Krasznahorkai László magyar író, a kortárs magyar irodalom egyik legismertebb és nemzetközileg is elismert alakja, mondták róla ünnepelve az elmúlt időszakban, miután irodalmi Nobel-díjat kapott.

Óriási tévedés a magyar jelző, s ezt nem mi mondjuk, hanem ő maga. Egyébként Krasznahorkai László korábban beszélt édesapja zsidó származásáról és arról, miként változtatta meg a tótkomlósi nagyapja a családnevüket Korinról Krasznahorkaira a zsidósága miatt a Horthy-korszakban. Szóval ezt azért érdemes az alábbi idézetek elé tenni, mert azt hiszem, van jelentősége.

– Magyarnak születtem, az anyanyelvem a magyar. A „magyarság” ellen azonban minden erőmmel küzdök. Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek? Viszonyom a magyarsághoz olyan, mint a folyóparti kőhöz – mondja Krasznahorkai.

– Nem tudom, miért nem albánnak vagy szlováknak születtem. Nem akarom ideologizálni a nemzethez – különösen Magyarországhoz – való tartozást. Mindig vannak populista hullámok, emberek, akik büszkék a hazára, arra, hogy magyarok – folytatta.

– Büszke legyek a székre, amin ülök? Nagyon káros az a mód, ahogyan az emberek a hazáról beszélnek a valósággal összefüggésben. A származásnak nem sok köze van semmihez – összegezte egy interjúban.

Krasznahorkai tehát küzd a „magyarság” ellen. Fontos kérdés, miért került időzőjelbe a magyarság? Talán csak nem azért, mert elvitatja azt is, hogy egyáltalán létezik olyan, mint magyarság? A világpolgárság eszméje egyébként lényegében egyidős a zsidósággal. Ez az a fajta gondolkodásmód, amely a gyakorlatban úgy manifesztálódik, „az a hazám, amely a legjobban jövedelmez”.

De szó nincs arról, hogy jóban és rosszban vállalná az adott országgal és nemzettel a sorsközösséget. Szó nincs az anyaföld szeretetéről, szó nincs annak kultúrájának szeretetéről és megéléséről. Ez a fajta világpolgárság maga a gyökértelenség.

S évezredek óta azt látjuk, akik e gondolatnak szószólói, éljenek a világ bármely pontján, akik ebből ideológiát is faragnak, igen nagy számban zsidó származásúak. Arányuk az ilyen ideológiák és mozgalmak középpontjában irreálisan magasabb ahhoz képest, mint ahányan élnek a Földön.

Az elemi logika szabályszerűségeinek mond ellen, hogy ezt mint puszta véletlent könyveljük el. Krasznahorkai esetében sem erről van szó.

Henney Viktor – Kuruc.info