A Six Nations (Hat Nemzet) rögbibajnokság első fordulójának egyik mérkőzésén az összecsapás előtt kötelező jelleggel „antirasszista” üzenetet sugároztak a hangszórókból – írja a The Irish Post nyomán a Mandiner.

Nagy meglepetésre azonban minden egyes ír, valamint walesi játékos állva maradt a bejelentés alatt. Ezt megelőzően Anglia és Skócia szombati mérkőzésén a 30 játékos közül 14 nem volt hajlandó letérdelni. (Ahogy a lentebbi képeken látszódik, az ún. angoloknál többen érintettek voltak fajilag, a néhány térdeplő angol és skót társuk pedig valószínűleg nekik is meg akart felelni - a szerk.)

Nem térdeltek a walesiek és az írek (kép forrása: The Irish Post)

George Floyd halála óta a Black Lives Matter mozgalom bekerült a mainstream kultúrába, a sportolók között pedig kialakult a szokás, hogy a mérkőzések előtt féltérdre ereszkednek, hogy kifejezzék a rasszizmus elleni harc melletti elkötelezettségüket (vagy inkább a kultúrbal térhódítását, vagy a saját megvezetettségüket... - a szerk.).

Sokan azonban, érthető okokból, a térdelés gesztusát a Black Lives Matter által képviselt baloldali értékek jóváhagyásának tekintik, nem pedig egyszerűen az antirasszizmus melletti elköteleződésnek.

Pár nappal korábban az angolok (?) és a skótok megosztottabbak voltak (fotó: Getty)

Az angol sztárjátékos, Billy Vunipola, aki szombaton nem volt hajlandó letérdelni, kritizálta a BLM-et, mert az „templomok és Bibliák égetésében” vett részt. „Amit a mozgalom képvisel, az nincs összhangban azzal, amiben hiszek” jelentette ki Vunipola a The Good, The Bad And The Rugby Podcast adásában.

A közelebbi képen jobban kivehető az egyes "angolok" motivációja (fotó: Reuters)

A skót edző, Gregor Townsend kifejezte, „száz százalékban” támogatja játékosai döntését. A Rugby Football Union (RFU) hasonlóan támogatta a játékosok szabadságát arra, hogy térdre ereszkedjenek-e vagy sem.

A BLM és a sportág között nem ez az első konfliktus, ugyanis korábban a mozgalom aktivistái megpróbálták betiltatni a népszerű Swing Low, Sweet Chariot című szurkolói dalt, mert azt egy 19. századi Oklahomában felszabadított rabszolga írta (valószínűleg nem fehér felsőbbrendűségtől vezérelve próbálták betiltani a néger által írt dalt... - a szerk.). Egy felmérés szerint a rögbirajongók 69%-a azt nyilatkozta, hogy a dalt nem szabad betiltani.