Bár a nyugati világ él a legnagyobb anyagi jólétben, mégis itt szoronganak a legtöbben.

A világ minden táján előfordul, de továbbra is a fejlett Európában és Észak-Amerikában okoz a legnagyobb gondot a szorongás.

A kóros nyugtalanság és a hozzá kapcsolódó pszichés betegségek, állapotok évente nagyjából 60 millió ember életét keserítik meg az Európai Unióban.

A Cambridge-i Egyetemen a fellelhető szorongás-felméréseket összesítették, ezek alapján több általános érvényű megállapítást tettek.

Talán máshogy érezzük, de az érintettek száma világviszonylatban alig változott: 1990 és 2010 között; globális átlagban 100 emberből 4 szorong.

A helyzet Észak-Amerikában a legrosszabb; itt 100-ból nyolcan küzdenek a betegséggel. Kelet-Ázsia hírnevéhez illően a legnyugodtabb, itt csak 100-ból alig hárman.

A szorongó nők száma megközelíti a férfiak dupláját, a 35 év alatti fiatalok szintén felülreprezentált csoportot alkotnak.

A brit kutatók kiemelik: a súlyos, krónikus betegségben szenvedőket is gyakran éri utol a nyugtalanság.

A nyugati országokban élő szívbetegek tizede szorong, a nők erősebben, mint a férfiak.

A legrosszabb helyzetet a szklerózis multiplexes betegeknél tapasztalták; minden harmadik érintett klinikai értelemben is szorong.

A Cambridge-i Egyetem kutatása arra is felhívta a figyelmet, hogy több olyan, feltehetően veszélyeztetett csoport is van, akik általában kimaradnak a felmérésekből.

A társadalom perifériájára szorult csoportok; észak-amerikai, ausztrál, új-zélandi bennszülött népek, drogfogyasztók, szexmunkások – említett néhányat az egyik szerző, Louise Lafortune.

„A szorongásos állapotok sok embert érintenek, a betegek tartósan kieshetnek a munkából, esetenként pedig öngyilkosságot kísérelnek meg. A kutatási módszerek mégis erősen hiányosak” – emelte ki a szakember.

A hiányosságok feltárásával a leginkább veszélyeztetett csoportok vizsgálatára irányíthatjuk a figyelmet – tette hozzá a Cambridge közegészségügyi szakértője, Carol Brayne.

(Híradó - Medical Xpress)