Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját szorgalmazta a spanyol miniszterelnök szombaton Barcelonában, a 15 ország vezetőjének és kormányzati szereplőjének részvételével megrendezett IV. Demokráciavédelmi Csúcstalálkozón.
"Ma az erő alkalmazásának veszélyes normalizálódását látjuk. Társadalmainkban növekszik az egyenlőtlenség és a dezinformáció. Fennáll a veszélye annak, hogy a demokrácia kiüresedik belülről. Nem elég ellenállni, javaslatokat kell tennünk, vezető szerepet kell vállalnunk, be kell bizonyítanunk, hogy a demokrácia megerősíthető" - fogalmazott Pedro Sánchez.
A spanyol miniszterelnök szerint ennek érdekében a multilaterális rendszernek meg kell újulnia, hatékonyabbá, átláthatóbbá, reprezentatívabbá kell válnia. Ennek szellemében kell megreformálni az Egyesült Nemzetek Szervezetét is, továbbá itt az ideje, hogy a szervezetnek női vezetője legyen. "Ez nemcsak az igazságosság, hanem a hitelesség kérdése is" - jegyezte meg.
Pedro Sánchez beszélt arról, hogy a demokráciát nem lehet magától értetődőnek tekinteni, védelme érdekében a digitális kormányzás révén küzdeni kell a dezinformáció és a szélsőségek ellen, valamint az egyenlőtlenség leküzdéséért elő kell mozdítani a társadalmi igazságosságot is.
"Itt az ideje, hogy az elkötelezettségtől az összehangolt cselekvés felé haladjunk, megerősítsük a szövetséget, eredményeket érjünk el, és újjáépítsük a reményt társadalmainkban" - hangsúlyozta.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök felszólásásában bírálta az ENSZ-t, amiért "hallgat", amikor a második világháború óta nem volt annyi fegyveres konfliktus egy időben a világban, mint most. ("Ilyen a béke", mondhatnánk egy egykori magyar miniszterelnök klasszikusával - a szerk.)
"Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának össze kell ülnie, hogy megváltoztassa viselkedését. Nem ébredhetünk fel minden reggel, és nem fekhetünk le minden este egy elnök világfenyegető és háborút üzenő tweetjére" - jelentette ki, egyértelműen Donald Trump amerikai elnökre utalva.
A brazil elnök aggodalmának adott hangot a Kuba körüli események miatt, és - meg nem nevezve az Egyesült Államokat - követelte a sziget elleni blokád megszüntetését. "Hagynunk kell, hogy a kubaiak éljék az életüket" - tette hozzá.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök, aki 2024-es megválasztása óta először járt hivatalosan Spanyolországban és Európában is, szintén tiltakozott a Kubát fenyegető katonai beavatkozás ellen. "A mai napig hiszünk abban, amikor erről a kis karibi szigetről beszélünk, hogy egyetlen nép sem kicsi, hanem inkább nagy és sztoikus, amikor a szuverenitását és a teljes élethez való jogát védi" - fogalmazott.
Felszólalásában kifejtette: a demokrácia azt jelenti, hogy a szeretetet a gyűlölet fölé helyezzük, a nagylelkűséget a kapzsiság, a testvériséget pedig a háború fölé.
Ismertette javaslatát, miszerint a globális fegyverkezési kiadások 10 százalékát, "több milliárd dollárt" inkább több millió hektárnyi terület újraerdősítésére kellene fordítani egy globális program keretében. "A háború helyett teremtsünk békét, fakasszunk életet!" - tette hozzá.
Az elnök felajánlotta, hogy a csúcstalálkozót jövőre Mexikóban rendezzék meg.
Az eseményre érkezve számos európai vezető nyilatkozott a sajtónak a tanácskozás jelentőségéről.
Catherine Connolly ír elnök szerint elgondolkodtató ,"hogyan jutottunk el odáig, hogy konferenciát kell tartanunk a demokrácia védelmében". Mint mondta, elfogadhatatlan a háború normalizálása, ezért a békéért kell dolgozni ezen a fórumon is.
Andreas Babler osztrák alkancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke szerint azért van szükség az ilyen tanácskozásokra, hogy politikai választ adjanak a globális katonai eszkalációra, és "ellensúlyként szolgáljanak az autoriter szélsőjobboldali szövetségekkel szemben".
David Lammy brit kormányfőhelyettes is hangsúlyozta a progresszív erők fontosságát. "A kihívások ellenére is a remény és a lehetőség ideje ez" - jegyezte meg.
A demokrácia védelmében meghirdetett tanácskozást először 2024-ben rendezték meg New Yorkban, a magukat progresszívként megnevező vezetők azóta kétszer találkoztak: egyszer a chilei Santiagóban, legutóbb pedig újra New Yorkban.
A csúcstalálkozóval párhuzamosan Barcelona ad otthont a Globális Progresszív Mobilizációs Fórum kétnapos rendezvényének, amelyen több mint száz politikai párt képviselteti magát több mint háromezer résztvevővel.
(MTI)
