Október 2-án fontos témában szavaz a csonkahoni magyarság. A kérdés („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”) nem csupán arról szól tehát, hogy engedjük-e egy rajtunk kívül álló hatalmi elitnek, hogy számunkra létfontosságú (vagy eleve akármilyen) témában dönthessen, és azt ránk kényszeríthesse beleegyezésünk nélkül – mely már önmagában fontos – de egy nemzetünk létezését hosszútávon is meghatározó témáról is, ez pedig a demográfia.
A mi hazánkat már szétszabdalta, és népünket megtépázta Trianon, e szétdarabolt és határokkal sajátjaitól elszakított nemzetet elég, ami így is sújtja, s erre még rájön egymilliónyi emberalatti cigány is. Egyezer, kétezer, akárhány ezer (mivel a „migránsválságnak” nem látható a vége, így családegyesítéssel idővel ki tudja hány tízezer, százezer) arab és észak-afrikai, hasonlóan emberalatti népség megtűrése az így is megalázott földünkön csak lejjebb és lejjebb taszítana minket a létezés létráján. Hogy lehetne így egységes nemzet és egyesített haza majd? Felfelé kéne tartani azon az úton, nem még lejjebb, amikor már így is a fentebb vázolt tragikus helyzet a valóság. Egy ilyen beilleszthetetlen, deviáns, Európa-idegen embertömeg semmiképpen nem lehet a magyar nemzet érdeke, minden szempontból csakis tovább húznának le minket a sárba. Az elkerülhetetlen etnikai konfliktus mellett egy csökkenő arányszámú magyarság testén belül növekvő arányszámú idegen fajta érdekérvényesítési képessége is idővel erősödik, így a magyar érdekvédelem gyengül. Emellett pedig erkölcsi kötelességünk nem beengedni és megtűrni pont azt a népséget, akik ellen őseink harcoltak már annak idején, akár életüket is feláldozva, gyermekeiket hagyva hátra apa nélkül, hogy egy magyar karakterű Magyarországon magyarként élhessenek azok. S itt vagyunk most mi, az ők családfáinak jelenlegi ágai, a mi feladatunk most tenni, amit tenni kell. Világos, hogy ez a népszavazás nem elegendő, ahogy az is, hogy az esetleges „nem” szavazatok érvényes győzelme nem fog teljes biztonságot garantálni Magyarországnak. Szintén világos azonban, hogy minden eszközzel tenni kell e védelemért, most vasárnap pedig a „nem” bejelölése az, amit meg kell tenni.
A remélhetőleg érvényes népszavazás „nem” válaszát aztán a kormányra helyezett további nyomásgyakorlással bele kell foglaltatni az alaptörvénybe (melyhez a kétharmad jelenleg meglenne). Ez jó eséllyel meg is történhet, hiszen ez már fideszes vezetők szerint is elképzelhető, mert azt „valamilyen formában át kell ültetni a magyar jogrendszerbe”. Még az alaptörvénybe foglalása se jelent teljes védelmet a magyarságnak idegen népségek kényszerű betelepítése ellen, de minden lépést meg kell tenni ennek irányába. A vasárnapi „nem” szavazat is egy ilyen fontos lépés. Nem csupán erkölcsi és jelképes tett, de valamennyi konkrét haszna is jó eséllyel lehet. Ez azért is fontos lenne, mert ha a jövőben ismét baloldali kormány lesz (sose lehet tudni alapon), az alaptörvényt már valószínűleg nem tudnák megváltoztatni kétharmad nélkül, így ez egy valamelyest visszatartó erő lehet akkor is, ha egy baloldali kormány örömmel rábólintana egy hasonló dologra, de kétharmadot nem szereznének szándékukhoz.
Elég egy kis rés is ahhoz otthonunkon, hogy a kártevő elszaporodjon odabent. Tőlünk nyugatabbra is kis lépésekkel kezdődött, ami mára már rohamléptekké vált: a nemzeti és kulturális sorvadás, a népességcsere. Megfigyelhető az ellenségek és árulók összjátéka ennek a folyamatnak a felelőseként. Az ellenségek, akik Európa-idegen származásúak, s bár folyton a „rasszizmus” ellen szónokolnak, mégis etnocentrikus módon a saját és hasonló etnikai csoportok érdekeit védik és segítik a gazdanépével szemben. Az árulók, akik vagy pszichopata politikai prostituáltak és egy globálisabb hatalom önkéntes kiszolgálói, vagy az elmeháborodott fehér liberálisok, akiket nyugodtak tarthatunk számon úgy mint szektásokat.
Az ember alapvetően szellemi orientációjú lény, igényli a vallásos jelleget, legyen az primitívebb vagy civilizáltabb nép. Míg a primitívebb népek jellemzően megmaradtak régi hitüknél, addig az intelligensebbeket, főleg a nyugatit, sikeresen meggyőzték afelől, hogy nincs is nekik szükségük ilyesmire... Hogy aztán egy emelkedettebb szellemiséget eldobva lecseréljék azt egy „felvilágosultságot” és „humanizmust” ígérő pótvallásra: a multikulti utópia kultuszára. Ennek is megvannak a mártírjai (pl. a kiirtott hatmilliárd zsidó, a „diszkriminált” kisebbségiek), szentjei („esendő” és „erőtlen”, eredendően „jóravaló” kisebbségek); ünnepei (homoszexuális felvonulások, kisebbségi rendezvények); szent helyei (Auschwitz, homokos bárok); főgonoszai („rasszisták”, „nácik”, „homofóbok”); bűnbeesés (gyomorgörcs, amikor egy cigánybanda szembejön az utcán); gyónás és vezeklés (mások előtt liberális „toleránsként” pózolás, migránsbabusgatás); pokol, apokalipszis (homogén, hagyományosan fehér, európai civilizáció); az ígéret földje (fajilag kevert édenkert, ahol a természet rendje nem létezik, mindenki egyenlő, ugyanaz, béke, elfogadás, tolerancia és fajkeveredés). Az elistentelenedett, kiüresedett ember tévtanok által felépített vallási jelleggel tölti ki a benne kialakult űrt, és elégíti ki a szellemi lét iránti természetes vágyódását. Ezeket az embereket nem érdeklik statisztikák, logikus és előrelátható veszélyek, mert az áhított utópia hitük szerint jönni fog, ha jobban és még jobban erőltetik. Ez minden árat megér: tömegmészárlásokat, nemierőszak-rekordokat, bármit. Haszonból vagy szektás elvakultságból, árulásuk végül ugyanolyan súlyos, hiszen nemzetek, kultúrák pusztulásához vezet.
A fanatikus szektások szerint, ha elpusztul a fehér, homogén társadalom mint fő gonosz, a beáramló „sokszínűséggel” eljön a multikultivallás ígéret földje
Az egyszer megnyitott kapuk aztán oda vezetnek, hogy a gazdanép kér elnézést, amiért még egyáltalán létezik. A veszetten fehérellenes németországi Zöldek pártból Steffi von Berg például így mutatja be az elvakult szektás fanatikus mentalitását:
Társadalmunk meg fog változni. Városaink radikálisan megváltoznak majd. Úgy vélem, hogy 20-30 éven belül nem lesz [német] többség a városainkban. Ezt mondják (férfi és nő) migrációkutatók is. Olyan városban fogunk élni, mely sok különböző etnikumtól fog virágozni, hogy sok ember lesz egy szuperkulturális társadalomban. Ez az, ami a jövőnk. És szeretném nagyon világossá tenni, főleg ezeknek a jobbosoknak, hogy ez egy jó dolog!
Miközben a multikulti ígéret földjére áhítozó, önpusztító Berg (aki német) saját népét tapossa mint jó liberálszektás, addig a már befurakodott idegenek átveszik a nemzet eredeti arculata feletti irányítást, és nyíltan ünneplik annak pusztulását, saját csoportjuk hasznára, mely lecseréli a németet. A szír származású Lamya Kaddor, egy németországi iszlámszakértő és egyben a kölni Liberális Muszlim Szövetség feje, az újévi kölni muszlim hordák általi német nők csoportos levadászása és kirablása, molesztálása, megerőszakolása után pár nappal a német állami televízióban mondta a következőket:
Azt hiszem tisztában kell lennünk azzal, hogy mi egy bevándorlóország vagyunk. „Németnek lenni” a jövőben azt jelenti majd, hogy bevándorló háttere van az embernek. Ezt fogja a németség jelenteni a jövőben! Nem lesz többé kék szem, világos haj, azt kijelentve, hogy „mi vagyunk a németek”! Németnek lenni azt is jelenti, hogy hidzsábot viselünk, sötét a hajunk. Ezt jelenti németnek lenni ma!
Majd a közönség tapsol, a műsorvezető nő pedig mosolyogva bólogat, és egyetlen jelenlévő feminizált férfi se kéri ki magának ezt a megalázó, a németség konkrét pusztulását éljenző beszédet.
Felüljárón üzennek a németeknek a megszállók: „Gyerekeitek Allahhoz fognak imádkozni, vagy meghalnak!” (Sindelfingen, Németország, 2015. szeptember - Ismeretlenek az elkövetők, így az sem teljesen kizárt, hogy hazafiak tényszerű felvilágosító üzenetéről van szó, de a Lügenpresse és a rendőrség hallgatása beszédes)
Kötelező osztálykirándulás keretében tanítják a multikulti áruló szektásai fehér gyerekeknek a megszállók előtti behódolást (Cornwall, Anglia, 2015. május)
A holland gyerekeket is behódolásra tanítják - nem elég nekik megmutatni, csinálniuk is kell (Zwolle, Hollandia, 2014. október)
Egy újabb gyomorforgató svédországi propagandavideóban is ezt láthatjuk:
Svédország már soha nem lesz az, ami egykoron volt. Európa változik. [...] Ideje felfogni, hogy az új svédek igényt tartanak biztonságos helyükre. Elhozzák kultúrájukat, nyelvüket, szokásaikat. Ideje úgy tekinteni erre, mint egy pozitív dologra.
Értsd: az, hogy Svédország egyre inkább elveszti svéd jellegét egy „jó dolog”. Szerintük a „régi svédeknek” kell alkalmazkodniuk az „új svédekhez”. Nehéz elhinni, hogy az ilyesmi nem paródia, de sajnos ez mind valós, és jelenleg zajlik. Ez a módszerük: először „egy kicsi nem számít, meg se látszik majd!”, aztán: „de hát már úgyis itt vannak, ami volt már nem jön vissza, ez van!” Emlékeztetőül: Edward Kennedy amerikai szenátor az 1965-ös, súlyos zsidó lobbizás hatására kivívott 1965-ös bevándorlási szabályozást megreformáló változtatások kapcsán azt mondta, hogy „városainkat nem fogja milliónyi bevándorló elárasztani... Másodsorban, az ország etnikai összetétele nem lesz felborítva”. Akkor a fehérek 90% körül voltak, ma már ez 63%, és 2043-ra számítják a kisebbségbe kerülésüket, ha a jelenlegi folyamatok tovább zajlanak, konkrétan az 1965-ös harmadik világbeli népségeket is beengedő bevándorlásszabályozás miatt. Ha valami megindul, nagyon nehéz visszafordítani, idővel már nem is lehet.
Az embernek elszorul a torka az ilyesmi láttán, s azon töpreng, miként lehetséges ennyi gyűlölet és megvetés az idegen származású ellenségek és szektás fanatikusok szívében a fehér ember ellen. A svédek a legbékésebb és legnaivabb népek egyike a világ történelmében, akik senkinek sem ártottak, s mégis, nekik is pusztulniuk kell. Miféle elképesztő, pszichopata, beteg gyűlölet kell ahhoz, hogy már a szőke kisgyerekekbe is saját pusztulásuk igenlését, illetve a bűntudatot és önfeladást neveljék? Tisztességes ember számára már-már felfoghatatlan. „Nincs helye a te egyedi népednek! Nincs helye a szőke, kék szemű fajtádnak! Nincs jogod létezni, saját apáid és anyáid által felépített, a világon létező egyetlen egy hazádban! Feküdj két vállra és hagyd, hogy meggyalázzanak, majd keveredj a felismerhetetlenségig!” Szektás jellegű elmebajuk könnyen tetten érhető a délibábos rózsaszín utópia iránti vallásos jellegű vágyódásukban: „Építsünk egy olyan országot, melyben a félelmet és gyűlöletet félretesszük!” mondják a videóban, de miféle félelem és gyűlölet létezett a rendkívül békés Svédországban a multikulti kísérlet megindítása előtt? Semmilyen. Miért kéne terrort, erőszakot, élősködést, gyűlöletet és félelmet magukkal hozó tömegeket beleerőszakolni a svéd nemzetbe, ahhoz, hogy olyan országot építsenek, melyet pont ez tesz tönkre? Ha a svédek elvesztik ősi szülőföldjüket, hol lesz a nemzetüknek, kultúrájuknak helye? Nincs másik Svédország, nincs másik Norvégia, nincs másik Németország, másik Litvánia, másik Magyarország – csak egy hazánk van az egész világon. Felesleges is logikus kérdéseket feltenni, mert ezek az emberek nem észérvek, hanem elvakult vallási fanatizmus mentén működnek, ahol a vallás a multikulturalizmus, a mennyország a szivárvány alatt egymás kezét fogó fajilag kevert, teljesen lehetetlen utópia.
A fentiekhez hasonló példák sora hosszas lenne, de ennyiből is látszik merre tartunk, ha egy „keveset” befogadunk (akiknek száma családegyesítéssel akár nyolc-tízszeresére is duzzadhat). A nyugati országok is lassan kezdték, majd miután nem volt szigorú „NEM!”, az idegenek csak szivárogtak, és mára már egy párhuzamos társadalomban élnek, melyben az újonnan érkező idegenek könnyen megtalálják helyüket, nyomás se nehezedik rájuk, hogy beilleszkedjenek a gazdanépbe (melyre mint csoport amúgy sem alkalmasak). Amíg ma városrészeket szakítanak le maguknak (no-go zónák), és itt-ott már városokban is többséget szereznek, addig idővel megyéket is kisajátítanak majd, aztán országrészeket. Ez a dolgok menete: az erőszakos életteret foglal, a gyengét eltapossák.
Mint mindig, most is észben kell tartani tehát: a „sokszínűség”, a „multikulturalizmus” egyet jelent csupán: kevesebb fehér embert! Az őshonos európai népeknek pedig teljes mértékben legitim joga megvédeni ezt az egyetlen hazájukat a földön, mind demográfiailag, mind kulturálisan. Semmiféle magyarázkodás, mentegetőzés nem szükséges – magyarázkodjon az, aki mindezt fel akarja forgatni, át akarja formálni, el akarja pusztítani. Visszatérő érv részükről, hogy aki ellenzi az Európa-idegen, beilleszthetetlen, emberalatti népségek tömeges beáramlását Európába, azok valamiért „Európa-ellenesek”. Persze Európa hagyományos arculatának, kultúrájának, népeinek a védelme, azok legalapvetőbb jogának (nemzetként létezéshez és önrendelkezéshez való jognak) megóvása a valóban európai hozzáállás.
Fehér lengyel agysebész bevándorló jó példájával reklámozza az Európa-idegen tömegek befogadását az angoloknak a JCWI szervezet, melynek elnöke és vezérigazgatója két közel-keleti származású nő, Minoo Jalali és Saira Grant
Bár mi magyarok ilyen téren viszonylag jobban állunk, mint a tőlünk nyugatabbra élő népek, az ő árulóikhoz és idegen felforgatóikhoz hasonlóakból nekünk is van elég. Az ún. Eötvös Károly Intézet (melyet a Soros Alapítvány hozott létre 2003-ban) propagandavideója szerint például a feltett kérdésben szereplő „kötelező betelepítés” azt jelenti, hogy külföldieket Magyarországra telepítenek (így van), de szerintük itt „nem erről van szó”(!), továbbá szerintük, mivel Magyarország az EU tagja, így „szó sincs önkényességről” a betelepítés kapcsán, mert tagjai vagyunk annak a hatalomnak, mely a mi függetlenségünket semmibe veszi és ránk kényszerítené akaratát. Ha Magyarország ellenzi a betelepítést, az EU vezetése viszont akarja és ránk kényszeríti, az bizony önkényes, és mivel idegenekről van szó, ez bizony betelepítés, az intézet szánalmas félrebeszélése ellenére.
A degenerált Magyar LMBT Szövetség érvelése is hasonlóan hibás. Szerintük a „menekültek” között olyanok is vannak, akik szexuális fogyatékosságuk miatt menekülnek azok elől, akik odahaza kivégeznék őket, de az általuk befogadni kívánt tömegben azok is ott vannak, akik elől ezek a homokosok esetleg menekülnek, így az európai homokosok is a nyakukba kapják pont azt az embertípust. Nem mellesleg az egészséges európaiaknak éppen annyi szüksége van homoszexuális arabokra, mint heteroszexuálisokra: semennyi. Nagyjából ezt mondta az amúgy bosnyák bevándorló Dunja R. is Ausztriában, miután 10 éves kisfiát úgy megerőszakolta egy ilyen „menekülő meleg”, hogy az kórházi ellátásra szorult. Ő „már bánja, hogy fiának azt tanította, legyen befogadó a bevándorlók iránt”.
Ha ezek a folyton demokráciáról prédikáló „liberálisok” és migránspártiak valóban elvhűek lennének, konkrét választ adnának a feltett kérdésre, és az „igen” mellett kampányolnának (mert teljesen egyértelmű, hogy támogatják a betelepítést). A népszavazás megtörténik. A kérdés adott. Tessék állást foglalni: vagy „igen” vagy „nem”. Nincs ezen mit fontolgatni, mindenki egyszerűen eldöntheti. Tessék szavazni, majd az eredményt tiszteletben tartani, kedves demokraták. Ehelyett azt látjuk – mert tudják, hogy az „igen”-eknek esélyük sincs –, hogy a népszavazást próbálják kisiklatni azzal, hogy a távolmaradás mellett kampányolva annak érvénytelenségét szándékoznak elősegíteni, ezzel tulajdonképpen azt mondva, hogy ne dönthessen a magyar arról, hogy idegeneket kívülről betelepíthessenek-e akaratunk ellenére.
A Népszabadságban az ún. Méltányosság Politikaelemző Központ egyik elemzője így ír erről:
A pártok (MSZP, Együtt) nyíltan ugyan nem mondják ki, de a bojkott értelmiségi hívei igen, hogy szerintük a csatát eleve nem lehet megnyerni, így is, úgy is a kormány véleménye – a „nem” válasz – győz majd a népszavazáson, hiszen a közvélemény-kutatások többsége szerint a magyar lakosságon belül igen erős a bevándorlásellenesség, a kormány pedig erre játszik rá a népszavazási küzdelemben. Éppen ezért kifizetődőbb a bojkott segítségével eredménytelenné és érvénytelenné tenni a népszavazást.
Erről van szó. A „nem”-ek többsége garantált, ezért inkább tereljük vakvágányra a népszavazást, véletlenül se legyen érvényes és érvényesüljön a többség akarata, gondolják. Ez a „demokraták” stratégiája jelenleg a talán legdemokratikusabb intézmény, a népszavazás kapcsán.
A Soros-féle zsidó pénzeken felnevelt és hizlalt szervezetek és felforgatók tehát teszik a gazdájuk által megkívánt munkát. Közben persze gazdájuk is aktív: a múlt héten jelentette be George Soros, hogy újabb 500 millió dollárral támogatja Európa felhígítását, hagyományos karakterének elpusztítását a migránsok pénzelésével. Mint ismert, Soros nyakig benne van Európa felforgatásában, vagy honlapokkal, kézikönyvek és útmutatók terjesztésével, vagy a politika manipulálásával, miközben az izraeli IsraAID szervezet a görög partokon látja el és segíti a megszállókat további útjukon Európa belseje felé, és persze a nemzetközi zsidó elit, beleértve a Zsidó Világkongresszust, szintén üdvözli és támogatja ezt a folyamatot, köztük magyarországi zsidó szervezetekkel, akik gyógyszeradománnyal és pénzzel segítették tavaly a betolakodókat (akik között, mint ma már tudjuk, tömeggyilkos terroristák is voltak).
A Soros-féle zsidó pénzből támogatott szervezetek útbaigazítása megszállóknak Európa ellepésére
Liberálisékat az sem érdekli, hogy kedvenceik ez által egy olyan országba lennének betelepítve, ahol egyértelműen nem látják őket szívesen, egy olyan kormány és parlamenti többség fennhatósága alá, amely nyíltan kampányol az ő idejövetelük ellen. Nem beszélve arról, hogy akiket arra választanának ki, hogy a magyarok nyakára legyenek telepítve, minden bizonnyal maguk sem akarnak ide jönni: mind a gazdagabb, liberálisabb (értsd: könnyebben kizsákmányolható) nyugat- és észak-európai országokba vágynak, ahol fajtársaik már kialakítottak egy párhuzamos társadalmat, melyben ők is hamar elhelyezkedhetnek. Persze liberálisék szektás fanatikusok, akik a magyarságot akarják a sokszínűséggel gazdagítani (értsd: annak viszonylag homogén, s ez által öntudatra hajlamosabb jellegét felforgatni és bomlasztani a nyugati minta mentén), mert lélektelen vallásukban csak így jön el az ígéret földje. Így fognak majd rózsaszín elefántok sétálgatni a színes szivárvány alatt kézen fogva éneklő emberekkel teli fajilag kevert paradicsomban. Vagy egyszerűen csak beteg, torz lelkű degeneráltak, akik gyűlölik a szépet, a kiválót, a fennköltet és azt bemocskolni, elpusztítani akarják perverz élvezettel. Az előbbi egy jellemzően fehér, etnomazochista pszichés probléma (melynek megvannak az okai), az utóbbi pedig egy jellemzően zsidó hozzáállás (elég csak megismerni a lelkületükből született torz művészetüket: ők ilyenek), mely – mint fentebb is láthatjuk – aktivizmuson, politikai és anyagi úton is megnyilvánul e cél érdekében.
A Kuruc.info oldalain számtalan cikkben olvashattunk már a betolakodók által elkövetett legkülönfélébb bűnesetekről, a késeléstől a molesztáláson át a nemi erőszakon keresztül a tömegmészárlásig. Tömegmészárlás gépfegyverekkel, robbanószerekkel, kamionnal... Nemi erőszak egyedül, csoportosan (ebben a videóban egy németországi migráns dicsekszik el azzal, miként erőszakoltak meg heten egy 13 éves szűz német lányt). Ebben az írásomban az idei év csupán első két hónapjának több száz ismert szexuális támadásairól számoltam be, ebben több európai ország Európa-idegen fajták bűnügyi statisztikáit ismertettem, ebben pedig az Európában egyre gyarapodó muszlimok veszélyesen kiemelkedő terrorizmust támogató, helyeslő, elfogadó hozzáállásáról mutattam be statisztikákat. Nem csupán kiragadott bűnügyekről beszélünk tehát, hanem tendenciáról: egy a társadalmainkban gyarapodó, erőszakosságra, bűnözésre, élősködésre statisztikailag a gazdanéphez mérten többszörösen hajlamosabb csoportról. Ami viszont ennél is fontosabb hosszú távon, az nem a bűnözés, hanem a demográfia: mivel az őshonos fehér népek születésszáma alacsony, a sötét idegen népségeké pedig jelentősen magasabb, nemcsak a milliószámra (még ki tudja meddig) beáramló tömegekkel kell számolni, hanem a már itt élő temérdek és gyorsan szaporodó társaikkal is. Mint a fentebb hivatkozott írásokban bemutattuk, bizonyos városokban, iskolákban már kisebbségben vannak a fehérek tőlünk nyugatabbra. Idehaza a cigánysággal is hasonló a helyzet, a jó ég óvjon minket attól, hogy erre még arabokat és észak-afrikaiakat is ránk erőltessenek, így ez ellen tenni kell.
Ne feledjük: 2004-ben ez a bagázs még a trianoni határokon túli magyarok állampolgárságának visszaadása ellen kampányolt, mondván azzal „23 millió román munkavállaló” bevándorló fog nekünk terhet jelenteni, élükön Gyurcsány Ferenccel. Szégyen, hogy ez a szemkilövető hazaáruló még ma is kampányolhat a magyarság ellen, ahelyett, hogy már rég bitófa alá állították volna. Most ők, akik aggódtak azon „bevándorlók” miatt, valamiért támogatják az arab és észak-afrikai bevándorlók kényszerű, a magyarság nagy többségének akaratával ellentétes betelepítését. Ezt az abszurditást csak akkor lehet megérteni, ha nem logikai, hanem ideológiai vonalon tekintünk viselkedésükre: a multikulti szekta híveiként, vagy eleve idegenekként természetesen fehérellenesek.
A nemzetárulók 2004-ben is a magyarok ellen kampányoltak
Akkor a népszavazás – bár a helyes válasz adói többségben voltak – alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. Ez a szégyen egy újabb nagyon fontos kérdésben nem szabad, hogy ismét előforduljon. Ez lesz az első országos méretű népszavazás ebben a témában, mióta a jelenlegi sötét invázió belendült két éve, így a világ is odafigyel ránk. Sokan vagyunk, akik sokkal keményebb migránsellenes hozzáállást szeretnének egy népszavazás kiírásánál, de hogy ki mit gondol Orbánról, a jelenlegi kormányról, vagy arról, hogy ez a kérdés így jó-e, hogy elég-e a népszavazás vagy sem, most mellékes. A szavazás megtörténik, a kérdés fel lett téve. Fontos azt mutatnunk a nagyvilágnak, hogy mi magyarok határozottan nem akarunk részt venni ebben a kevert fajú és torz kultúrájú halálos kísérletben. Nemcsak a bűnözés és terrorveszély miatt biztonsági, de egyben becsületbeli ügy is ez: az őseinkért, akik védték és ápolták e földet nekünk, azokért, akik életüket adták érte, harcban elesve vagy egy ledolgozott tisztességes élettel, mert ők nem azért haltak, hogy minket ennek a földnek és nemzetnek a sorsa ne érdekeljen még annyira sem, hogy elmenjünk egy szavazóhelyiségbe. Ilyen szégyent nem hozhatunk rájuk, így minden okunk megvan, hogy részvételünkkel hozzájáruljunk a népszavazás érvényességéhez, és a „nem”-ek győzelméhez.
Csonthegyi Szilárd - Kuruc.info
