A hangsúly persze a még-en van. Izgatottan várjuk, mikor fog valamelyik Zsohár-jelű Ahmed-simogató társaság (egyébként ha simogatni akarnak, itt kell keresgélni) burkiniban felvonulni (lehetőleg valamelyik szakrális helyszínünkön), hogy így álljon ki a szegény, elnyomott (értsd: nulla integrálódási hajlandóságával még a strandon is tüntető) "európai" muszlimok mellett...

Alább olvasható a kis ötletadó szösszenetük.

Idehaza még nem gyűrűzött be a burkiniláz

A közéletbe betört mindent takaró fürdőruha lassan a szabadság szimbóluma lett - itthon inkább egészségügyi okokból vásárolják a nők.

A burkini betört a köztudatba - pár hete még a szót is kevesen ismerték, ma már azzal van tele a net, hogy a francia strandokon birságolják a burkinit viselő nőket, a rendőrség kényszeríti az érintetteket az átöltözésre - pontosabban a vetkőzésre. Már mozgalom is indult, a #PutYourBurkiniOut hashtag alatt mutatják meg többen, hogy csakazértis burkiniben mennek ki a vízpartra. A burkinibetiltás elkezdett egy nagy morális-szabadságjogi-kisebbségügyi kérdéssé válni.

A BBC is beszámol arról, hogy Franciaországban már a szabadság jelképeként tekintenek sokan a burkinire, és 200 százalékkal megnőtt az eladások száma azóta, hogy a közélet a burkini körül forog - a szó és a fürdőruha kitalálója, az ausztrál Aheda Zanetti legalábbis ekkora növekedésről számolt be az online eladások sorában. "Azt akarom, hogy a lányaim a választás szabadságában nőjjenek fel. Senki a világon nem mondhatja meg nekünk, hogy mit vegyün vagy ne vegyünk fel. Nem érdekel, ha a lányaim amúgy bikinit akarnak hordani. Ez az ő választásuk" - mondja Zanetti.

Elértünk egy üzletet Budapesten, ahol kapható burkini. Azt mondták, itthon egyelőre nem tapasztalható megnövekedett érdeklődés a fürdőruha iránt. Náluk amúgy a muszlim vásárlók jelentik a kisebbséget - a többség azért akar burkinit venni, mert napérzékeny.