A kommunista diktatúra megalapozásának egyik eszköze volt 1945 és 1948 között a Gazdasági Rendőrség. Tevékenységéről, a párt gazdasági hátterének megalapozásában és a politikai ellenfelekkel való leszámolásban betöltött szerepéről beszélt Cserényi-Zsitnyányi Ildikó, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A 2. világháború befejezése után az első pillanattól zajlott a kommunista diktatúra megalapozása, s ebben jelentős szerep hárult az úgynevezett Gazdasági Rendőrségre is. Formailag a gazdasági jellegű bűncselekmények üldözése volt feladata, de hogy mi számított bűncselekménynek, azt a párt döntötte el. A szervezet megalapozta a Kommunista Párt anyagi hátterét és eszköze volt a politikai ellenfelekkel való leszámolásnak is.

A Gazdasági Rendőrség tevékenységéről és módszereiről szólt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának rendezvénye, a Történelmi Kávéház sorozat előadása.

A kommunista diktatúra bevezetése Magyarországon már 1945-re datálható, hiszen a fontosabb intézmények már a kommunista párt irányítása alatt kezdték meg működésüket, magyarázta a korszak kutatója, Cserényi-Zsitnyányi Ildikó.

1945 után az újjáépítés és a gazdasági viszonyok stabilizálása volt az elsődleges cél. Ennek egyik eszköze volt az árdrágítás megakadályozása, ami azt jelentette, hogy megállapítottak egy hatósági árat, amelytől nem lehetett eltérni. Szintén büntetendő cselekmény volt a láncolás, azaz ha valakit arra köteleztek, hogy egy adott árucikk megvásárlása esetén valami mást is vegyen meg.

A Gazdasági Rendőrség feladata a gazdasági bűncselekmények felderítése volt, ugyanakkor maga is komoly gazdasági bűncselekményeket hajtott végre.

Ebben már a kezdetektől fogva maga mögött tudhatta a Kommunista Pártot. Szerepe volt a politikai ellenfelek kiiktatásában, a nagyobb vállalatok megszerzésében, államosításában és a Kommunista Párt anyagi finanszírozásában.

1946-tól jogalkotási dömping indult, illetve a bírósági intézményrendszer is átalakult, egyre szigorúbb keretek közé igyekeztek szorítani a gazdasági tevékenységeket. A Gazdasági Rendőrség mellett valutaügyészség, uzsorabíróság, 1947-től pedig munkásbíróságok működtek, s rendkívül kegyetlen ítéletek születtek.

A Gazdasági Rendőrség vezetője Villányi András volt, aki Rajk László belügyminisztersége alatt tudta leghatékonyabban működtetni a szervezetet. Villányi Andrást a Rajk-ügy egyik mellékperében vonták felelősségre, 1950 márciusában mondták ki a halálos ítéletét.

A Gazdasági Rendőrséget 1948. december 15-én szüntették meg, valójában azonban csak átalakult, az állományt és a feladatkörét a Budapesti Főkapitányság Bűnügyi Osztálya alá osztották be.

A szervezetet folyamatosan körüllengte a korrupció vádja. A jog adta lehetőségeket tekintve – amely már önmagában sok esetben megkérdőjelezhető volt – nem volt olyan ember, aki ne lehetett volna elítélhető, felelősségre vonható, hiszen a szervezet nem tett különbséget bűntett és szabálysértés között.

(Kossuth Rádió nyomán)