Frissen jött ki a Civil Közoktatási Platform friss tanulmánya a Lannert Judit miniszter által már belengetett gyökeres, azaz radikális oktatási reformról, ami a progresszívek által méltatott Nahalka István szerzeménye.

Lannert Judit Nahalka István oktatáskutatóval beszélget 2025. május 1-jén (fotó: PDSZ)
Ha megnézzük, hogy mit tartalmaz ez az anyag, akkor joggal áll fel a szőr annak a hátán, aki számára a tudás érték. A kétségtelenül reformra szoruló oktatási rendszert ugyanis a drága "tanár úr", aki oktatáskutató olyan módon alakítaná át, ami a konzervatív emberek számára a száz évvel ezelőtti Tanácsköztársaság proletár diktatúrájának újító szellemével ér fel.
Azt már Lannert Judit is belengette, hogy megszüntetik a 6 és 8 osztályos gimnáziumokat, hogy ne tudja senki a gyerekét "elit oktatásban" részesíteni, hanem maradjon szépen az integrált 12 évfolyamos rendszerben, ahol majd együtt koptatja az iskolapadot a tanulás után vajmi kevéssé érdeklődőkkel. A lényeg, hogy senki ne akarjon kilógni felfelé, mert az gyanús. Ha nem lehet majd tanulni, mert egymást húzzák vissza a gyerekek, az nem baj, legalább egyenlőség lesz.
De ennél is sokkolóbb, hogy mindenféle modern varázsszavak ismételgetésével látszólag felszabadítja a jövendő egyre fogyatkozó generációit a túlméretezett tananyag elsajátításától, és gyakorlatilag megszünteti a nemzeti alaptantervet, hadd tanítson minden tanár már mindenféle elvárás nélkül azt, ami éppen eszébe jut. Miközben jelenleg is az a rendszer, hogy a legtöbb tanár tankönyvet sem hajlandó használni, mert ők úgyis jobban tudják, és a saját jegyzeteik másolására, tanulására kényszerítik a diákjaikat.
Nahalka szakértő úr eltörölné az osztályzatok rendszerét, ami felett szerinte eljárt az idő, és helyette szöveges értékeléssel adna visszajelzést a tanulók előrehaladásáról. Vagy éppen stagnálásáról, mert nyilvánvaló, hogy ebben a rendszerben alig pár százalék lesz az, aki hajlandó bármilyen ismeretet elsajátítani. Milyen életszerű, amikor a hatodikos Lakatos Kolompárról, aki 17 éves, majd hosszú esszékben fogalmazzák meg, hogy iskolába se hajlandó járni, nemhogy tanulni. Biztosak lehetünk benne, hogy szülei el is fogják majd azt olvasni...

Nahalka István (b) és Lannert Judit 2026. április 22-én (fotó: Kun Zsuzsi/Qubit)
Mielőtt nekem esnének a már készenlétben álló progresszív haladárok, hogy az ilyen avíttas nézetek miatt nem fejlődik a magyar iskolarendszer, és nemzetközi színtéren is visszafelé csúszunk a "poroszos" mentalitással, hadd idézzem a sem ókonzervatívnak, sem szélsőjobboldalinak nem nevezhető HVG-t, aki alig két hete, a szeptember 24-ei lapszámában közölt egy cikket Leckefeladvány címmel a legfrissebb, 2025-ös PISA-felmérés nemzetközi eredményeiről. Sajnos itt beidézni nem tudom, mert az online verzióra elő kell fizetni, de a lényeg nagyon egyszerű: messze a legsikeresebbek a hagyományos módon tudást átadó távol-keleti országok voltak, mint Kína, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea és Japán. Ahol ugyanúgy tanulnak, mint korábban, és azt a diákot díjazzák, aki tud, még ha "stresszes" is a tanulás.
A legjobb európai eredményt Észtország érte el, és számos példából látszik, hogy ott tényleg történik valami az utóbbi években. Vigyázó szemünket tehát rájuk vessük, és ne az unalomig ismételgetett finn modellre, akik az elmúlt tíz évben folyamatosan csúsznak lefelé a PISA-rangsorban, miután 2016-ban radikálisan módosítottak az addig is üttörőnek számító oktatási programjukon! Azóta a finn gyerekek önállóan dönthetnek a tanmenetükről, sok iskolában a tankönyveket is megszüntették, és az iskolaépületeket nyitott térré alakították. Nahalka és Lannert biztosan elismerően bólogat az örültségek láttán, amit balszerencséjükre a finn diákok eredményei nem igazolnak vissza.
Szemben az angol diákokéval, ahol a konzervatívok a 2010-es évek elején kifejezetten szembemenetelve a modern pedagógiai elvekkel, ún. tudásgazdag oktatási rendszert vezettek be, aminek következtében egyre jobban szerepelnek a felméréseken. Ezt nem én mondom, hanem a HVG, ha bárki kétségbe vonná...
Na, éppen ezt a tudást kell végképp eltörölni Lannerték szerint, és nyilvánvaló, hogy a mostani tanulmány célja is a társadalom megpuhítása, hogy az emberekben ösztönösen élő ellenszenvet az iskolákkal szemben jól hangzó lózungokba csomagolva eladhatóvá tegye. Hiszen mindenki utál tanulni, minek is kell az, majd a mesterséges intelligencia megoldja helyettünk.
Könnyen lehet, hogy a Franciaországot éppen lángba borító "fiatalok" is ezt várják, akik a közmédia tájékoztatása szerint csupán az iskolai körülmények és a tanárhiány ellen tiltakoznak, valójában gyújtogató, fosztogató migránshorda, amely az ölésig is eljutott.
Az én szerény oktatási reformjavaslatom, hogy küldjük el nekik Lannertet, Nahalkát és elvbarátaikat, boldogítsa őket!
Lenhardt Balázs