A Magyarország harmadik (sőt már második - Kuruc.info szerk.) erőjévé növő Jobbik a második szakmai konferenciáját tartotta, amely az oktatás- és az ifjúságpolitikában kíván rendet tenni. Tervek, mondatok és útirányok. A Hírextra tudósítása.

Z. Kárpát Dániel nyitja meg a konferencia előtti sajtótájékoztatót
A Jobbik négy témában tart január elejéig szakmai konferenciát (jórészt az országjárás tapasztalataira alapozva), amelyeknek eredményei alapján majd véglegesíti programját. Az első konferencia a rendvédelemről szólt, a vasárnapi második pedig az ifjúsági és népesedési politikát boncolgatta, „Gyermek nélkül nincs haza!” címmel. Mind a hallgatóság, mind a sajtó résztvevőinek száma megnőtt az előzőhöz képest - igaz, 300-nál többen így se jöttek össze.

Sajtótájékoztató

A sajtótájékoztatót és az egész rendezvényt ismét Z. Kárpát Dániel vezette le. Először Pősze Lajos, a párt szakpolitikai igazgatója szólalt fel, és elmondta, hogy a Jobbikon keresztül a fiatalság szeretne beleszólni az ország irányításába, így aki őket támadja, az a fiatalságot és így az ország jövőjét támadja. Véleménye szerint nagy baj van az oktatással és annak színvonalával, és a baj két legfőbb forrása a liberalizmus és a bolognai rendszer. Szintén nagy problémának nevezte a népesség öregedését és fogyatkozását, amely lassan negyven éve tart. E téren - elmondása szerint - azonnali cselekvés szükséges, mert azok is csak 15-20 év múlva kezdenék kifejteni a hatásukat.

Dúró Dóra, a Jobbik Oktatási és Kulturális Kabinetjének az elnöke szerint az alapvető oktatási alapelvnek a keresztény értékrendnek kell lennie. Fontos célnak nevezte a tanuló és a tanár viszonyának helyreállítását is.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint ezekkel a konferenciákkal a Jobbik bizonyítja azt, hogy nem csak az utcán, hanem a szakmai kérdésekben is képes megállni a helyét. Azt is hozzátette, hogy igazából csak a Jobbik képes képviselni fiatalokat, hisz tagságának nagy része és ő maga is 35 év alatti - míg Lendvai Ildikóról és pártjától ez nem mondható el. Továbbá hangsúlyozta a hazafiasság fontosságát egy fiatal életében. Véleménye szerint nem minisztérium kell az ifjúságnak, hanem ifjúság-barát kormány. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a Jobbik családbarát adópolitikával ösztönözné a gyermekvállalást, és a gyermeknevelést beleszámítaná a nyugdíjba.

Z. Kárpát Dániel, Vona Gábor, Dúró Dóra és Pősze Lajos tartotta a sajtótájékoztatót

Konferencia

Z. Kárpát Dániel után Pősze szólalt fel: „az oktatás az egész Kárpát-medence sorsa”. A Horthy-korszakos oktatási példáról beszélt, amely szerint akkoriban élvonalban volt az oktatásunk, és a tanárok megbecsülése - társadalmilag, anyagilag egyaránt - nagyobb volt. Véleménye szerint 1980 óta fogy a magyar, és azóta ez ellen nem tettek semmit.

Stummer János, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének tagja megemlékezik az elmúlt 20 év oktatáspolitikájáról, amely „erkölcsi és minőségi romlás” korszaka volt e téren. Beszél egy nemzetpolitikai minisztérium megalapításáról, ami elintézné többek közt, hogy a határon túli magyarok oktatását is támogassák. További vidéki központot állítanának fel, amik többek közt az oktatási problémákra is helyi szintű megoldásokat találnának. Fontosnak nevezte a határon túli magyarok felsőoktatásba való bevonását, és a történelem, valamint az irodalom oktatásának hazafiasabbá tételét.

Kecskés Péter népesedési szakértő szerint a magyar népesség egyre öregszik és fogy. Egy nép fenntartásához egy nőnek átlagosan élete során 2,1 gyereket kellene szülni. A magyar átlag 1,23 (ebből kiugró a cigány kisebbség, mert náluk 2,9), ráadásul folyamatosan csökken az arány. Ha minden így halad tovább, akkor az előrejelzések szerint 2050-ben 8 millióan leszünk, és népességünk nagy része idős lesz (40 év alatt 1 millióval csökkent a 14 éve aluliak száma). A házasságkötések száma is folyamatosan csökken, pedig 36 százalékkal több az esély arra, hogy egy házasságból gyerek szülessen, mint élettársi kapcsolatból. Javaslata szerint valahogy vonzóbbá kell tenni a gyermekvállalást, mert ez így tarthatatlan.

Iskolapadban

Utána Dúró Dóra következett, aki nagy vonalakban vázolta a Jobbik oktatáspolitikáját, amelynek központja az ember és társadalom-központú gondolkodás a pénz és profit helyett. Az egész oktatáspolitika a keresztény emberképre épülne, amelyben ugyanolyan fontos az ész, a kéz és a szív.

Dúró szerint az elmúlt húsz év túl sok figyelmet fordított az észre, amelynek ezentúl igazat kell mondania (megkérdőjelezhetetlenné kell tenni az oktatás igazságtartalmát). Ezért a kéz és a szív leromlott: a szakmunkásképzés presztízse romokban, alig vannak szakemberek, és a diákokat sem lehet már nevelni az iskolákban. A keresztény elgondolás szerint minden embereknek van egy küldetése, és az oktatás célja ezt felfedni. Mivel nem mindenki célja azonos, ezért az integráció sem egy megfelelő eljárás.

Megoldásként az erkölcstan/hittan bevezetését említette, valamint egy pedagógus-életpálya modell felállítását, amely alapján a tanárok sokkal megbecsültebbek lennének mind anyagilag, mind társadalmilag - és a tanárképzés színvonalát is megemelnék.




Az elnök megszólal

Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a fiataloknak nincs jövőképe, tragikus a közérzetük, ezért mennek el más országokba. „Az elmúlt 20 év politikája zuschlagizmus volt. Magyarországot újra regionális középhatalommá kell tenni.” Véleménye szerint nemzetpolitikai fordulat kell, amihez az oktatás-, a kultúra- és a médiapolitika megváltoztatása szükséges.

A médiapolitika átalakítását úgy kezdené a Jobbik, hogy beszüntetné a TV2-t és az RTL Klubbot, és a sugárzási jogokat átadná egy „értékeket közvetítő” adónak (a két adót engedné futni más csatornákon, csak állami támogatás nélkül).

Az oktatásnál megemlíti a felsős általános iskolások egyszeri, kötelező kirándulását a régi Nagy-Magyarország területére, valamint június 4. iskolai emléknappá nyilvánítását. A Jobbik célja, hogy az egyetemeken lehessen politizálni - fűzte hozzá Vona.

Kultúrpolitika-ügyben csúcsmodern technikával készíttetne „hollywoodi” történelmi filmeket, valamint támogatná a nemzeti zenekarok pályáját- mondván így el lehet jutni a fiatalok igényeihez. Véleménye szerint, ha a fiatalság megtalálná a nemzetben a tartást és a pozitív példát, akkor csökkenne az öngyilkosok az alkoholisták és a depressziósok aránya.

Isten szava és a káosz

Pajor András katolikus plébános és nemzeti író szerint közvetlen cselekvésre van szükség. Szidja a sámánokat és egyéb szektákat, hangsúlyozza a történelem ismeretének fontosságát, majd a jogi helyzetbe belemenve kijelenteni: „egy jogállam romjain élünk.”

Az utána lévő kerekasztal-beszélgetésen elszabadul a káosz, ugyanis négy különböző résztvevőtől, négy különböző előadást hallunk – a moderátor, Z. Kárpát Dániel minden próbálkozása ellenére. Fankadeli egy összeesküvés-elméletet vázol amelynek lényege, hogy minden magyart meddővé akarnak tenni. Téglásy Imre életvédő a magzatok védelmét hangsúlyozza, és kijelenti, hogy „méhében él a nemzet.” Markó István sportedző a sport fiatalokra gyakorolt hatását (fegyelem, önbizalom), és annak szükségességét hangsúlyozza. Gőbl Gábor,a Moby Dick gitárosa pedig a nemzeti rockot elemzi. A kérdések hasonló káoszban telnek, majd némi időtúllépéssel zárul az esemény.

(HírExtra)

Ajánló: A nemek forradalma - Készül a torz "genderember" - Hála Istennek Vonáék másként gondolkodnak! (x)