"A múltat végképp eltörölni" - nem csak a Jobbik szövetségeseinek jelmondata ez, hanem maguknak az újbolsevikoknak is. De nem véletlenül alakult ilyen szépen az elvtársi egymásra találás, hiszen nem éppen új bolsevik mindenki a Jobbikból - ennek bemutatása okozott jó néhány álmatlan éjszakát Vadai Ágica puszipajtásának.
Nem holmi rágalmakkal támasztottuk alá Varga-Damm tőrőlmetszettségét, hanem korabeli újságcikkekkel, alapos kutatás után. (És van még ínyencség a tarsolyunkban.)
Az eddig is közismert volt, hogy a Jobbik élére törő képviselő jogot végzett, ügyvéd lett, és a karrierje ezt követően kormányokon átívelő pályát futott be, azaz nem csak az Orbán-kormány, de a Gyurcsány-kormány idején sem szűkölködött a különféle állami megbízásokban. Sőt, a szemkilövető regnálása idején a Honvédelmi Minisztérium cégeinél éppen akkor kapott szerepet, amikor a legnagyobb visszaélések zajlottak.
Ezen kívül portálunk kiderítette, és korabeli lapok írásaival támasztotta alá, hogy Varga-Damm pedagógus szülei is hithű elvtársak voltak:
- apja 30 évig volt testnevelő a honvédségnél, többször is megkapta a rendszerhűségért járó "Haza Szolgálatáért Érdemérem" aranyfokozatát,
- anyja pedig még a férjénél is aktívabb mozgalmi életet élt: tanítónőként a kisdiákok között terjesztette a kommunista eszmét, úttörőcsapat-vezető, városi tanácstag, bírósági ülnök volt, építőtábort irányított, őt is kitüntették.
Andika pedig követte a szülei által kitaposott utat:
- diákként rendszeres fellépője volt az állami rendezvényeknek, ahol például Várnai Zseninek (született Weisz Eugénia), a Tanácsköztársaság költőjének versét szavalta el,
- 17 évesen egy hónapot töltött a szovjet KISZ, a Komszomol táborában, megfelelő ideológiai képzésben részesülve; őt is kitüntették,
- a záróünnepélyen már maga Andrea vihette a "magyar" küldöttség zászlaját.
Nos, mit tenne ezek után egy jó szovjet elvtárs, ha a múlt eltörlésében akadályoznák? Hát igen, azt, de sajnos nem működnek már a jó kis karhatalmi osztagok...
Így marad a magyar rendőrség, amely jobb híján Libényi Jánosnak ír levelet, és a kurucinfo.com címen keresi portálunkat. Nem az eredmény számít, hanem a szándék, szokták mondani, és ez maradéktalanul érvényes az elvtársnőre is.
