Emlékszünk rá, a Deák téri kettős gyilkosság után, mikor is a Mi Hazánk az Országos Roma Önkormányzat épülete előtt tartott kegyeleti megemlékezést, ők az önkritika és a magukba nézés helyett nagy dérrel-dúrral bejelentették, aláírásgyűjtésbe fognak, hogy a bírósági úton oszlassák fel a nemzeti pártot. Ennek lassan másfél hónapja. Hogy állnak? Nézzük.

Akkor azt írták, nemcsak romákra számítanak, hanem minden olyan emberre, aki az előítélet bármely formáját elutasítja. Kiemelték, az aláírásgyűjtő-standok a települések központjaiban lesznek felállítva. Ez történt a nyár elején, június 12-én. Azóta viszont síri csend honol. Kíváncsiságból felmentem honlapjukra is, hátha ott tájékoztatást adnak, hol és mikor lehet aláírni az íveket, de nyoma sincs ilyesminek.

Kép: romnet.hu

Ellenben számos érdekességre bukkantam. A legfrissebb hír például az, hogy 24 órás emlékezést tartanak az úgynevezett roma holokauszt emléknapján. De aztán lentebb görgetve arról is tudomást szerezhetünk, hogy „nem mindennapi vendég volt a Dohány utcában”, Franciaország magyarországi nagykövete látogatta meg az Országos Roma Önkormányzat elnökét. Gondolom olvasóink a Dohány utca kapcsán egy másik kisebbségre gondoltak egyből, de hát az Országos Roma Önkormányzat székháza is ebben a jeles utcában székel, talán nem is véletlenül.

De van itt még izgalmasabb is, Agócs János, az ORÖ elnöke néhány hete interjút adott a Mandinernek. Az elnök kerek-perec leszögezi, „nincs miért lázadni, a kormánynak nagyon is számítanak a roma életek”, továbbá „a cigányok szíve most leginkább a Fideszé”.

Ezt bővebben is kifejti, hogy úgy mondjam, egy másik aspektust is behoz, szerinte a „cigányok szíve” már csak azért is a Fideszért dobog, mert nem szavazhatnak a baloldalra, mert az összeállt a Jobbikkal. Mint mondja:

Szégyen, hogy összefogtak. És szégyennek tartja ezt a hazai romák közössége is. Talán éppen ezért volt egyértelmű, hogy a cigányság nagyon nagy százaléka – még a lelkükben balosak is! – 2018-ban a Fideszre szavaztak, amikor látták, hogy a baloldal összeállt a Jobbikkal.

Aztán különösen furcsa az is, hogy azok, kik folyamatosan arról beszélnek, hogy „őket szegregációba csinálták”, hogy egy klasszikust idézzek, maga az Országos Roma Önkormányzat elnöke nyilatkozik úgy, ugyan ő egy cigánytelepről származik, de egész életében soha és semmifajta előítélettel nem volt dolga, nem hátráltatták az integrációban.

Így foglalja össze élettapasztalatait:

Végre egy cigánygyerek, aki tanul, mondogatták a tanárok a jánoshalmai mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben is, ahol bentlakásosan tanultam. Lelkendeztek, szinte dédelgettek.

Ha ez így van, márpedig higgyünk Agócs Jánosnak, mégis egy prominens cigányvezetőről van szó, akkor ezek után talán el is felejthetjük, hogy azért nem jutnak egyről a kettőre, mert a rasszizmus és a kirekesztés így meg úgy. Tessék normálisan viselkedni. Már ha megy.

Az interjúban egyébként érintőlegesen felmerül a Mi Hazánk is, sőt, annak bírósági betiltása is, leszögezi, ők ezt nagyon szeretnék, ám magáról az aláírásgyűjtésről már egy árva kukkot nem hallunk. Pedig Farkas László az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese korábban elmondta, több mint ötvenezer aláírást kívánnak összegyűjteni a nyár folyamán, amelyet a parlament őszi ülésszakán kívánnak benyújtani. Hangsúlyozzuk újra, a bejelentés június 12-én történt, az imént idézett mandineres interjú pedig július 3-án jelent meg. Vélhetően annak oka, hogy Agócs János már említést sem tett a gyűjtésről az, hogy egy árva aláírást sem szedtek össze ez idő alatt.

Hadd idézzem ezúttal saját magamat, akkoriban jegyeztem egy nyílt levelet Agócs Jánosnak, amelyben így fogalmaztam:

Arra azért őszintén kíváncsi vagyok, vajon nem tartanak-e attól, hogy bizonyos kistelepülések főtereire kiállítsák az aláírásgyűjtő pultjaikat? Gondolok itt olyan falvakra, ahol már a cigányok vannak többségben, vagy legalábbis jelentős számban, mert amennyiben információim nem tévesek, a sok milliárd forint lenyúlása miatt, melyet az állam elvileg „integrációra” folyósított az önkormányzatnak, igen sok haragosuk akad saját népük berkein belül. Nem félnek, hogy esetleg ők, s nem a „rasszista magyarok” fogják borogatni a pultjaikat?

Úgy tűnik, ettől nem kell félni, mert azok a pultok sehol sem jelentek meg, hogy ennek mi lehet az oka, azt az olvasók fantáziájára bízom. Annyi segítséget adok hozzá, hogy válaszaik megfogalmazásánál olyan tulajdonságokat vegyenek számba és hozzanak összefüggésbe a kezdeményezőkkel, mint munka, szorgalom, így tovább.

Lantos János – Kuruc.info