varga Judit hetente tartott miniszteri értekezleteket. A volt tárcavezető szerint rengeteg olyan kérdést kellett megítélni, amihez miniszteri szinten nem érthetett, ezért bízott a kollégák bölcsességében.

Varga Judit az empátiát, a kollégáiba fektetett bizalmat, valamint a zsigeri jogérzéket emelte ki. A miniszter elárulta, egyszer érkezett egy olyan javaslat, hogy a végrehajtói kar elnökének tisztsége „talán örökre meghosszabbítható legyen”, de zsigerileg érezte, hogy ezt nem kell átengedni, ezért nem is engedte.

A volt politikus arról is beszélt, hogy a tartásdíjak területén, az egyszülős családok életének megkönnyítésében komoly eredményeket értek el Novák Katalinnal. „A sajtónak az volt a taktikája, hogy szándékosan kiforgatta a szavaimat és agyonhallgatta a jótetteimet” – szúrt oda újra a médiának Varga Judit, aki arról is beszélt, az, hogy Schadl György a jegyzőkönyvek szerint „jó miniszterasszonyként” hivatkozott rá, kifejezetten gunyoros megállapítás, ami nem azt jelenti, hogy jó kapcsolatban voltak.

Varga Judit a végrehajtási rendszer esetleges nonprofittá tételéről is beszélt. „Sokan úgy látják, hogy legyen olyan, mint a NAV, de a NAV-os inkasszálás empátiájáról érdemes megkérdezni azokat is, akik érintettek voltak már ebben” – vélekedett a volt miniszter, kiemelve:

A végrehajtási helyzetek borzasztóak egy ember életében, életek omlanak össze. A jogállami érdek viszont megköveteli, hogy az állam nevében bizonyos eljárási cselekményeket valaki megtegyen. Varga Judit a meghallgatáson túl is felajánlotta szakmai meglátásait a vizsgálóbizottságnak.

„Ha már egyszer idehívtak, és végrehajtási ügyekről beszélünk, akkor hadd mondjak néhány szót arról a bizonyos hangfelvételről. Úgy gondolom, hogy a kérdést büntetőjogi szempontból a Fővárosi Nyomozó Ügyészség eljárást megszüntető határozata, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság felülbírálati indítványt elutasító végzése már eldöntötte. Fürcht Pál is egyértelműen fogalmazott: amíg ő volt főügyész, Rogán Antal vagy Rogán emberei nem jártak be az ügyészségre iratokat manipulálni” – folytatta Varga Judit, hozzátéve: azért került a Budai Központi Kerületi Bíróság elé az ügy, mert Magyar Péter, miután az ügyészség az általa kezdeményezett eljárást megszüntette, bíróságra ment a felülbírálati indítvánnyal – aminek a jogrendszerbe történő beépítése egyébként még Varga Judit munkája volt az uniós forrásokért cserébe.

A volt miniszter hangsúlyozta: „itt van nálam annak a bíróságnak a harminc oldalas indoklása, amelyben elutasítja Magyar Péter indítványát. A bíróság, nem az ügyészség. Nagyon fontos, hogy átmenjen az embereknek, mit is tett ez az ember a saját feleségével, mert ez csak a jéghegy csúcsa. A végrehajtási visszaélések kivizsgálása közérdek, de úgy gondolom, hogy legalább ekkora társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy megtudjuk, ki az az ember, akinek a kezébe most a magyar nemzet sorsa került. Ennek a kérdésnek különösen nagy aktualitást ad az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán kialakult társadalmi válság.”

Az igazság és a hazugság, az elkövető és az áldozat összemosása is a közös mintázat része. Amikor a meghallgatásomra készültem, kénytelen voltam megnézni a Tavaszi szél című élethazugságot. A korábbi bántalmazó lehallgató válik nemzeti hőssé, miközben a valódi áldozatoktól még azt a lehetőséget is elveszi a film, hogy áldozatként tekintsenek rájuk. Sok családtag, barát sok évi szenvedését egy odavetett rogáni propagandával alázzák meg, mitöbb, bűnrészest gyártanak belőlük. Mesterein kegyetlen alkotás ez a film – fogalmazott Varga Judit.

Toroczkai László jegyezte, hogy be kell tartaniuk a szabályokat, nem térhetnek el a vizsgálóbizottság ügyrendjétől, a végrehajtási rendszertől.

Varga Judit leszögezte, van joga ahhoz, hogy „amit agyonhallgat a sajtó”, azt a magyar társadalom is hallja, mert összefügg a hangfelvétel és a végrehajtás, hiszen arról beszélnek benne.

Varga Judit azt kérte, hogy húzzanak egy idővonalat az ominózus hangfelvétellel kapcsolatban. Az idővonal első pontja 2023 januárja. A volt miniszter kifejtette:

Magyar Péter elkészíti a hangfelvételt. A Gulyáságyú Médiában maga mondja, állítólag azért készíti, hogy később meg tudja védeni a családját, ekkor találja ki a maffia terminológiát, amit tudatosan használ a válásunk alatt. Kitől kellett a családját megvédenie? Éppen januárban közöltem vele, hogy többévi újrakezdés után el akarok válni, engem akkor Magyar Pétertől kellett megvédeni, mert ahogy bejelentettem a válást, elkezdődött a pokol. Január és március között folyamatosan azzal fenyegetett, hogy hangfelvételei vannak rólam, feljelent, börtönbe zárat, tönkretesz, ha el merek válni, de soha nem mutatja meg a hangfelvételt, miközben azt is mondja, soha nem vennélek fel. Egyszer március végén elém rak egy kinyomtatott feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségnek célozva, a Völner-Schadl-ügyről van benne szó. Tudom, hogy nem követtem el semmit, néhány napon belül elmenekülök, elköltözök otthonról.

Toroczkai László ezen a ponton újra azt kérte, hogy a végrehajtási ügyekre fókuszáljanak. A fideszes Nacsa Lőrinc jelezte, hogy épp a Völner-Schadl-ügyről van szó.

Varga Judit így folytatta: „Magyar Péter beárazta a hangfelvétel nemzeti érdekének árát. Havi 4,4 millió forintot tett zsebre a hangfelvétel elkészülte és nyilvánosságra hozása között. Az európai parlamenti vagyonnyilatkozatában látják. Miért nem akart korábban mozgalmat indítani? Miért várt tizennégy hónapig, és szedte a maffia hasznait? Senki nem kényszerítette, hogy beüljön az állami pozíciókba.”

A tiszás Kiss Máté Zsolt ügyrendben szót kérve arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálóbizottság tárgya nem Magyar Péter fizetése. Nacsa Lőrinc szerint továbbra is a Völner-Schadl-ügyről van szó.

Varga Judit visszakapva a szót folytatta a kérdéseket:

Ha valakinek perdöntő bizonyítéka van, miért vár ennyit utána, majd miért tesz úgy, mintha atombomba lenne? Kinek állt érdekében, hogy a hangfelvétel keletkezésének körülményeiről hazudjanak a filmben? Miért nem hívták meg a volt feleséget, hogy elmondhassa a saját verzióját? Kinek állt érdekében, hogy félrevezethesse a társadalmat a hangfelvétellel kapcsolatban? Sokan még nem látják, hogyan verték át őket, az önök felelőssége lenne, hogy ezeket a kérdéseket feltegyék.

A volt miniszter azt kérte, hogy hívják meg a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság ülésére is, mert sok mindenről be szeretne számolni, de attól tart, hogy elfelejtik meghívni.

Varga Judit végül leszögezte: a teljes beszédét a saját kezével írta, nem használt mesterséges intelligenciát, és nem egyeztetett Rogán Antallal, de tudja, hogy Magyar Péterék majd rogánozni kezdenek. „Akármekkora zajt is csapnak, az igazság megmarad” – húzta alá a volt miniszter.

Varga Judit képviselői kérdésekre válaszolva világossá tette: a végrehajtási területet a minisztériumon belül másokra bízta, az ő kinevezési jogkörébe tartozó három személy kezelte ezeket a kérdéseket.

„Az egész ügy titkos megfigyelések eredménye, hogyan rendelkezhettem volna a kollégámmal kapcsolatban arra vonatkozó információval, hogy mit csinál a magánéletében? Nem volt fizikai lehetőségem sem arra, hogy én ezt kiszúrjam vagy bármit észleljek” – hangsúlyozta Varga Judit.

A volt miniszter szerint Magyar Péter szeretett pletykálkodni, sőt, mindig gyalázott azzal, hogy debil szobanövény vagyok, mert semmit nem tudok arról, miről beszélnek a városban.

Varga Judit a Völner-Schadl-ügyben kiszivárgott dokumentumokról közölte: „A nyomozati iratokat valahogy megszerezte a 444. Engem kifejezetten zavart, hogyan lehet az, hogy mi, akik a minisztériumban vagyunk, mindenki rólunk beszél, semmilyen iratot nem kapunk, én még soha nem láttam a Völner-Scadhl-ügy vádiratát, a sajtóból raktam össze. Maguk szerint normális, hogy a 444-nek megvan a teljes nyomozati irat, majd a minisztériumban várjuk, hogy éppen melyik kolléga neve jelenik meg a lehallgatási jegyzőkönyvben?”

Varga Judit Völner Pál kinevezéséről elmondta, egyértelmű volt, ha nem szeretne új embert behozni, akkor olyan személyre bízza a pozíciót, aki jártas a témában. Völner Pál 2015 óta részese volt a végrehajtási reformoknak.

(Index nyomán)

Korábban írtuk: Varga Judit szerint nem kell félni a volt férjétől