Több tízezer francia középiskolás vonult utcára kedden mintegy harminc városban a közoktatás alulfinanszírottsága elleni, a szakszervezetek segítségével szervezett tiltakozónapon, miközben a harmadik hete tartó, erőszakos cselekményekkel kísért iskolafoglalások a tanintézmények negyedét érintették.
A belügyminisztérium összesítése szerint országszerte 256 ezren vonultak fel, ebből 56 ezren Párizsban a tanárok egy részének és a szakszervezeteknek a támogatásával. Utóbbiak a tüntetések biztosításában segítik a tinédzsereket. A szervezők szerint országszerte 450 ezren, a fővárosban 100 ezren tiltakoztak.
A Párizsban a République térről délután indult menetet a rendőrség útközben megállította, mert rendbontók felgyújtottak egy szemeteskukákból és egy betört kirakatú üzletből származó bútorokból épített barikádot. A rohamrendőrök azonnal beavatkoztak, a tűzoltók pedig gyorsan eloltották a lángokat, mielőtt folytatódott a felvonulás a Nation tér felé.
A párizsi prefektúra közlése szerint mintegy háromszáz randalirozó jelent meg a fővárosi tiltakozáson a Nation tér körül, és szórványosan összecsaptak a rendőrökkel: kővel és egyéb lövedékkel dobálták a rendfenntartókat, akik könnygázzal oszlatták a rendbontókat.
Az állami fenntartású 3400 középiskolából kedden 891-ben "teljesen vagy részben felfüggesztették a tanítást" - közölte az oktatási minisztérium.
A délelőtti megmozdulásokról nem érkeztek hírek incidensekről, de az utóbbi napokban történt rongálások és erőszakos összecsapások miatt a rendőrség már előzetesen újabb zavargásoktól tartott a Párizsban délután induló nagy meneten, amelyre kétezer rendőrt vezényeltek ki.
Párizs szocialista polgármestere, Emmanuel Grégoire kedden nyílt levélben fejezte ki támogatását a mozgalom iránt, és bejelentette, hogy a diákok rendelkezésére bocsát önkormányzati épületeket nagygyűlések megtartására.
Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben elmondta: a szeptember közepén kezdődött tiltakozó mozgalomban eddig 215 diák, 85 tanintézményi dolgozó, köztük 34 igazgató és igazgatóhelyettes, valamint 715 rendőr sérült meg.
"Évtizedek óta ez a legsúlyosabb mérleg a közoktatásban, a megsérült közalkalmazottak számát tekintve" - mondta a miniszterelnök az azonnali kérdések órájában, elfogadhatatlannak nevezve az "alkalmazottak elleni erőszak bármilyen bagatellizálását".
Sébastien Lecornu szerint "szélsőséges erőszak kopogtatott a középiskolák ajtaján", és azt "feltétel nélkül el kell ítélni".
A kormányfő elutasította a "rendőri erőszak" kifejezést, de elismerte, hogy a rendőri beavatkozások során történhetnek balesetek, amelyeket szerinte ki kell vizsgálni. A miniszterelnök képmutatással vádolta meg a radikális baloldali Engedetlen Franciaországot (LFI), amiért azt sugallta, hogy "szándékos és tudatos az aránytalan erőszak alkalmazása" a középiskolások ellen.
Laurent Nunez belügyminiszter kedden kijelentette, hogy a diáktüntetések kezdete óta a rendőrségi beavatkozásokat a "legnagyobb arányossággal" hajtották végre.
A rendőrség felügyeleti szerve eddig tíz feltételezett rendőri túlkapás miatt indított vizsgálatot, legutóbb kedden szexuális zaklatás gyanújával, miután egy nyilvánosságra került felvételen az látható, hogy a keleti Metzben egy előállított és földre kényszített lány haját és mellét az eljáró rendőr simogatja.
Alig fél évvel az elnök és parlamenti választások előtt az LFI képviselői - akik szocialista, kommunista és zöld kollégáikkal együtt részt vesznek a diákok felvonulásain - kedden a belügyminiszter lemondását követelték.
A diákszervezetek több állami forrást, legalább 10 milliárd eurót követelnek az intézményeik számára. Kifogásolják az épületek lerobbant állapotát, a túlzsúfoltságot, a tanárhiányt, elsősorban a hátrányosabb helyzetű elővárosokban.
(MTI)
