A csárdás, a verbunk tánc, a magyar népi vonós zenekari formáció, a tojásírás hagyománya, a nagykunsági gyapjúhímzés élő gyakorlata került be idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, a jó megőrzési gyakorlatok regisztere a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tevékenységében zajló népi kézműves szakmai tudás átörökítésének modelljével bővült - jelentette be a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkár Kaposváron pénteken.

Fülöp Péter a kulturális örökség napjai programsorozat országos megnyitóján emlékeztetett rá: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt a világ kulturális javainak megmentése, az érintett közösségek örökségének tisztelte, nemzeti, nemzetközi szintű tudatosítása érdekében.

Kiemelte, hogy az UNESCO jegyzékében négy magyar vonatkozású örökség, a mohácsi busójárás, a matyói népművészet, a magyar solymászat és a kékfestés, a nemzeti örökség jegyzékében pedig az öt újabbal együtt immár negyven elem szerepel.

A rendezvényen felszólalók közül idézte továbbá az MTI Tuzson Bencét, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkárát és Szita Károlyt, a somogyi megyeszékhely polgármesterét, de egyszerű kampánybeszédük hírértékkel nem bír, így annak közlésétől megkíméljük olvasóinkat.